A Szaúd-Arábia végtelen sivatagában álló, ’Abdullah Király Kőolaj Tanulmányok és Kutatási Központ’ névre hallgató futurisztikus kutatóközpont küldetése egyértelmű: az ország olajalapú gazdaságát zöldebbé tenni, méghozzá gyorsan. A cél az, hogy gyorsan több napelemet építsenek, és növeljék az elektromos autók használatát – ettől pedig azt várják, hogy a királyság összességében a jövőben sokkal kevesebb olajat égessen el.
Mindez első látásra szép és megsüvegelendő cél, csak ahogy a New York Times felhívta figyelmet, Szaúd-Arábiának némileg más tervei vannak a zöldítéssel, mint ami megszokott a világ többi részében, hiszen az egyik fő ok amiért kevesebb olajat akar elégetni otthon, hogy még több olajat tudjon külföldön értékesíteni. Ez csak egy aspektusa a királyság agresszív hosszú távú stratégiájának, amelynek célja, hogy a világot még évtizedekig olajfüggőségben tartsa, és a legnagyobb szállító maradjon, miközben a riválisok hátrébb csúsznak.
Az Egyiptomban rendezett COP27-klímacsúcson a szaúdi képviselők a portál információi szerint azért lobbiztak, hogy a zárónyilatkozatba ne kerüljön bele egy olyan felhívás, amely arra szólítja fel a világot, hogy használjon kevesebb olajat. Ma már tudjuk, hogy ez az erőfeszítés sikeres volt, hiszen Szaúd-Arábia és más olajtermelő országok ellenkezése miatt a végső nyilatkozatból valóban kimaradt a fosszilis üzemanyagok használatát ellenző kitétel.
Az olaj jelenlegi helyzetéből nem engednek
A királyságnak az a terve, hogy az olaj továbbra is a világgazdaság középpontjában maradjon, világszerte érvényesüljön a szaúdi pénzügyi és diplomáciai tevékenységekben, valamint a kutatás, a technológia és még az oktatás területén is. Ez a stratégia azonban ellentétes azzal a tudományos konszenzussal, amely szerint a világnak gyorsan el kell távolodnia a fosszilis tüzelőanyagoktól, beleértve az olajat és a gázt is, hogy elkerülje a globális felmelegedés legsúlyosabb következményeit.
A kormány által ellenőrzött olajvállalat, a Saudi Aramco már most is a világ minden 10 hordó olajából egyet termel, és a jövőben úgy tervez, hogy ennél még többet fog eladni. Az éghajlatváltozás és az emelkedő hőmérséklet azonban már most is úgy fenyegeti az életet a sivatagi királyságban, mint a világ kevés más országában.
Ami nem vitatható, az nem más, minthogy az Aramco az elmúlt években a kritikus energetikai kérdésekkel kapcsolatos kutatások egyik legfőbb finanszírozójává vált, az elmúlt öt évben közel 500 tanulmányt támogatott, köztük olyanokat, amelyek célja a benzinüzemű autók versenyképességének megőrzése vagy az elektromos járművek hatékonyságának és környezetvédelmiségének megkérdőjelezése volt - derült ki a Crossref adatbázisból, amely a tudományos publikációkat követi nyomon. Az Aramco emellett együttműködött az amerikai energiaügyi minisztériummal is olyan nagy horderejű projektekben, mint a hatékonyabb benzin és motorok kifejlesztésére irányuló hatéves kutatás, valamint a fokozott olajkitermeléssel és az olajkitermelést támogató egyéb módszerekkel kapcsolatos tanulmányok elkészítése.
A szaúdi olajcég emellett globális kutatóközpontok hálózatát is működteti, köztük egy Detroit melletti laboratóriumot, ahol egy mobil "szén-dioxid-leválasztó" eszközt fejleszt - egy benzinüzemű autóra szerelhető berendezést, amely az üvegházhatású gázokat még a kipufogócső elhagyása előtt felfogja. Szaúd-Arábia az elmúlt évtizedben 2,5 milliárd dollárral támogatta az amerikai egyetemeket, amivel a királyság a felsőoktatás egyik legnagyobb befizetője lett az Egyesült Államokban.
