Jönnek a „hibrid plázák” – a kereskedelemben is, összemosódik a valódi és a virtuális valóság. Nem új megállapítás ez, ilyennel sok pr-cég jön elő manapság, de bőszen mondogatják ezt különféle megfigyelők, szakértők és elemzők is. Nézzük, mit mond az Ericsson fogyasztói trendeket vizsgáló laborja, a ConsumerLab. És tegyük majd hozzá, hogy mi van mostanában a hazai és külföldi bevásárlóközpontokban, ahol folyamatos a változás a vevők visszacsalogatása érdekében.
Az említett labor, vagy inkább kutató csoport legújabb jelentésében ezt írta: a felhasználók várakozása szerint 2030-ban úgy fogunk majd bevásárlóközpontokba látogatni, hogy a kiterjesztett valóságot kínáló okosszemüvegek, vagy épp a mozgásérzékelős ruhák révén nemcsak a fizikai, hanem a virtuális valóságban is átélhetjük a vásárlás, vagy csupán az érdeklődő nézelődés élményét a plázákban.
Az évtized végére a mindennapok megszokott részévé válhatnak és a vásárlói élmény új szintjét tehetik lehetővé a hálózatban kötött, a valóságot virtuális technológiákkal ötvöző hibrid megoldások. Erre számítanak azok a “korai adaptálónak” számító felhasználók, akik részt vettek az Ericsson 10 aktuális fogyasztói trendet vizsgáló idei felmérésében. Az átfogó kutatás világszerte mintegy 57 millió olyan felhasználó várakozásait és előrejelzéseit mutatja be, akik már ma alkalmazzák az úttörő technológiákat.
A nem régen kiadott jelentés szerint a felhasználóknak 15 olyan, a vásárlás élményét digitálisan technológiákkal ötvöző szolgáltatást kellett értékelniük, amilyen egy ilyen hibrid bevásárlóközpontban elérhető lehet majd 2030-ban. Öt válaszadóból csaknem négyen úgy vélték, hogy mind a 15 tesztelt koncepció elérhető lesz majd valamilyen formában. Ezeknek a “téglából és kódból” álló, a fizikai és digitális valóságot ötvöző létesítményeknek a megszületését a virtuális (AR) és kiterjesztett valóság (VR) – együttesen XR –, illetve a programozható anyagok teszik majd lehetővé.
„Úgy gondoljuk, hogy a bevásárlóközpontok lehetnek az első helyszínek, ahol a következő generációs digitális élmények megjelenhetnek, mivel zárt terekről van szó, ahol könnyebb biztosítani az ilyen alkalmazásokhoz szükséges nagyon rövid hálózati válaszidőt. Az XR megéléséhez szükséges eszközöket a helyszínen lehetne biztosítani a felhasználóknak, akik a vállalkozások magánhálózatához csatlakozva vehetnék igénybe a digitális szolgáltatásokat – vélekedik Magnus Frodigh, az Ericsson Research vezetője. ”
Nehéz elképzelni, hogy 2030-ban felhasználók tömegei lesznek felszerelve a kiterjesztett valósághoz szükséges technikai eszközökkel, például AR szemüveggel, vízálló VR szemüveggel, haptikus, azaz mozgásérzékelő ruhával, vagy épp taktilis, érintőképernyők vezérlésére alkalmas kesztyűvel. Ha elérhető áron igénybe vehetik a plázában ezeket a felszereléseket, akkor bevezethetik a plázákban ezeket az új szolgáltatásokat – hangoztatta több szakember is.
Új szolgálatások a jövő plázáiban
(részletek az Ericsson felméréséből)
Virtuális előadóterem. Tíz fogyasztóból közel nyolc olyan rendezvénytermeket képzel el, ahol távjelenlét révén a művészek digitálisan úgy léphetnek fel, mintha személyesen is ott lennének.
Avatár-szépségszalon. A fogyasztók kétharmada olyan szépségszalonokat jósol, ahol volumetrikus – térbeli – modellezés segítségével digitális avatár-önmagunk szépülhet.
