A Szaúd-Arábia végtelen sivatagában álló, ’Abdullah Király Kőolaj Tanulmányok és Kutatási Központ’ névre hallgató futurisztikus kutatóközpont küldetése egyértelmű: az ország olajalapú gazdaságát zöldebbé tenni, méghozzá gyorsan. A cél az, hogy gyorsan több napelemet építsenek, és növeljék az elektromos autók használatát – ettől pedig azt várják, hogy a királyság összességében a jövőben sokkal kevesebb olajat égessen el.
Mindez első látásra szép és megsüvegelendő cél, csak ahogy a New York Times felhívta figyelmet, Szaúd-Arábiának némileg más tervei vannak a zöldítéssel, mint ami megszokott a világ többi részében, hiszen az egyik fő ok amiért kevesebb olajat akar elégetni otthon, hogy még több olajat tudjon külföldön értékesíteni. Ez csak egy aspektusa a királyság agresszív hosszú távú stratégiájának, amelynek célja, hogy a világot még évtizedekig olajfüggőségben tartsa, és a legnagyobb szállító maradjon, miközben a riválisok hátrébb csúsznak.
Az Egyiptomban rendezett COP27-klímacsúcson a szaúdi képviselők a portál információi szerint azért lobbiztak, hogy a zárónyilatkozatba ne kerüljön bele egy olyan felhívás, amely arra szólítja fel a világot, hogy használjon kevesebb olajat. Ma már tudjuk, hogy ez az erőfeszítés sikeres volt, hiszen Szaúd-Arábia és más olajtermelő országok ellenkezése miatt a végső nyilatkozatból valóban kimaradt a fosszilis üzemanyagok használatát ellenző kitétel.
Az olaj jelenlegi helyzetéből nem engednek
A királyságnak az a terve, hogy az olaj továbbra is a világgazdaság középpontjában maradjon, világszerte érvényesüljön a szaúdi pénzügyi és diplomáciai tevékenységekben, valamint a kutatás, a technológia és még az oktatás területén is. Ez a stratégia azonban ellentétes azzal a tudományos konszenzussal, amely szerint a világnak gyorsan el kell távolodnia a fosszilis tüzelőanyagoktól, beleértve az olajat és a gázt is, hogy elkerülje a globális felmelegedés legsúlyosabb következményeit.
A kormány által ellenőrzött olajvállalat, a Saudi Aramco már most is a világ minden 10 hordó olajából egyet termel, és a jövőben úgy tervez, hogy ennél még többet fog eladni. Az éghajlatváltozás és az emelkedő hőmérséklet azonban már most is úgy fenyegeti az életet a sivatagi királyságban, mint a világ kevés más országában.
Ami nem vitatható, az nem más, minthogy az Aramco az elmúlt években a kritikus energetikai kérdésekkel kapcsolatos kutatások egyik legfőbb finanszírozójává vált, az elmúlt öt évben közel 500 tanulmányt támogatott, köztük olyanokat, amelyek célja a benzinüzemű autók versenyképességének megőrzése vagy az elektromos járművek hatékonyságának és környezetvédelmiségének megkérdőjelezése volt - derült ki a Crossref adatbázisból, amely a tudományos publikációkat követi nyomon. Az Aramco emellett együttműködött az amerikai energiaügyi minisztériummal is olyan nagy horderejű projektekben, mint a hatékonyabb benzin és motorok kifejlesztésére irányuló hatéves kutatás, valamint a fokozott olajkitermeléssel és az olajkitermelést támogató egyéb módszerekkel kapcsolatos tanulmányok elkészítése.
A szaúdi olajcég emellett globális kutatóközpontok hálózatát is működteti, köztük egy Detroit melletti laboratóriumot, ahol egy mobil "szén-dioxid-leválasztó" eszközt fejleszt - egy benzinüzemű autóra szerelhető berendezést, amely az üvegházhatású gázokat még a kipufogócső elhagyása előtt felfogja. Szaúd-Arábia az elmúlt évtizedben 2,5 milliárd dollárral támogatta az amerikai egyetemeket, amivel a királyság a felsőoktatás egyik legnagyobb befizetője lett az Egyesült Államokban.
