Az Ukrajna elleni tavalyi orosz inváziót megelőzően a Kreml viszonylag megbízható partnerként kezelte a világ 9. legnagyobb területű országát, Kazahsztánt. De néha azért a két nemzet ellentétbe került egymással.
Amikor Putyin elnök 2014 szeptemberében azt mondta, hogy "a kazahoknak soha nem volt államiságuk", és hogy "mélységes a vágyuk az Oroszországgal való szorosabb kapcsolatra", Nurszultan Nazarbajev akkori kazah elnök azzal fenyegetőzött, hogy kilép az Oroszország által dominált Eurázsiai Gazdasági Unióból. A közép-ázsiai állam azonban a mai napig az orosz vezetésű blokk része marad, bár Asztana és Moszkva kapcsolatai megromlani látszanak.
Az új kurzus
A Kreml ukrajnai háborúja aztán lehetővé tette Kazahsztán számára, hogy aktívan megvalósítsa régóta kidologozott, „multi-vektoros” külpolitikáját. Október végén Kazahsztán leállította 106 termék Oroszországba irányuló exportját, amit Asztana a nyugati szankcióknak való növekvő megfelelésének tulajdonított. Kairat Torebajev, Kazahsztán kereskedelmi és integrációs miniszterhelyettese megerősítette, hogy a betiltott termékek elsősorban katonai árukhoz kapcsolódnak, beleértve a drónokat, azok belső alkatrészeit, valamint a speciális elektronikát és mikrochipeket.
Kaszim-Jomart Tokajev elnök úgy véli, hogy a szankciórendszer fenntartása és a Kazahsztán szomszédjaival való kapcsolatok kiegyensúlyozása az ország gazdasági biztonsága szempontjából a legfontosabb. A közelmúltbeli fejlemények jól szemléltetik Asztana sokoldalú megközelítését Moszkvával való kapcsolatát, amely a stratégiai együttműködés és a nemzetközi normák óvatos betartása között egyensúlyoz. Peking már így is Asztana egyik fő kereskedelmi partnerévé vált, a Kazahsztánból Kínába irányuló mezőgazdasági export pedig az elmúlt évben megduplázódott.
Csattanós pofon
Putyin elnök legutóbbi kazahsztáni látogatása feltárta a kétoldalú kapcsolatok közelmúltbeli lehűlését. November 9-én Putyin Tokajev meghívására Asztanába látogatott. A két vezető megünnepelte, hogy a kétoldalú kereskedelem elérte a 27 milliárd dollárt, és több, mint 20 milliárd dollárt tettek ki a Kazahsztánba irányuló orosz közvetlen befektetések.
Tokajev példátlan módon kazahul beszélt az orosz küldöttséggel tartott sajtótájékoztatón, aminek következtében a felkészületlen orosz tisztviselők a fordításért kapkodtak. Ez a lépés Asztana válaszának tekinthető arra, hogy Moszkva elutasítóan viszonyul a kazah nyelvhez, és azt állítja, hogy a kazah államiságnak nincs valódi történelmi alapja.
Kazahsztán diverzifikál
Ez az incidens a két ország közötti kapcsolatok jelentős erózióját tükrözi, amint azt Kazahsztán azon erőfeszítései is mutatják, hogy olajexportját átirányítsa az orosz uralom alatt álló útvonalakról.
Kazahsztán további tartályhajókat vásárol a Kaszpi-tengeri szállításokhoz. Yerlan Akkenzhenov energiaügyi miniszterhelyettes szerint az ország két új, egyenként 8000 tonnás kapacitású tartályhajót szerzett be, és további kettőt tervez vásárolni a fekete-tengeri tranzitszállításhoz. Kazahsztán az év végéig meg akarja ötszörözni Kaszpi-tengeri exportját.
Ehhez jelentős kiigazításokra lesz szükség, mivel Kazahsztán olajexportjának 80 százaléka jelenleg Oroszországon keresztül futó csővezetékeken keresztül jut el az EU-ba és Kínába. Akkenzhenov kijelentette: "Arra törekszünk, hogy újraindítsuk és növeljük a kőolajtermékek exportját Kirgizisztánba, Üzbegisztánba, Tádzsikisztánba és Európába". Azt is megjegyezte, hogy amint a megfelelő intézkedések megtörténnek, Kazahsztán képes lesz évi 6,5 millió tonnára növelni a Kínába irányuló kőolajszállításokat.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt Kazahsztán nagyobb szerepet kíván játszani az Európa és Ázsia közötti energiatranzitban és kereskedelemben. Asztana törekvése, hogy alternatívát kínáljon az orosz uralom alatt álló útvonalak helyett, segíti Kínát abban, hogy bővítse lehetőségeit Közép-Ázsiában. A májusi első Kína-Közép-Ázsia csúcstalálkozón Tokajev megjegyezte, hogy a régió tranzitpotenciáljának és Kína hatalmas gazdasági erejének összekapcsolása minden érintett fél számára nagy előnyökkel járna.