Metaszabóság. Fast fashion csak rád szabva. Tíz AR/VR-felhasználóból több mint hét olyan szabászatot lát a jövő plázáiban, amelyek szükség esetén vízállóvá vagy szellőzővé váló anyagokból készítenek egyénre szabott viseletet.
Űrmedence. Vízálló, oxigénellátást biztosító VR búvársisakok segítségével vízben lebegve képzelhetjük majd magunkat a súlytalanságban lebegő űrhajósnak. A fogyasztók kétharmada számít ilyen medencékre.
Hibrid edzőterem. Sokak számára a fizikai erőnlét és a mentális egészség elválaszthatatlanul összekapcsolódik. A mentális fitneszközpontok, amelyek multiszenzoros, személyre szabott AR/VR látványvilággal rendelkeznek, segítenek majd a mentális egészség javításában.
Kívánsággyár. A jövő a személyre szabott gyártásé és javításé. A fogyasztók több mint fele szeretne fenntartható módon vásárolni olyan gyári outlet üzletben, amely újrahasznosítja régi termékeit.
Park 2.0. A városlakók számára hiányozhat a természet. A fogyasztók 42 százaléka szeretne egy olyan bevásárlóközponton belüli parkot meglátogatni, ahol a hibrid élményeket nyújtó digitális és programozható anyagok segítségével közelebb érezheti magát a természethez.
Kiterjesztett áruház. Próbáld ki virtuálisan, mielőtt megveszed! A fogyasztók háromnegyede arra számít, hogy új termékek kipróbálásakor az üzletben is képes lesz kivetíteni otthona belső terét.
Orvosi multiplex. Hozzászoktunk, hogy minden azonnal történik. Miért várnánk mást, ha az egészségről van szó? A fogyasztók 77 százaléka bevásárlóközpontokban található orvosi központokat vizionál, ahol egy mesterséges intelligencia által végzett egészségügyi szkennelést követően szinte azonnal tájékoztatást kapnak egészségügyi állapotukról.
Ez tehát a jövő. De mi a jelen?
Az, hogy a plázák többségét megrázó járvány felgyorsította az üzemeltetők vérkeringését, egyre több és rugalmasabb megoldással akarják ott tartani a bérlő cégeket. Közben újfajta tereket hoznak létre a minden betérő által használt közös területeken, szelfiszobát létesítenek és egyre több digitális látványosságot, kiegészítő tájékoztató felületet építenek be a falakba, a mennyezetbe és a padlóba.
Kezd elharapózni az úgynevezett pop-up boltok divatja. Ezeket talán ideiglenes üzleteknek lehetne nevezni, csak pár hónapig, mondjuk egy nagyobb akció idejére működnek, majd eltűnnek. Speciális az árazásuk: a bérleti díj is külön kategória és maga az üzlet is speciális kedvezményekkel ellátott árukat tesz fel a polcokra.
Nagyon jellemző, hogy az üzemeltetők most már tudatosan és gyors ütemben bővítik az éttermi és a büfé kínálatot, egyre több a különleges élelmiszereket árusító üzlet. Budapesten van már olyan pláza is, amelyikben a gyorskiszolgáló büféket egy emelettel direkt elkülönítették a magasabb minőségi és árszínvonalú, ültetett kiszolgálást adó éttermektől.
Nagyon megoszlik a vélemény a mozik jövőjéről. A mozicégek optimisták, de a plázák üzemeltetői kevésbé. A járvány idején zárva voltak a mozik és a borúlátók szerint csak néhány, sok látványt nyújtó szuper produkció csalogathatja vissza a nézőket, azok közül is csak a 3D -s vagy a 4 D-s előadások. Az otthoni netes filmnézés viharsebesen terjed, a streaming szolgáltatók jól keresnek ezen és Magyarországra is jön márciustól egy új nagyágyú. Nem lennénk az üzemeltetők helyében.
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
