Ahogyan azt már két hónapja kifejtettük, a háború szabályai megváltoztak az utóbbi években. Megnőtt a nem-katonai eszközök szerepe a stratégiai és politikai célok elérésében – sőt, több esetben hatékonyságukat tekintve a fegyverek erejét is meghaladják. A hibrid hadviselés egyesíti a hagyományos, az irreguláris és a kiberhadviselést. Az új hadviselési forma elmossa a határokat a háború és béke formális megkülönböztetése között – sőt a háború megindítását már gyakran nem is kísérik formális hadüzenetek.
Izzik az elhárítás a német választások miatt
A hatályos orosz katonai doktrína a nyugati állásponttal szemben hivatalosan is a hagyományos – szárazföldi, tengeri, légi – hadviseléssel egyenrangú negyedik ágnak fogadja el az információs hadviselést. Az orosz módszer annyiból unikum, hogy hadászati és harcászati eszközként, hadszíntérként tekint a propagandára. Érthető tehát a Nyugat idegessége, amikor az amerikai és francia elnökválasztással kapcsolatban továbbra is megválaszolatlan kérdések sorjáznak Moszkva szerepével kapcsolatban.
Mivel a német parlamenti választásoktól már csupán négy hónap választ el bennünket, az európai elhárítás a legmagasabb sebességi fokozatba kapcsolt. Ezért is keltett komoly figyelmet az EUobserver.com tegnapi oknyomozó cikke, amely a téma számos szakértőjét szólaltatja meg. A Berlinben élő Dmitrij Csmelnicki elmondja a cikkben, hogy az orosz katonai és polgári hírszerzés szerte Európában potenciális felforgatókat szervez be egyes küzdősportokat űző klubokban.
Szisztematikus beszervezés
Ezekben a klubokban egy támadó jellegű orosz küzdősportot, az úgynevezett „szisztémát” tanítják és mindannyinak „közvetlen vagy közvetett” kapcsolata van az orosz katonai hírszerzéshez (GRU) vagy a polgári hírszerzéshez (FSzB).
Csmelnicki elmondása szerint a GRU doktrínája alapján ezeket az ügynököket egy NATO-val kitört konfliktus esetén bevethetik katonai bázisok, vagy polgári repterek ellen, de „általános terror” kiváltására is utasíthatják őket, vagy békeidőben „a gyanú, a bizonytalanság és félelem” légkörének megteremtésére az ellenséges ország közvéleményében.
|
| Káncz Csaba |
A kutató kifejtette, hogy a „szisztéma” iskolák futótűzként terjednek Európában: csupán az elmúlt hét évben iskolákat nyitottak Németországban (ahol már 63 ilyen klub működik!), Görögországban, Magyarországon, Olaszországban. Szerbiában és Svájcban. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a hazai szervezet honlapja nem is csinál titkot a kötődéseiről és motivációjáról. A honlap szerint „felderítés és információszerzés nélkül nem lehet sikeres hadműveleteket végrehajtani, de a békét tartósan fenntartani sem. A hadtörténelemben a legösszetettebb felkészültségre minden korban a felderítőknek - hírszerzőknek volt szükségük. Mivel gyakorlócsoportunk egy orosz harcművészet minél magasabb szintű elsajátításában és népszerűsítésében, valamint a magyar-orosz kapcsolatok ápolásában kíván részt vállalni, ezért nemzeti identitásunkat és hazaszeretetünket a névválasztással is igyekeztünk kifejezni.”
Komoly aktivitás hazánkban
Egy tavaly nyári híradás szerint a hazai szervezet „évzáró zárt képzésére az ország nyolc városából érkeztek a csoportok”. Riasztó, hogy egy tavalyi oknyomozás során Boris Reitschuster német újságíró is arra a következtetésre jutott, hogy a GRU a „szisztéma” klubokat beszervezésekre használja. Mi több, a neves Focus hetilap is arról adott hírt már három éve, hogy a német elhárítás nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek tartja a GRU-hoz kötődő „szisztéma” klubokat, amelyek már akkor 30 német városban működtek.
Az EUobserver cikke említést tesz arról is, hogy a GRU az elmúlt években tréningeket tartott a hazai szélsőséges Magyar Nemzeti Arcvonal aktivistái számára és a GRU volt az is, amely tavaly ősszel puccsot kísérelt meg Montenegróban, hogy az ország NATO csatlakozását megakadályozzák.
Káncz Csaba jegyzete
Kalilur Rahmán bangladesi külügyminisztert választották meg.

Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú



