<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A lengyel alkotmánybíróság úgy döntött, hogy nincs jogelsőbbsége az EU-nak a nemzeti joghoz képest. Az Európai Bizottság elnöke szerint viszont a lengyel döntés megkérdőjelezi az EU alapjait. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, a magyar kormány a lengyelek mellé áll. Kinek van igaza Hack Péter jogtudós, egyetemi tanár szerint?

Meghozta döntését Lengyelország alkotmánybírósága az uniós jogelsőbbség kérdéséről. Mateusz Morawiecki miniszterelnök még márciusban nyújtott be egy indítványt, melyben annak kivizsgálását kérte, hogy az uniós jog felülírhatja-e a lengyel alkotmányt. Erre azt követően került sor, hogy az Európai Unió bírósága határozatban ítélte el a lengyel kormánypárt igazságügyi reformját. A luxemburgi testület ugyanis kimondta: a bírákra vonatkozó fegyelmi felelősségi rendszerről hozott szabályozás ellentétes az uniós joggal. Határozottan visszautasította a lengyel alkotmánybírság jogértelmezését Ursula von der Leyen is. Az Európai Bizottság elnöke kijelentette: meg fogja védeni az Európai Unió jogrendjének alapelveit. Kinek van igaza Hack Péter jogtudós, egyetemi tanár szerint?

Valójában, két koncepció ütközik egymással. Ursula von der Leyen azt képviseli, hogy az Európai Unió váljon egy föderatív állammá az Amerikai Egyesült Államok mintájára. Legyen egy szövetségi szintű hatalomgyakorlás és ennek legyen alárendelve a nemzeti szintű. Ez a vízió a kezdetektől jelen van az uniót létrehozó erők között, ezt képviseli az Európa Parlament is, amely ezzel saját hatalmát tudná növelni és ezt képviseli a Bizottság is. Szerintük az unióhoz való csatlakozással az államok feladták szuverenitásukat. Úgy vélik, mindenben elsőbbség illeti meg az uniós jogot a nemzetivel szemben.

Ezzel szemben van egy másik törekvés, amelyet például a német, a lengyel alkotmánybíróság és a magyar kormány is képvisel. Ők azt mondják, hogy az unióhoz való csatlakozással csak azokon a területeken adták fel szuverenitásukat, amelyeket a szerződések rögzítenek. A nemzeti jog ezeken a területeken kívül elsőbbséget élvez az uniós joggal szemben. A német alkotmánybíróság kimondta, hogy bizonyos területeken az Európai Bíróság túlterjeszkedik az uniós jog által biztosított felhatalmazáson és ezt mondta ki most a lengyel alkotmánybíróság is.

A probléma mögött ugyanaz a vita áll, ami annak idején az európai alkotmány megalkotása körül zajlott, 2004 előtt. Az alkotmány akkor lényegesen erősítette az uniós intézmények szerepét, elmozdulva az európai egyesült államok gondolata felé.

Ezt a törekvést 2005-ben két meghatározó uniós állam népszavazáson megbuktatta. Hollandia és Franciaország lakosságának többsége elutasította az uniónak ezt a jövőképét.

Érdekes, hogy mindkét oldal, az úgynevezett globalisták és velük szemben a szuverenisták is, ugyanazzal érvelnek, vagyis mindkét oldal úgy érzi, hogy amennyiben a másik elképzelése nyer, akkor az romba dönti Európát. Ez a vita valószínűleg uralni fogja a következő évtizedet. Nyilván a föderalizmus mellett szól az egységes pénz bevezetése, az európai ügyészség felállítása, amit nyilvánvalóan követ egy európai bíróság szervezeti rendszerének kiépítése. A német és a lengyel alkotmánybíróság pedig nem akar egy provinciális intézménnyé válni. Nem akarnak lemondani arról, hogy a nemzeti jogokról dönthessenek és abba a nemzetnek érdemi beleszólása lehessen. Az európai parlamenti választás nem oldja meg azt a problémát, hogy egy adott nemzetben egészen más értékek uralkodnak, mint az európai parlamentben. Jelenleg is az a helyzet, hogy az Európa Parlamentben baloldali, globalista  többség foglal helyet, közben több államban - és nemcsak Magyarországon és Lengyelországon - olyan jobboldali kormányok nyertek, amelyek inkább szuverenisták. Ez gyakorlatilag egy előre beprogramozott feszültség az unióban.

Amerikában polgárháborúhoz vezetett az a kérdés, hogy melyik jog az erősebb. A központi, vagy a helyi. Hack Péter jogtudósAmerikában polgárháborúhoz vezetett az a kérdés, hogy melyik jog az erősebb. A központi, vagy a helyi. Hack Péter jogtudós

Érdekes, hogy az európai egyesült államok ideájával szemben Amerika egy fordított példaként is eszünkbe juthat, hiszen ott például az egyik államban van halálbüntetés, a másikban nincs. Ez Európában már most is elképzelhetetlen, pedig még nem is létezik az európai egyesült államok. Aztán az 50 amerikai államban más területeken is rengeteg a jogi eltérés.

hirdetés

Ott az alkotmány egységes, ami rögzíti az emberi jogokat. Nem véletlenül volt az előző kormányzati ciklusban hisztérikus vita, amikor Trump a Legfelső Bíróságba jelölt három tagot is, ami élethosszig tartó megbizatás. Ez 50 éves emberek esetében azt jelenti, hogy 20-30 évig lesznek a helyükön. A vita ott is épp amiatt robbant ki, hogy az egységes alkotmány vajon mennyire értelmezhető szabadon.

Egy helyi bíróság vajon mennyire értelmezheti szabadon az élethez való jogot, vagy az azonos neműek házasságát.

Ott nem globalisták és szuverenisták között folyik ugyanaz a vita, mint Európában, hanem konzervatívok és liberálisok között. A konzervatív felfogás szerint a Legfelsőbb Bíróság csak olyan jogokat állapíthat meg, amiről az alkotmány szövegében egyértelműen szó van, minden más, az ezen való túlterjeszkedés azt eredményezi, hogy a bíróság átveszi a törvényhozás feladatát. És ugyanez a vita vertikálisan is, ha a szövetségi bíróság valamit eldönt, akkor attól nem térhetnek el az államok bíróságai. Ugyanúgy mint nálunk, ha az európai bíróság valamit eldönt, akkor attól nem térhetnek el a tagállamok bíróságai. És a nemzeti törvényhozások sem dönthetnek másképp. Itt olyan éles szembenállásról beszélünk, ami az amerikai polgárháború kiváltó oka volt a rabszolgaság kérdésében. Amerikában tehát ez a vita sok ezer halottat követelő belső konfliktusban dőlt el. Reméljük Európában nem fajul idáig a helyzet, miközben valóban egy olyan kérdésről van szó, ami meghatározza a jövőt.

A magyar köztisztviselők oktatásain ezt a kérdést egyértelműen úgy tanítják, hogy az uniós jog felülírja a nemzeti jogban foglaltakat. És ha valaki nem így válaszol egy vizsgán, akkor megbukik és nem lehet belőle köztisztviselő. Hát akkor ez hogy lehet, hiszen a magyar kormány most mást mond?

És sok jogász is mást mond.

Dehát benne van a tankönyvben.

Tudom, dehát aki írta a tankönyvet annak ez a meggyőződése. A magyar jogászi karnak egy meghatározó része gondolja úgy, hogy az a jó, ha nem nemzeti szinten dőlnek el a dolgok, hanem uniós szinten. Itt különféle világképek és jövőképek ütközéséről van szó és csak a történelem tudja majd eldönteni, hogy melyik elképzelés kerekedik felül.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Szlovénia végleg felfüggeszti az egyik oltást
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 18:16
A Janssen egyadagos oltásról van szó. A döntés oka, hogy összefüggés találtak egy haláleset és a vakcina használata között.
Makro / Külgazdaság Oltás nélkül sehova? Újabb szigorítások jönnek egyik szomszédunknál
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 16:35
Ukrajnában kizárólag oltott vendégeket szolgálhatnak ki például az éttermek, kulturális intézmények, edzőtermek.
Makro / Külgazdaság A nap képe: így búcsúztak Dárdaitól a berlini ultrák
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 16:20
A Hertha BSC vezetése megvált tőle, de a szurkolók emlékezetében örökre megmarad.
Makro / Külgazdaság Varsó feléleszti a német démonokat – jóvátétel és határkérdés
Káncz Csaba | 2021. november 30. 15:47
A lengyel kormány a belpolitikai pecsenyéjét sütögeti, amikor feltépi a történelmi sebeket és második világháborús jóvátételt követel Berlintől.  A német történész szerint viszont aki ügyet csinál a jóvátétel kérdéséből, az egyben ügyet csinál Lengyelország nyugati határainak kérdéséből.  Aki pedig ügyet csinál Lengyelország nyugati határának kérdéséből, az elkerülhetetlenül ügyet csinál annak keleti határaiból is.  Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Újabb lépést tett az MNB - folytatódik az emelés
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 14:55
Bár ezúttal nem az alapkamat további emeléséről, hanem a kamatfolyosó kiszélesítéséről és aszimmetrikussá tételéről döntött a Monetáris Tanács.
Makro / Külgazdaság A magyar konzulátusok cáfolták, hogy Ausztria januártól nem fogadja el a PCR-teszteket
Hollós János | 2021. november 30. 14:11
A két ausztriai képviseletünkön nem tudnak ilyen tervről és a gondolatot is kizártnak tartják. Az viszont biztos, hogy a helyi hatóságok rendkvül szigorúan vesznek minden általuk bevezetett szabályt és korlátozást és tovább szigorítanak. Ausztriában a napokban jelent meg a koronavírus szupermutánsa.
Makro / Külgazdaság Nem kell izgulnunk a szupervariáns miatt az EMA vezére szerint
Wéber Balázs | 2021. november 30. 12:22
Az Európai Gyógyszerügynökség vezetője szerint a jelenlegi vakcinák is megvédenek a koronavírus legújabb mutánsa, az omikron ellen. Ha pedig mégis szükségessé válik, 3-4 hónap alatt jóvá tudják hagyni a módosított oltóanyagokat. A Moderna vakcinagyártó főnöke eközben azt mondta: a jelenlegi oltóanyagok kevésbé lehetnek hatékonyak az új variánssal szemben.
Makro / Külgazdaság A vendéglátósoknak majdnem 10 százalékkal magasabb a keresete, mint egy éve
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 11:58
Szeptemberben a bruttó és a nettó átlagkereset 9,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedés tovább élénkült az augusztusi 8,9 százalék után. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 428 100, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 284 700 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Makro / Külgazdaság Egyelőre úgy néz ki, a terv szerint csökkenthető tovább az államadósság
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 11:03
Az Állami Számvevőszék ugyanakkor figyelmeztet: egy esetleges zárás visszavetheti a karácsony előtti fogyasztást, de a beruházásokra is kedvezőtlen hatást gyakorolhat.
Makro / Külgazdaság Új tulajdonosa lesz a DIGI-nek
Privátbankár.hu | 2021. november 30. 10:14
A 4iG Nyrt. az átvilágítás befejezését követően végleges adásvételi szerződést írt alá az RCS & RDS csoporttal a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft. és leányvállalatai, azaz Invitel Zrt. az I TV Zrt. és a DIGI Infrastruktúra Kft. 100 százalékos üzletrészének megvásárlásáról.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló