A szerdai történelmi indexcsúcsok után a nap tőzsdei sztorija az, hogy nincs sztori, az amerikai Függetlenség Napja alkalmából nincs kereskedés. Donald Trump elnök ünnepli saját magát, a tűzijátékot tankokkal és vadászrepülőkkel egészíti ki hozzá, katonai parádét rendezve.

Trump friss Twitter-üzenete szerint megválasztása óta ez volt a 104. alkalom, hogy az amerikai részvénypiac új rekordot döntött. De valószínűleg Obama sem rosszabb ebben, sőt talán jobb is. Az S&P 500 vezető amerikai részvényindex ugyanis már 2013-ban átlépte a 2007-es korábbi történelmi csúcs szintjét.

Sőt, az index osztalékokat is tartalmazó, ezért precízebb S&P 500 Total Return változata már 2012 közepén csúcsot döntött (lásd a grafikont, a vízszintes zöld vonallal). Persze Obamának két elnöki ciklus, nyolc év alatt jóval több ideje is volt a csúcsokat végignézni, mint Trumpnak két és fél év alatt.

Trump Twitterje. Hurrá, felvitte a tőzsdéket?

Az amerikaiaknak általában nagyon fontosak a tőzsdei árfolyamok, főleg a középosztálynak és a jobb módúaknak, mert sokuk nyugdíja függ tőle. Az ottani nyugdíjrendszer sokkal nagyobb mértékben épít az öngondoskodásra, mint amit Európában megszokhattunk.

Az adócsökkentés jó volt

Azt Trump ellenségei is elismerik, hogy egyes intézkedései nagyon jót tettek a tőzsdének, főleg a társaságok adójának csökkentése. Mások viszont, mint a vámháború, aminek már a növekedésre is kimutatható negatív hatása lehet, valamint az állandó politikai bizonytalanság, nyilvánvalóan nem.

Az S&P 500 és az S&P 500 TR indexek (Stockcharts.com)

Miután Trump folyton dicsekszik, magának tulajdonít minden érdemet, a részvénypiaci emelkedést is, az internet tele van erről szóló összehasonlításokkal. Egy januári elemzés Trump (első) beiktatása (2017. január 20.) és Obama első beiktatása (2009. január 20.) között vont párhuzamot.

Borzasztó időzítés

Eszerint Obama első két éve alatt 71, Trump első két éve alatt 21 százalékkal nőtt a vezető S&P 500 index értéke. A szerző arra a felvetésre, hogy egy nagy zuhanás, (a Lehman-válság) után törvényszerű is volt az emelkedés 2009-ben azt feleli: Kár, hogy ezt a pénzügyi szakemberek az USA-ban akkor egyáltalán nem tudták.

Egy négyezer tanácsadó körében végzett felmérés szerint ugyanis a 2007. októberi indexcsúcson 26 százalék, a 2009 márciusi gödörben viszont 51 százalék készpénz és kötvény tartását javasolták, a részvények rovására. Az időzítésük tehát csapnivalónak bizonyult.

Csak a jót vállalom

Trump egyébként csak az emelkedésért hajlandó vállalni a felelősséget. A zuhanásért – mint a tavaly decemberi, aminek okaként rendszerint a kereskedelmi háborút és a gazdasági lassulást nevezik meg – egyáltalán nem.

A cikk szerint két akadémiai tanulmány is kimutatta, hogy a demokrata (baloldali) elnökök alatt a részvénypiac rendszeresen jobban teljesít, mint a republikánus (jobboldali) elnökök alatt. (Az S&P 500 teljesítményét az egyes amerikai elnökök alatt nagyon jól össze lehet hasonlítani a Macrotrends nevű oldalon.)

Ötféle hátrány érhet

Az ünnepet, mintha máris választási kampány folyna, Trump ellenfelei főleg kritizálásával töltik. A Marketwatch tőzsdei portál is ünneprontásra használja mai címoldalát, és arról ír, hogy az erős amerikai gazdaság ellenére amerikaiak millióit “hagyják hátra”.

Számos felnőtt gazdaságilag kiszolgáltatott vagy ingatag, bizonytalan helyzetben van. Ennek alapvetően ötféle módja van, ötféle hátrányos helyzetre hajlamosító tényező létezik.

1. Származás

Az egyik, a “rasszok” szerinti különbség. Például míg a kaukázusinak nevezett fehér európaiaknak 80 százaléka, addig a “hispánnak” is nevezett latin-amerikaiaknak csak 66 százaléka volt pénzügyileg szilárd helyzetben 2018-ban. (A jegybank szerepét betöltő Fed felmérése szerint.) De hátrányos helyzetet jelez a statisztikák szerint az is, ha valaki fekete, vagy 35 év alatti fiatal vagy csak egyedül él (szingli).

2. Oktatás

A Fed jelentése szerint a felnőttek 75 százaléka tartja jónak az anyagi helyzetét, ami 12 százalékponttal több, mint 2013-ban. Fejlődés tehát van. De ugyanez a szám 87 százalékos a felsőfokú végzettségűek (bachelor és feljebb) és csak 64 százalékos a középfokú és alacsonyabb végzettségűek körében (high school).

3. Hitelképesség

Sok amerikainak erősen ingadozik a jövedelme, de ami még nagyobb baj, sokuk nem kap hitelt sem ahhoz, hogy ezt áthidalja, ha kell. Hat százalékuknak még bankszámlája sincsen. Ugyanez 14 százalék a feketék és 11 százalék a latinok körében. (A Facebook vélhetően nemcsak a feltörekvő országok banktalanjait célozná meg kriptopénzével...)

4. Alulfoglalkoztatottság

Bár a munkanélküliség történelmi mélységek közelében van, egyik hónapról a másikra félmillióan szorultak ki a munkaerőpiacról áprilisban. Sokak vannak, akik kevesebb órát dolgoznak, mint szeretnének. Rengetegen pedig olyan időbeosztásban, műszakokban dolgoznak, amire semmi befolyásuk nincsen, teljesen a munkaadójuk szabja meg.

5. Az elfelejtett milliók

Az amerikaiak 40 százalékának problémái vannak legalább egy alapvető szükséglet – mint élelmiszer vagy lakbér – fizetésével az Urban Institute tavalyi felmérése szerint. A 24 százalékuk legalább kettő, a 14 százalékuk legalább három alapvető dolgot nem tudott megfizetni. Egyszerűen szegények. A hivatalos szegénységi küszöb alatt élők kétharmadának vannak ilyen gondjai.