<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Az amerikai titkosszolgálatok már behatóan elemzik a klímaváltozás hatását a nemzetbiztonságra, egyben a klímaváltozás és a globális járványok közötti összefüggéseket. A katonaságra szerte a világon egyre nagyobb szerep hárul a sokasodó extrém időjárási jelenségekkel kapcsolatban. Káncz Csaba jegyzete 

A klímaváltozás dinamikájának gyorsulásával még sürgetőbbé válik annak megértése, hogy miképpen függ össze Földünk gyorsan változó geofizikája az emberi konfliktusokkal. Az már világosan érzékelhető, hogy a katonaságra szerte a világon egyre nagyobb szerep hárul a sokasodó extrém időjárási jelenségekkel kapcsolatban. 

Klímaváltozás és biztonságpolitika

Az európai védelmi tervezőkkel szemben a Pentagon már 2014-ben a klímaváltozást azonnali veszélyforrásnak deklarálta az amerikai nemzetbiztonságra nézve. Azóta az amerikai védelmi minisztérium kötelezően figyelembe veszi a klímaváltozás hatását mind a hadgyakorlatokon, mind a tervezési forgatókönyveknél.

Az amerikai titkosszolgálatok is már behatóan elemzik a klímaváltozás hatását a nemzetbiztonságra, egyben a klímaváltozás és a globális járványok közötti összefüggéseket. Valóban, a klímaváltozás és az ökológiai rendszer megrendülése a Biden-kormányzat számára kiemelt üggyé vált. 

Nagyon kemény küzdelem elé néz az USA is (fotó: pixabay.com)Nagyon kemény küzdelem elé néz az USA is (fotó: pixabay.com)

Új-Zéland 2018 nyarán hozta nyilvánosságra  Stratégiai Védelempolitikai Állásfoglalását. Ebben a klímaváltozást egy olyan veszélyforrásként írják le, amely „a gyenge kormányzású régiókat destabilizálja”, így felerősítve a „hagyományos biztonsági kihívásokat”. A szigetország két évente megrendezett Southern Katipo-hadgyakorlatai már szimulálják a katonai behatolást olyan területekre a dél-csendes-óceáni térségben, ahol polgári engedetlenség lett úrrá.

Veszélyzóna

A klíma állapota kihat az emberi társadalmak életkörülményeire és adott esetben azokat komoly stresszhatásnak teszi ki. A klímaváltozás veszélyezteti a mezőgazdasági termelést és a vízgazdálkodást, amely élesebbé teszi az emberiség küzdelmét ezekért az alapanyagokért.

A túlnépesedett emberiség által előidézett ökológiai pusztítás és klímaváltozás hozzájárul a sivatagosodás terjedéséhez és az egyre gyakoribbá váló rendkívüli időjárási eseményekhez. Az ezekkel járó édesvíz- és élelmiszer-hiány elvezet a népesség elvándorlásához, illetve a szűkös erőforrásokért vívott egyre hevesebb küzdelmekhez. Aligha véletlen, hogy egy 6 évvel ezelőtt készült tanulmány szerint az 1980-2010-es időszak fegyveres összetűzéseinek 9 százaléka esett egybe olyan regionális klíma-katasztrófákkal, mint például a hosszan tartó aszály.  

A Közel-Keleten az elmúlt száz évben 1,5 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet – ez 50 százalékkal több, mint a globális átlag emelkedése. A Közel-Keletet egyébként is jellemzi a múltba messze visszanyúló küzdelem a vízért. Az emberiség történelmének legkorábbi írásos feljegyzése ez ügyben időszámításunk előtt 2400-ban keletkezett, amint Umma és Lagas mezopotámiai városok hajba kaptak az öntözőcsatornákon a Tigris és Eufrátesz folyók között. 

Tagadhatatlan, hogy a klímaváltozás felerősíti az olyan feszültséget okozó tényezőket, mint a szegénység és a politikai instabilitás, valamint kedvező környezetet teremt a terrorizmus számára. A rendkívüli szárazság Nigériában hozzájárult a Boko Haram-terrorcsoport felemelkedéséhez, Szíriában pedig a rossz termés és az élelmiszerárak növekedése békétlenséget váltott ki, ami polgárháborúhoz vezetett. Nigériában olyan szintet ért el a vízért és a földekért folyó küzdelem, hogy az elmúlt pár évben már többen haltak meg ezekben, mint az iszlamista Boko Haram támadásaiban.

A biztonságpolitikai kihullámzás

A Világbank előrejelzése szerint 2050-ig a klímaváltozás 143 millió embert kényszeríthet az otthona elhagyására, ebből 86 millióan afrikaiak. A Max Planck Institute és a Cyprus Institute kutatóinak előrejelzése is azt támasztja alá, hogy a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 2050-re elviselhetetlenné válhat a hőség, ami a homokviharok erősödésével együtt komoly kihívást jelent a térség 500 milliós népességének, így ugrásszerűen megnő az öko-menekültek száma. A Marylandi Egyetem kutatói szerint a Szahara kiterjedése 1920 óta napjainkig már így is 10 százalékkal növekedett.

Elapadó vízkészletek

A rohamléptékű ipari és mezőgazdasági fejlődésnek köszönhetően száz év alatt a hatszorosára nőtt a világ vízfogyasztása. Eközben a Föld lakossága is a háromszorosára nőtt, így egyre többen szomjaznak tiszta vízre. 

