Kína kemény válaszlépéseket helyezett kilátásba az amerikai büntetővámok bejelentése után. A kommunista párt szócsövének tekintett Global Times vezércikke világossá teszi, hogy Peking nem retten vissza egy kereskedelmi háborútól. Trump követelése, hogy Kína csökkentse 100 millárd dollárral a kereskedelmi többletét, Peking részéről kemény elutasításra talál.
A lap szerint: „Ha az USA csökkenteni akarja kereskedelmi deficitjét, akkor szedje össze magát és dolgozzon keményebben. Vezessen be reformokat a nemzetközi piaci kereslet fényében, ahelyett, hogy a világ többi részét akarná megváltoztatni”.
Kína tavaly az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere volt, 636 milliárd dolláros volumennel. Trumpot pedig láthatóan rendkívül zavarja országának krónikus deficitje, amely 2017-ben Pekinggel szemben 375 milliárdot tett ki.
Vak vezet világtalant
Az eszkalációhoz Washingtonban hozzájárul Trump új gazdasági tanácsadójának, Larry Kudlow médiaszemélyiségnek a kinevezése, akinek sajnos nincsen közgazdasági végzettsége - bár a Fehér Ház jelenlegi állapotát tekitve az már igazán nem oszt, nem szoroz.
|
| Káncz Csaba |
Kudlow nem csak Kínát ostorozza, hanem az EU-t is, egy múlt szerdai CNB-s interjúja szerint „az EU egy nagyon kártékony protekcionista politikát folytat”. Kudlow-nak brutális mellélövései voltak, amikor a pénzügyi folyamatokat próbálta megjósolni, ezt a képességét most már közvetlenül az elnök mellett élheti ki.
Trump „Amerika Mindenekelőtt” politikája egyre inkább azt jelenti, hogy a nem angolszász szövetségesek sem igazán számítanak már - mint ismeretes, az amerikai elnök Kanada és Ausztrália esetében nem óhajtja bevezetni a büntetővámot.
Egy hete Trump ezt twitterezte: „Az EU, amely csodálatos országokból áll, nagyon csúnyán bánik az USA-val a kereskdelemben és most panaszkodik a büntetővámokról.
Ha elvetik a szörnyű korlátaikat és vámjaikat az amerikai termékekre, akkor mi is megtesszük. Nagy deficit, meg fogjuk adóztatni (sic) az autóikat, stb. FAIR!”.
Több fronton izzik
A világ első számú politikai vezetőjének visszafogott intellektusú kirohanása csak még nyilvánvalóbbá teszi a transzatlanti válságot. Holott az már rendkívül széles frontot ölel föl: a klímapolitikában, az iráni atomalku ügyében, a multilateralizmus témakörében, avagy Jeruzsálem státuszában a parázs már hónapok óta izzik és bármikor belobbanhat.
Mivel a büntetővámokat Trump amerikai „nemzetbiztonsági kérdésként” tálalta, az EU Bizottság kereskedelmi biztosa egyenesen rákérdezett egy interjúban: „az európaiak most szövetségesek, vagy veszélyforrások az amerikai nemzetbiztonságra nézve?”
Mindennek tetejébe a múlt héten az amerikai elnök egy twitter-üzenettel kirúgta külügyminiszterét, és helyére a keresztény fundamentalista Mike Pompeo-t nevezte ki, akinek a politikai karrierjét a hírhedt Koch-testvérek finanszírozzák. Pompeo tavaly októberben azzal hetvenkedett, hogy az ő vezetése alatt a CIA „egy sokkal gonoszabb ügynökség lesz”. Nos tehát, a jelek szerint a transzatlanti viszony egy mélyebb válság felé sodródik, mint amit megélt a 2003-as iraki invázió idején.
Káncz Csaba jegyzete
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
