A Bank of England monetáris tanácsának két tagja, Adam Posen és David Miles megpróbált nyomás gyakorolni a kollégáira a legutóbbi, hónap eleji ülésen, hogy bővítsék tovább a kötvényvásárlási programot, a köznyelvben az amerikai Fed programja miatt szintén QE (quantitative easing) néven emlegetett mennyiségi lazítást. A többség azonban annak a híve, hogy koncentráljanak az egyre erősödő inflációra - írja a Bloomberg.
Posen és Miles szerette volna megemelni 25 milliárd euróval a kötvényvásárlás értékét, 350 milliárdra növelve a program teljes összegét – derül ki a brit jegybank monetáris tanácsának március 7-8.-i jegyzőkönyvéből. A hét másik tag viszont a 325 milliárdos keretösszeg tartásáról szavazott. Az angol font esett a döntés után. Az elmúlt hónapokban erősödött a feszültség a brit jegybankon belül azon kérdés körül, hogy az infláció kordában tartása, vagy a gazdaság turbózása a fontosabb.
A kérdés azért is bonyolult, mert az inflációs nyomás túlnyomó részét az energiaárak okozzák, ez pedig akár átmeneti is lehet. A brit gazdaságra leselkedő veszélyek pedig elég erősekké váltak a közelmúltban, ezek teljesülése pedig automatikusan magával hozná az infláció csökkenését. Az eurózóna válsága miatt megdrágult hitelezés és a drága energiaárak felhajtják az inflációt az amúgy jelentős problémákkal küzdő gazdaságban, ez pedig aláássa a fogyasztói bizalmat.
A BoE jegyzőkönyve hangsúlyosan foglalkozik az inflációval. Azt írják, hogy ha az olajár a tanács által várt szintnél magasabb lenne, akkor az az egész világgazdaságot és a brit gazdaságot is lassítaná. Az inflációs kockázatokat egyértelműen az olaj ára köré rajzolják a döntéshozók. Februárban egyébként 15 havi mélypontra esett az infláció Nagy Britanniában, 3,4 százalékra, ami viszont még mindig 2 százalékponttal a BoE célja fölött van. A csúcs 5,2 százalékon volt decemberben, a jegybank szerint 1,9 százalék lesz év végén és 1,8 százalék 2013 végén.
A két monetáris tanácstag javaslata a gyengülő belső fogyasztás és a foglalkoztatás javítását célozta, viszont egyelőre úgy tűnik, hogy az inflációs félelem nagyon erős az egyébként szigorú monetáris hagyományokkal rendelkező országban. A brit központi bank - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság jegybankja - 2009 márciusa óta tartja fél százalékon irányadó kamatát, de már ezt megelőzően, a 2009 januári fél százalékpontos csökkentéssel kialakult 1,5 százalékos akkori kamatszint is történelmi mélypont volt. Az 1694-ben alapított Bank of England alapkamata korábban ugyanis soha nem süllyedt 2 százalék alá. A brit kötvénykibocsátási tervekről szóló korábbi cikkünket itt olvashatja.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
