A szovjet korszakból származó Urengoj-Pomari-Ungvár gázvezeték Nyugat-Szibériából hozza a gázt az oroszországi Kurszk régióban lévő Szudzsa közelében lévő állomásra. Innen Ukrajnán keresztül Szlovákia felé áramlik. Szlovákiában a gázvezeték elágazik: egyik ága Csehországba, a másik Ausztriába vezet. A gáz fő vásárlói Magyarország, Szlovákia és Ausztria. 2023-ban mintegy 14,65 milliárd köbméter gázt szállítottak Szudszánn keresztül, ami az Európába irányuló orosz földgázexport mintegy felét teszi ki. Az EU gázfogyasztása 2023-ban 295 milliárd köbméter re csökkent —írja a Reuters.
Szudzsa, amely közvetlenül az ukrán határ mellett található, intenzív harcok középpontjában áll az ukrán és az orosz erők között. A Gazprom Szudzsa gázmérési pontja néhány mérföldre található a városon kívül, közelebb az orosz-ukrán határhoz.
Az orosz Gazprom hétfőn közölte, hogy 39,6 millió köbméter gázt küld Európába Ukrajnán keresztül, szemben a vasárnapi 39,3 millió köbméterrel.
Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Ausztria aggódik a harcok miatt
Az osztrák kormány komoly aggodalmát fejezte ki az orosz földgázáramlás esetleges hirtelen megszakadása miatt, amely létfontosságú az ország exportorientált nehéziparának működéséhez. Ausztria kormánykoalíciója 2027-ig tervezi megszüntetni az orosz gázimportot az energiarendszer átalakításának részeként. Egy júniusi kormányjelentés szerint az ország Olaszország és Németország felől érkező vezetékkapacitással még orosz gáz nélkül is képes fedezni éves szükségletének több mint kétszeresét.
Azonban, ha az orosz szállítások hirtelen leállnának, és Ausztria nem tudna több üzemanyagot szállítani Olaszországon keresztül, a tárolókban lévő gázkészletek 2026-ra a kapacitás mindössze 15 százalékára csökkenhetnek, a kormány által felvázolt legrosszabb forgatókönyv szerint — számol be róla a Bloomberg.
Cseppfolyóssal helyettesítették
Oroszország a 2022-es ukrajnai háború előtt az Európai Unió gázellátásának valamivel kevesebb mint felét biztosította. Ezután Európa elfordult az orosz gáztól. A Németországba való gázszállítás fizikailag is lehetetlenné vált az Északi-Áramlat (Nord Stream) vezeték felrobbantása miatt. Senki sem vállalta a felelősséget az akcióért, amely a dániai Bornholm sziget mellett történtek.
Az orosz gázt cseppfolyósított földgáz (LNG) importtal helyettesítették: az Egyesült Államok az EU gázpiacának részesedését 2023-ban 56,2 milliárd köbméterre növelte a 2021-es 18,9 milliárd köbméterről, míg Norvégia részesedése 2023-ban 87,7 milliárd köbméterre nőtt a 2021-es 79,5 milliárd köbméterről. További beszállítók voltak Észak-afrikai országok, Nagy-Britannia és Katar.
Oroszország azt állítja, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia állt a robbanások mögött, de nem mutatott be bizonyítékot. A New York Times és a Washington Post arról számolt be, hogy Ukrajna - amely többször is tagadta az érintettségét - állt a támadás mögött.
2022-ben Oroszország összesen mintegy 63,8 milliárd köbméter gázt szállított Európába különböző útvonalakon a Gazprom adatai és a Reuters számításai szerint. Ez a volumen 55,6 százalékkal csökkent, 28,3 milliárd köbméterre az előző évhez képest. A csúcspontján, 2018-2019-ben, az éves orosz gázszállítás Európába 175-180 milliárd köbméter közé esett.
Miért szállítanak még mindig orosz gázt Ukrajnán keresztül?
Oroszország földgázexportjának mintegy fele Ukrajnán keresztül megy Európába. A fő okok a pénz és a történelem. A Gazprom, amely a világ gázkészleteinek mintegy 16 százalékát birtokolja és közel félmillió embert foglalkoztat, egykor Oroszország egyik legerősebb vállalati birodalma volt - olyan erős, hogy „állam az államban” néven ismerték. De az európai gázpiac elvesztése miatt nehéz helyzetbe került.
A vállalat 2023-ban 629 milliárd rubeles nettó veszteséget könyvelt el, ami több mint 20 év óta az első éves vesztesége volt, mivel az egykor fő értékesítési piacának számító Európával folytatott gázkereskedelem visszaesett.
Ukrajna szintén keres a tranziton
2019 decemberében Moszkva és Kijev öt évre szóló hosszú távú megállapodást írt alá az orosz gáz ukrajnai tranzitjáról: 2020-ban 45 milliárd köbmétert, 2021-2024-ben évente 40 milliárd köbmétert.
Az orosz gáz Európába történő tranzitjáról szóló megállapodás 2024-ben lejár, és Kijev jelezte, hogy nem áll szándékában meghosszabbítani vagy új megállapodást kötni.
Oroszország készen áll arra, hogy a jelenlegi tranzitmegállapodás lejárta után is folytassa a gázszállítást Európába Ukrajnán keresztül, állami hírügynökségek jelentették múlt hónapban Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettesre hivatkozva.
2022 májusában Ukrajna leállította a napi 30 millió köbméteres kapacitású Szohranovka állomáson keresztül érkező tranzitgáz átvételét vis maiorra hivatkozva, és javasolta, hogy az összes tranzit mennyiséget helyezzék át Szudzsára.
Az egyetlen másik működő csővezeték útvonal Európába a Fekete-tenger alatti Török Áramlat.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