A lobbisták már a spájzban vannak
A szaúdi érdekeltségek 2016 óta közel 140 millió dollárt költöttek többek között lobbistákra az amerikai politika és közvélemény befolyásolásáa érdekében, amivel a Center for Responsive Politics által az Igazságügyi Minisztériumnak tett jelentések szerint az amerikai lobbizásra költő országok között az első helyen állnak. Fontos megjegyezni, hogy ennek az összegnek a jelentős része a királyság általános megítélésének javítására irányult, különösen azután, hogy 2018-ban szaúdi ügynökök meggyilkolták Dzsamál Hasogdzsi újságírót. Mindezek mellett ugyanakkor a szaúdi erőfeszítések kiterjedtek arra is, hogy szövetségeseket találjanak az amerikai, úgynevezett „kukoricaövi” államokban, amelyek etanolt termelnek.
Sokan szeretnék, ha lemondanánk a szénhidrogén-befektetésekről - mondta Amin Nasszer, az Aramco vezérigazgatója, reagálva a fosszilis üzemanyagok elhagyására szólító hangokra, hozzátéve, hogy ezt nem fogják megtenni, mert egy ilyen lépés csak pusztítást okozna az olajpiacokon. A nagyobb veszélyt az olaj- és gázipari beruházások hiánya jelentené - mondta.
A szaúdi energiaügyi minisztérium közleménye szerint arra számítanak, hogy a szénhidrogének, mint az olaj, a gáz és a szén még évtizedekig a globális energiamix alapvető részét képezik. Hozzátették, ugyanakkor a királyság jelentős beruházásokat hajtott végre az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében. A nyilatkozatban hozzátették: Szaúd-Arábia távolról sem akadályozza az éghajlat-változási tárgyalásokon elért haladást, hanem már régóta jelentős szerepet vállal a tárgyalásokon, valamint a kibocsátás csökkentésén dolgozó olaj- és gázipari csoportokban.
Szaúd-Arábia közölte, hogy támogatja a párizsi klímamegállapodást, amelynek célja, hogy a globális hőmérséklet ne emelkedjen 1,5 Celsius-fokkal az iparosodás előtti szint fölé, és 2030-ra villamos energiájának felét megújuló energiaforrásokból állítsa elő.
Kirajzolódik a stratégia
Az, hogy a párizsi klímamegállapodás támogatásáról szóló kijelentések ellenére a COP27-csúcson a szaúdiak a fosszilis tüzelőanyagok elítélése ellen dolgoztak, egyébként egyáltalán nem újdonság. A NYT információi szerint gyakori momentum a hasonló tárgyalásokon, hogy a királyság képviselői az éghajlati intézkedések és kutatások akadályozásán dolgoznak, különös tekintettel a fosszilis tüzelőanyagok gyors kivonására irányuló felhívásokra. Márciusban az ENSZ klímatudósokkal tartott ülésén Szaúd-Arábia Oroszországgal együtt azt szorgalmazta, hogy töröljék az „ember okozta éghajlatváltozásra" vonatkozó utalást egy hivatalos dokumentumból, ezzel gyakorlatilag vitatva azt a tudományosan megalapozott tényt, hogy a fosszilis tüzelőanyagok ember általi elégetése a klímaválság fő okozója.
Abdulaziz bin Szalmán herceg, Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere hitetlenkedéssel és gúnyolódással fogadta azt, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség, amelyet fél évszázaddal ezelőtt azért hoztak létre, hogy biztosítsa a globális energiaellátás biztonságát, beharangozta az olaj halálhírét. A jelentés szerint a világnak azonnal le kell állítania az új olaj- és gázmezők engedélyezését, és törekednie kell a benzinüzemű járművek használatának megállítására, így elkerülve az éghajlatváltozás legrosszabb hatásait.
Mindezt látva tehát aligha meglepő, hogy Szaúd-Arábia továbbra is folytatja az olaj- és gázkutatást. Az olajat rendkívül alacsony, hordónként 7,50 dollár körüli áron pumpálja, ezzel szinte minden nagyobb riválisát megelőzve. Összehasonlítva például az egyesült államokbeli frackinggel és az ezzel járó kiterjedt metánégetéssel, a szaúdi kitermelés tisztább is, mint a versenytársaké. Tavaly Szaúd-Arábia csatlakozott az Egyesült Államokhoz, Kanadához, Norvégiához és Katarhoz egy olyan tervben, amelynek célja a fúrásokból származó kibocsátások további csökkentése. Az Aramco tavalyi vállalása szerint 2050-re eléri a "nettó nullát", lényegében megígérve, hogy az olajkitermelés és -termelés során nem bocsát ki több üvegházhatású gázt a légkörbe. Ez az ígéret azonban nem tartalmazza a bolygót felmelegítő kibocsátás fő forrását, az olaj elégetése során keletkező károsanyag-kibocsátást.
Előnyben érzik magukat. Úgy gondolják, hogyha a vevők elkezdenek különbséget tenni a piszkosabb és a tisztább hordók között, akkor Szaúd-Arábia sokkal jobban néz ki, mint az Egyesült Államok Permian-medencéjében vagy más helyeken termelt olaj
- mondta Ben Cahill, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető munkatársa.
Kétségek politikája
Szaúdi tisztviselők szerint a megújuló energiaforrásokra és a tisztább elektromos járművekre való gyors átállás gazdasági káoszt okozna, és szerintük ezt a nézetet igazolja a globális energiapiac közelmúltbeli zűrzavara a kínálati hiány és az emelkedő árak közepette.
A fő energiaforrások kizárásával a kibocsátás csökkentésére irányuló irreális politika elfogadása az elkövetkező években példátlan inflációhoz és az energiaárak emelkedéséhez, valamint növekvő munkanélküliséghez és társadalmi és biztonsági problémák súlyosbodásához vezet - mondta Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös júliusban egy amerikai-arab csúcstalálkozón Dzsiddában.
Szaúd-Arábia ezen irányú stratégiája a globális éghajlati tárgyalásokon is kirajzolódik. A már említett márciusi incidens során, amikor Szaúd-Arábia és Oroszország azt szorgalmazta, hogy töröljék az „ember okozta éghajlatváltozásra” való hivatkozást az ENSZ egyik politikai dokumentumából, csak azért nem történt meg, mert Valérie Masson-Delmotte, az ülést vezető francia éghajlatkutató sikeresen tiltakozott ez ellen.
A New York Times bennfentes forrásai szerint az ilyen típusú szaúdi beavatkozások az elmúlt években rendszeressé váltak, a tárgyalófelek jellemzése szerint a királyság képviselői évek óta erőfeszítéseket tesznek az előrehaladás lassítására a tudományos bizonytalanságokra való összpontosítással, a következmények lekicsinylésével, és az éghajlatvédelmi intézkedések költségeinek hangsúlyozásával.
Szaúd-Arábiának van egy stratégiai napirendje. Nem akarják, hogy érdemi lépés történjen
- mondta Saleemul Huq, a bangladesi Nemzetközi Éghajlatváltozási és Fejlesztési Központ igazgatója.
De akkor mit akar Szaúd-Arábia?
Az olajkitermelés már említett biztosítása mellett az ország jövőképe például úgy rajzolódik ki, hogy az egyiptomi tárgyalások legutóbbi fordulóján Szaúd-Arábia egy alternatív elképzelést emelt ki, amely a nagyszabású szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra épül. A királyság 2027-re olyan létesítményt épít, amely képes annyi szén-dioxidot tárolni, amennyit 2 millió benzinüzemű autó bocsát ki egy év alatt, ez egyébként vitathatatlan áttörést jelentene. Adel al-Dzsubeir, a királyság éghajlatvédelmi megbízottja szerint Szaúd-Arábia így készül fel a felmelegedő világra: Szaúd-Arábiában elköteleztük magunkat amellett, hogy előrébb járunk.
Az más kérdés, hogy miközben a sivatagi ország vezetése arról beszél, hogy 10 milliárd fa ültetését tervezi az elkövetkező évtizedekben, és már építi a Neomot, egy futurisztikus, szén-dioxid-mentes várost, amely gyors tömegközlekedéssel, függőleges farmokkal és síközpontokkal rendelkezik majd; a hangzatos tervekkel felvázolt zöld átállás alapvetően lassan halad. Szaúd-Arábia még mindig kevesebb mint 1 százalékot termel megújuló energiaforrásokból, és nem világos, hogyan tervezi, hogy a világ egyik legszárazabb régiójában fák milliárdjait ülteti el. Az éghajlati veszélyt egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni, még akkor is, hogyha egy mérhetetlenül gazdag olajtermelő ország próbálkozik ezzel.
Az oroszok megtartanák az egyezményt. 