Keleti nyitás
Az elmúlt hetekben számos lépés történt a Kazahsztán és Kína közötti stratégiai partnerség előmozdítása érdekében. Októberben Tokajev megbeszélést folytatott Wang Huninggal, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Konferencia elnökével és Hszi Csin-ping főtitkár közeli tanácsadójával. Mindkét tisztviselő hangsúlyozta a két ország közötti "magas szintű átfogó stratégiai partnerséget" és a pekingi BRI részeként a szorosabb együttműködés fontosságát. Tokajev emellett kiemelte 30 kulcsfontosságú kérdéseket érintő szerződés aláírását, köztük a vízummentességet és a Kaszpi-tengeri nemzetközi közlekedési útvonal (TITR) továbbfejlesztését.
A két ország közötti szállítási logisztika fejlesztése továbbra is az együttműködés egyik központi prioritása. A kétoldalú kereskedelem 2022-ben elérte a rekordot jelentő 31 milliárd dollárt, a cél pedig az, hogy a következő években elérje a 40 milliárd dollárt. Kazahsztán célja, hogy 2030-ra 100 milliárd dollárra növekedjen a Közép-Ázsia és Kína közötti kereskedelem, és tervezi egy második határ menti száraz kikötő és egy Pekinggel közös regionális logisztikai központ kialakítását.
Ezek a projektek kulcsszerepet játszanak majd a kelet-nyugati kereskedelem javításában, mivel a Kínából Európába irányuló szárazföldi tranzitforgalom mintegy 85 százaléka Kazahsztánon keresztül halad. A két fél egy harmadik vasúti összeköttetést is létrehozott a TITR-hez való csatlakozás érdekében. Ennek az útvonalnak a stratégiai értéke megnőtt a Nyugat Oroszországgal szembeni szankciós rendszerének következtében, ami Kazahsztánt arra késztette, hogy felszólítsa a parti államokat, hogy szélesítsék ki az együttműködést a Kaszpi-tengeri kikötők kapacitásának bővítése érdekében.
Kazahsztán és Kína számos jelentős infrastrukturális projektben halad előre. Ezek közé a projektek közé tartoznak a khorgosi, baktyi és kalzhati szárazkikötők, a Közép-Ázsiát Kínával összekötő autópálya, valamint az Iránba vezető vasútvonal. Kazahsztán célja, hogy a következő három évben 1300 kilométernyi új vasútvonalat fektessen le.
A két ország azt is tervezi, hogy közösen gyártanak hajózási konténereket, hogy támogassák a kaszpi-tengeri tranzitútvonalak fokozott használatát. Asztana a Kazahsztán-Kína olajvezeték kapacitásának bővítésével, az Atyrau-Kenkiyak és a Kenkiyak-Kumkol szakaszok korszerűsítésével tervezi növelni a Kínába irányuló olajexportot.
Emellett Asztana célja, hogy megduplázza a szimkenti olajfinomító termelését évi 12 millió tonnára, és új gázfeldolgozó üzemet építsen a kashagani olajmezőn, amelynek tervezett kapacitása évi 4 milliárd köbméter. A kínai beruházások várhatóan központi szerepet játszanak majd e törekvések megvalósításának elősegítésében.
Kazahsztán tehát stratégiai kiegyensúlyozásban vesz részt: eltávolodik Oroszországtól, miközben szorosabb kapcsolatokat ápol Kínával. Asztana felfüggesztette az Oroszországba irányuló katonai vonatkozású exportot, diverzifikálta a tranzitútvonalakat, és egyre inkább támogatja Kína globális kezdeményezéseit.
Kazahsztán egyre inkább a Kínából Európába tartó áruk kulcsfontosságú tranzit- és kereskedelmi csomópontjaként kezdi érvényesíteni magát. A kínai piac egyelőre stabilabb kereskedelmi és befektetési lehetőségeket kínál, és biztosítja Kazahsztán számára az infrastrukturális és fejlesztési céljai eléréséhez szükséges támogatást.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Milyen vége lesz ennek? 