A lobbisták már a spájzban vannak
A szaúdi érdekeltségek 2016 óta közel 140 millió dollárt költöttek többek között lobbistákra az amerikai politika és közvélemény befolyásolásáa érdekében, amivel a Center for Responsive Politics által az Igazságügyi Minisztériumnak tett jelentések szerint az amerikai lobbizásra költő országok között az első helyen állnak. Fontos megjegyezni, hogy ennek az összegnek a jelentős része a királyság általános megítélésének javítására irányult, különösen azután, hogy 2018-ban szaúdi ügynökök meggyilkolták Dzsamál Hasogdzsi újságírót. Mindezek mellett ugyanakkor a szaúdi erőfeszítések kiterjedtek arra is, hogy szövetségeseket találjanak az amerikai, úgynevezett „kukoricaövi” államokban, amelyek etanolt termelnek.
Sokan szeretnék, ha lemondanánk a szénhidrogén-befektetésekről - mondta Amin Nasszer, az Aramco vezérigazgatója, reagálva a fosszilis üzemanyagok elhagyására szólító hangokra, hozzátéve, hogy ezt nem fogják megtenni, mert egy ilyen lépés csak pusztítást okozna az olajpiacokon. A nagyobb veszélyt az olaj- és gázipari beruházások hiánya jelentené - mondta.
A szaúdi energiaügyi minisztérium közleménye szerint arra számítanak, hogy a szénhidrogének, mint az olaj, a gáz és a szén még évtizedekig a globális energiamix alapvető részét képezik. Hozzátették, ugyanakkor a királyság jelentős beruházásokat hajtott végre az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében. A nyilatkozatban hozzátették: Szaúd-Arábia távolról sem akadályozza az éghajlat-változási tárgyalásokon elért haladást, hanem már régóta jelentős szerepet vállal a tárgyalásokon, valamint a kibocsátás csökkentésén dolgozó olaj- és gázipari csoportokban.
Szaúd-Arábia közölte, hogy támogatja a párizsi klímamegállapodást, amelynek célja, hogy a globális hőmérséklet ne emelkedjen 1,5 Celsius-fokkal az iparosodás előtti szint fölé, és 2030-ra villamos energiájának felét megújuló energiaforrásokból állítsa elő.
Kirajzolódik a stratégia
Az, hogy a párizsi klímamegállapodás támogatásáról szóló kijelentések ellenére a COP27-csúcson a szaúdiak a fosszilis tüzelőanyagok elítélése ellen dolgoztak, egyébként egyáltalán nem újdonság. A NYT információi szerint gyakori momentum a hasonló tárgyalásokon, hogy a királyság képviselői az éghajlati intézkedések és kutatások akadályozásán dolgoznak, különös tekintettel a fosszilis tüzelőanyagok gyors kivonására irányuló felhívásokra. Márciusban az ENSZ klímatudósokkal tartott ülésén Szaúd-Arábia Oroszországgal együtt azt szorgalmazta, hogy töröljék az „ember okozta éghajlatváltozásra" vonatkozó utalást egy hivatalos dokumentumból, ezzel gyakorlatilag vitatva azt a tudományosan megalapozott tényt, hogy a fosszilis tüzelőanyagok ember általi elégetése a klímaválság fő okozója.
Abdulaziz bin Szalmán herceg, Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere hitetlenkedéssel és gúnyolódással fogadta azt, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség, amelyet fél évszázaddal ezelőtt azért hoztak létre, hogy biztosítsa a globális energiaellátás biztonságát, beharangozta az olaj halálhírét. A jelentés szerint a világnak azonnal le kell állítania az új olaj- és gázmezők engedélyezését, és törekednie kell a benzinüzemű járművek használatának megállítására, így elkerülve az éghajlatváltozás legrosszabb hatásait.
Mindezt látva tehát aligha meglepő, hogy Szaúd-Arábia továbbra is folytatja az olaj- és gázkutatást. Az olajat rendkívül alacsony, hordónként 7,50 dollár körüli áron pumpálja, ezzel szinte minden nagyobb riválisát megelőzve. Összehasonlítva például az egyesült államokbeli frackinggel és az ezzel járó kiterjedt metánégetéssel, a szaúdi kitermelés tisztább is, mint a versenytársaké. Tavaly Szaúd-Arábia csatlakozott az Egyesült Államokhoz, Kanadához, Norvégiához és Katarhoz egy olyan tervben, amelynek célja a fúrásokból származó kibocsátások további csökkentése. Az Aramco tavalyi vállalása szerint 2050-re eléri a "nettó nullát", lényegében megígérve, hogy az olajkitermelés és -termelés során nem bocsát ki több üvegházhatású gázt a légkörbe. Ez az ígéret azonban nem tartalmazza a bolygót felmelegítő kibocsátás fő forrását, az olaj elégetése során keletkező károsanyag-kibocsátást.