Tovább tetézi a problémát, hogy a világ ivóvízkészletének 60 százaléka kilenc, ritkán lakott ország területén található. Kanada például a Föld teljes édesvízkészletének negyedét birtokolja. Amely országokban pedig hosszabb ideje szárazság van, ott már kritikus helyzet alakul ki.

India szerint Kína agresszor

Indiában – sőt szerte Ázsiában – már így is meredeken emelkedik a geopolitikai feszültség az apadó vízkészletek miatt. Valóban, az MIT 2016-os tanulmánya szerint Ázsia minden más kontinensnél kevesebb egy főre jutó ivóvízzel rendelkezik. Holott a térségben már amúgy is feszült India és Kína kapcsolata és a vízért folytatott versenyfutás csak tovább mérgezi a politikai légkört Ázsia államai között.

India egész egyszerűen agresszornak tartja Kínát, amely már eddig is a világ legtöbb gátját építette meg, szám szerint több mint 87 ezret. Míg 1949-ben Kínának még csak 40 kisebb vízelektromos gátja volt, mára már több, mint az Egyesült Államoknak, Kanadának és Brazíliának összesen.

Az átlaghőmérséklet Kínában gyorsabban emelkedik, mint a világátlag. Ez különösen kritikus a Himalája térségében, ahol a gleccserek drámai gyorsasággal húzódnak vissza, veszélyeztetve az Indiai szubkontinens és Délkelet-Ázsia vízellátását. Kína ellenőrzi ugyanis tíz nagy folyó eredetét, amely aztán tizenegy országon folyik keresztül, 1,6 milliárd embert látva el édesvízzel.

Hasonlóképpen, Kína egyre több vizet vesz ki abból az Illy folyóból, amely a gyorsan elsivatagosodó Közép-Ázsiába szállít vizet és amelynek államai már így is farkasszemet néznek egymással az eltűnő vízkészletek miatt. Kazahsztán Balkas nevű tavának vízfelülete napjainkban olyan gyorsan csökken, mint annak idején az Aral-tóé – ez utóbbi 40 év alatt gyakorlatilag kiszáradt. Peking szintén egyre több vizet vételez az Irtis folyóból, amely a kazah fővárost látja el vízzel és az oroszországi Ob-folyót is táplálja.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Elnöki kegyelmet kapott a korrupcióért elítélt Samsung-vezér
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 10:31
Jun Szuk Jol dél-koreai elnök kegyelmet adott a Samsung vállalatcsoport sikkasztás és vesztegetés miatt bebörtönzött alelnökének és örökösének, Li Dzse Jongnak, valamint a Lotte csoport elnökének, Sin Dong Binnek, és velük együtt 1691 fogolynak - közölte a szöuli igazságügyi minisztérium pénteken.
Makro / Külgazdaság Még nem jelent közvetlen veszélyt Európa legnagyobb atomerőműve
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 09:34
Az utóbbi napokban többször is lőtt zaporizzsjai atomerőmű egyelőre nem jelent biztonsági kockázatot - közölte Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) helyi idő szerint csütörtökön tartott rendkívüli ülésén New Yorkban.
Makro / Külgazdaság A Donbaszba látogatott Medvegyev
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 09:04
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Donbaszba látogatott, hogy a térség biztonságát megvizsgálja.
Makro / Külgazdaság Rengetegen jönnek át Ukrajnából
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 08:14
Az ukrán-magyar határszakaszon 7588 ember lépett be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 8193-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
Makro / Külgazdaság Kiderült, ki engedélyezte a házkutatást Donald Trumpnál
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 07:08
Az amerikai igazságügyi miniszter személyesen engedélyezte a Donald Trump volt amerikai elnök floridai rezidenciáján folytatott házkutatást - közölte maga Merrick Garland csütörtökön rövid sajtónyilatkozatban, ami az első hivatalos bejelentés a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) hét elején történt intézkedése óta.
Makro / Külgazdaság Újranyit a McDonald's Ukrajnában, új fegyverekhez juthatott Kijev
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 12. 06:56
Az elmúlt órák történései az orosz-ukrán háborúban.
Makro / Külgazdaság Ebből óriási katasztrófa lehet: továbbra is lövik a zaporizzsjai atomerőművet
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 19:24
Egy tucat orosz vadászgépet semmisíthettek meg a krími Szaki légibázison – Esti összefoglaló az orosz-ukrán háború 169. napján.
Makro / Külgazdaság A világátlagnál négyszer gyorsabban melegszik az Északi-sarkvidék
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 19:09
A klímaváltozás okozta globális felmelegedés az eddig feltételezettnél jobban érinti az Északi-sarkvidéket, amelynek hőmérséklete a globális átlagnál majdnem négyszer gyorsabban, évtizedenként 0,75 Celsius-fokkal emelkedett az elmúlt 43 évben - állítják finn kutatók.
Makro / Külgazdaság Újranyitja éttermeit a McDonald's Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 18:41
A McDonald's újranyitja néhány ukrajnai éttermét – írja az aftonbladet.se az AP-re hivatkozva.
Makro / Külgazdaság Rövidesen újraindul a csehországi olajszállítás is a Barátság vezetéken
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 11. 16:59
Továbbra sem érkezik orosz kőolaj Csehországba a Barátság vezetéken.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG