A Magyar Szocialista Párt (MSZP) nyilvánosságra hozta (elő)választási programját, a 2022-es országgyűlési választásokra való felkészülés jegyében (az ellenzéki pártok ugyanis előválasztáson szelektálnak a jelöltek között, hogy végül lehetőleg csak egy induló álljon ki a Fidesz-KDNP képviselőjével szemben). Tóth Bertalan, a párt elnöke ismertette a dokumentumot, amelyben a gazdasági rész alapját az esélyegyenlőség, a jövedelmek újraosztása adja.
Szakítunk a Tony Blair-féle harmadik utas politikával - foglalta keretbe a program lényegét a pártelnök.
Az MSZP leginkább húsba vágó javaslatai közül ki kell emelni a minimálbéresek adómentességének visszaállítását. Ez korábban adójóváírás formájában történt, de a második Orbán-kormány más utat választott, és eltörölte ezt a kedvezményt (cserébe viszont erőteljes minimálbér-emelésbe kezdett).
Legalább ekkora horderejű az az elképzelés, amely a vállalati nyereségek elosztását szabályozná, központilag. Az MSZP kikötné, hogy a céges profit egy részét a munkavállalók között kell szétosztani, továbbá, hogy a vállalatvezetői bónuszok nem haladhatják meg az alapbér 20 százalékát.
A nyereség felosztásának szabályozása - másképpen a befektetői jogok korlátozása - véleményünk szerint bizonyosan felkeltené a piacpárti Európai Unió figyelmét, s azt sem tartjuk kizártnak, hogy befektetésvédelmi egyezményeket sértene, de erre vonatkozó kérdésünkre nem kaptunk választ a pártelnöktől. Aki azt viszont elmondta érdeklődésünkre, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a munkavállalói érdekek megvédése és a befektetésösztönzés megtartása között.
A program számos más pontján is a munkavállalók érdekeit képviseli, a már említett új utas társadalom- és gazdaságpolitika jegyében. Az MSZP - karöltve a Párbeszéddel, amely párttal együtt, közös jelöltekkel kívánnak indulni az előválasztáson, mégpedig 60-70 helyen - a munkavállalóknak több jogot adna például az új Munka Törvénykönyvével, amelyben lefektetnék a heti maximum 48 óra munkát és a legfeljebb 250 óra túlórával. A munkanélküli ellátás időtartamát 9 hónapra emelnék. De ide sorolható, hogy az alapvető termékek áfáját csökkentenék, valamint az, hogy a „magas keresetűektől nagyobb hozzájárulást kérnének”, ami vélhetően a többkulcsos, progresszív szja-rendszer visszaállítását jelenti.
Egyebek mellett ezt tartalmazza még a program:
- Átalakítanák a beruházás-támogatási rendszert, az összeszerelő-üzemi munkához nem adnának támogatást, csak az „értékteremtő, fejlődést támogató tevékenységhez”.
- A szocialisták visszaállítanák a korábbi egyensúlyt a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok között azáltal, hogy visszaállítanák az iparűzési adót (itt minden bizonnyal arra gondoltak, hogy a teljes adót a településeknél hagynák), az üzemanyagok után fizetett jövedéki adó 20 százalékát adnák oda a településeknek, útfejlesztésre, valamint a személyi jövedelemadó 20 százalékát is a helyhatóságoknál hagynák.
- Ami a pénzben kevésbé kifejezhető, de fajsúlyos intézkedéseket illeti, a párt szerint új Alkotmányra és új médiatörvényre van szükség, egyben egy új sajtótámogatási alapot hoznának létre.
- Az egészségügyben egyebek mellett növelnék a házi- és gyermekorvosok számát, okulva a Covidból állandó járványkezelési akciótervet dolgoznának ki, valamint a GDP arányában 7 százalékra emelnél az egészségügyi büdzsét 2024-re.
- Az oktatásban 18 évre emelnék a tankötelezettség korhatárát, megszüntetnék a KLIK-et, jelentős bérfejlesztést ígérnek a tanároknak, az alsó tagozatot öt évesre növelnék, az oktatásra a GDP 6,5 százalékát költenék, kifejezetten a felsőoktatásra pedig az 1 százalékát.
- A nyugdíjasoknak szóló ígéret szerint a nyugdíjminimumot a nettó minimálbér felére emelnék, rugalmassá tennék a korai nyugdíjazást, megtartanák a nők nyugdíjba vonulási lehetőségét 40 év szolgálati idő után és helyre állítanák a rokkantnyugdíjazást.
- A szociális ellátások körében megdupláznák a családi pótlékot, a Babaváró helyett Esélyteremtő Megtakarítási Számlát vezetnének be 300 ezer forint induló összeggel. Megtartanák, egyben kiterjesztenék a családi adókedvezményt.
Arról még nem készült összegzés, hogy mennyibe kerül a csomag - derült ki kérdésünkre, de a pártelnök szerint sok olyan tétel szerepel jelenleg a költségvetésben - sportberuházások, állami adminisztratív kiadások - amelyeken spórolni lehet, és az új uniós költségvetési ciklusban is rendelkezésre állnak olyan források, amelyek felhasználhatók a program egyes pontjainak megvalósítására.
Rákérdeztünk továbbá arra is, hogy szerepel-e céldátum az euró bevezetésére a programban. Mint kiderült, ez nincs benne, de Tóth Bertalan szerint a párt elkötelezett az uniós közös pénz bevezetése mellett. Ismert a Fidesz álláspontja ebben a kérdésben: amikor eljön az ideje, bevezetjük az eurót - de ahogy haladunk az időben, ez a lehetőség egyre messzebb tolódik. Okosabbak az MSZP részéről sem lettünk, hogy mikor fizethetünk euróval: a pártelnök szerint sok szempont befolyásolja ennek eldöntését. Arra sem vállalkozott kérdésünkre, hogy legalább erre az évtizedre biztosan bevállalja az átállást az EU fizetőeszközére.
Kiderült továbbá, hogy az MSZP kész elfogadni közös miniszterelnök-jelöltnek Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármestert.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