Előnyben érzik magukat. Úgy gondolják, hogyha a vevők elkezdenek különbséget tenni a piszkosabb és a tisztább hordók között, akkor Szaúd-Arábia sokkal jobban néz ki, mint az Egyesült Államok Permian-medencéjében vagy más helyeken termelt olaj
- mondta Ben Cahill, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető munkatársa.
Kétségek politikája
Szaúdi tisztviselők szerint a megújuló energiaforrásokra és a tisztább elektromos járművekre való gyors átállás gazdasági káoszt okozna, és szerintük ezt a nézetet igazolja a globális energiapiac közelmúltbeli zűrzavara a kínálati hiány és az emelkedő árak közepette.
A fő energiaforrások kizárásával a kibocsátás csökkentésére irányuló irreális politika elfogadása az elkövetkező években példátlan inflációhoz és az energiaárak emelkedéséhez, valamint növekvő munkanélküliséghez és társadalmi és biztonsági problémák súlyosbodásához vezet - mondta Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös júliusban egy amerikai-arab csúcstalálkozón Dzsiddában.
Szaúd-Arábia ezen irányú stratégiája a globális éghajlati tárgyalásokon is kirajzolódik. A már említett márciusi incidens során, amikor Szaúd-Arábia és Oroszország azt szorgalmazta, hogy töröljék az „ember okozta éghajlatváltozásra” való hivatkozást az ENSZ egyik politikai dokumentumából, csak azért nem történt meg, mert Valérie Masson-Delmotte, az ülést vezető francia éghajlatkutató sikeresen tiltakozott ez ellen.
A New York Times bennfentes forrásai szerint az ilyen típusú szaúdi beavatkozások az elmúlt években rendszeressé váltak, a tárgyalófelek jellemzése szerint a királyság képviselői évek óta erőfeszítéseket tesznek az előrehaladás lassítására a tudományos bizonytalanságokra való összpontosítással, a következmények lekicsinylésével, és az éghajlatvédelmi intézkedések költségeinek hangsúlyozásával.
Szaúd-Arábiának van egy stratégiai napirendje. Nem akarják, hogy érdemi lépés történjen
- mondta Saleemul Huq, a bangladesi Nemzetközi Éghajlatváltozási és Fejlesztési Központ igazgatója.
De akkor mit akar Szaúd-Arábia?
Az olajkitermelés már említett biztosítása mellett az ország jövőképe például úgy rajzolódik ki, hogy az egyiptomi tárgyalások legutóbbi fordulóján Szaúd-Arábia egy alternatív elképzelést emelt ki, amely a nagyszabású szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra épül. A királyság 2027-re olyan létesítményt épít, amely képes annyi szén-dioxidot tárolni, amennyit 2 millió benzinüzemű autó bocsát ki egy év alatt, ez egyébként vitathatatlan áttörést jelentene. Adel al-Dzsubeir, a királyság éghajlatvédelmi megbízottja szerint Szaúd-Arábia így készül fel a felmelegedő világra: Szaúd-Arábiában elköteleztük magunkat amellett, hogy előrébb járunk.
Az más kérdés, hogy miközben a sivatagi ország vezetése arról beszél, hogy 10 milliárd fa ültetését tervezi az elkövetkező évtizedekben, és már építi a Neomot, egy futurisztikus, szén-dioxid-mentes várost, amely gyors tömegközlekedéssel, függőleges farmokkal és síközpontokkal rendelkezik majd; a hangzatos tervekkel felvázolt zöld átállás alapvetően lassan halad. Szaúd-Arábia még mindig kevesebb mint 1 százalékot termel megújuló energiaforrásokból, és nem világos, hogyan tervezi, hogy a világ egyik legszárazabb régiójában fák milliárdjait ülteti el. Az éghajlati veszélyt egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni, még akkor is, hogyha egy mérhetetlenül gazdag olajtermelő ország próbálkozik ezzel.
Magyar-Kirgiz Stratégiai Tanácsülés. 
