Ahogyan azt már két hónapja kifejtettük, a háború szabályai megváltoztak az utóbbi években. Megnőtt a nem-katonai eszközök szerepe a stratégiai és politikai célok elérésében – sőt, több esetben hatékonyságukat tekintve a fegyverek erejét is meghaladják. A hibrid hadviselés egyesíti a hagyományos, az irreguláris és a kiberhadviselést. Az új hadviselési forma elmossa a határokat a háború és béke formális megkülönböztetése között – sőt a háború megindítását már gyakran nem is kísérik formális hadüzenetek.
Izzik az elhárítás a német választások miatt
A hatályos orosz katonai doktrína a nyugati állásponttal szemben hivatalosan is a hagyományos – szárazföldi, tengeri, légi – hadviseléssel egyenrangú negyedik ágnak fogadja el az információs hadviselést. Az orosz módszer annyiból unikum, hogy hadászati és harcászati eszközként, hadszíntérként tekint a propagandára. Érthető tehát a Nyugat idegessége, amikor az amerikai és francia elnökválasztással kapcsolatban továbbra is megválaszolatlan kérdések sorjáznak Moszkva szerepével kapcsolatban.
Mivel a német parlamenti választásoktól már csupán négy hónap választ el bennünket, az európai elhárítás a legmagasabb sebességi fokozatba kapcsolt. Ezért is keltett komoly figyelmet az EUobserver.com tegnapi oknyomozó cikke, amely a téma számos szakértőjét szólaltatja meg. A Berlinben élő Dmitrij Csmelnicki elmondja a cikkben, hogy az orosz katonai és polgári hírszerzés szerte Európában potenciális felforgatókat szervez be egyes küzdősportokat űző klubokban.
Szisztematikus beszervezés
Ezekben a klubokban egy támadó jellegű orosz küzdősportot, az úgynevezett „szisztémát” tanítják és mindannyinak „közvetlen vagy közvetett” kapcsolata van az orosz katonai hírszerzéshez (GRU) vagy a polgári hírszerzéshez (FSzB).
Csmelnicki elmondása szerint a GRU doktrínája alapján ezeket az ügynököket egy NATO-val kitört konfliktus esetén bevethetik katonai bázisok, vagy polgári repterek ellen, de „általános terror” kiváltására is utasíthatják őket, vagy békeidőben „a gyanú, a bizonytalanság és félelem” légkörének megteremtésére az ellenséges ország közvéleményében.
|
| Káncz Csaba |
A kutató kifejtette, hogy a „szisztéma” iskolák futótűzként terjednek Európában: csupán az elmúlt hét évben iskolákat nyitottak Németországban (ahol már 63 ilyen klub működik!), Görögországban, Magyarországon, Olaszországban. Szerbiában és Svájcban. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a hazai szervezet honlapja nem is csinál titkot a kötődéseiről és motivációjáról. A honlap szerint „felderítés és információszerzés nélkül nem lehet sikeres hadműveleteket végrehajtani, de a békét tartósan fenntartani sem. A hadtörténelemben a legösszetettebb felkészültségre minden korban a felderítőknek - hírszerzőknek volt szükségük. Mivel gyakorlócsoportunk egy orosz harcművészet minél magasabb szintű elsajátításában és népszerűsítésében, valamint a magyar-orosz kapcsolatok ápolásában kíván részt vállalni, ezért nemzeti identitásunkat és hazaszeretetünket a névválasztással is igyekeztünk kifejezni.”
Komoly aktivitás hazánkban
Egy tavaly nyári híradás szerint a hazai szervezet „évzáró zárt képzésére az ország nyolc városából érkeztek a csoportok”. Riasztó, hogy egy tavalyi oknyomozás során Boris Reitschuster német újságíró is arra a következtetésre jutott, hogy a GRU a „szisztéma” klubokat beszervezésekre használja. Mi több, a neves Focus hetilap is arról adott hírt már három éve, hogy a német elhárítás nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek tartja a GRU-hoz kötődő „szisztéma” klubokat, amelyek már akkor 30 német városban működtek.
Az EUobserver cikke említést tesz arról is, hogy a GRU az elmúlt években tréningeket tartott a hazai szélsőséges Magyar Nemzeti Arcvonal aktivistái számára és a GRU volt az is, amely tavaly ősszel puccsot kísérelt meg Montenegróban, hogy az ország NATO csatlakozását megakadályozzák.
Káncz Csaba jegyzete
