(EPA/Toms Kalnins)

Bár az amerikai, az orosz és a török elnök még nem gratulált a magyar miniszterelnöknek újraválasztása alkalmából, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke már nyilatkozott. Konsztantyin Koszacsov elmondta, hogy „az Orbán Viktor vezette kormánykoalíció választási győzelme azt üzeni, hogy a magyar lakosság támogatja a nemzeti érdekek védelmére irányuló felelős és pragmatikus politikát az EU- és a NATO-val szembeni kötelezettségek általános összefüggésében”. Ez köznyelvre lefordítva azt jelenti, hogy Moszkva támogatja a markánsabb magyar érdekérvényesítést a NATO-n belül.

Moszkva Hangja

Felettébb figyelemre méltó, hogy kedden egy Moszkvához szorosan kötődő angol nyelvű biztonságpolitikai honlap egy hosszabb cikket szentelt a témának. „A magyar választási eredmények kihívást jelentenek a NATO döntéshozati folyamatára” című írás kifejti, hogy 2010 óta Orbán Viktor folyamatosan kerül közelebb Moszkvához. A cikk idézi a CNN-t, amely szerint Magyarország egyre jobban hasonlít Oroszországhoz.

Az írás leszögezi, hogy Moszkvához hasonlóan Budapestnek is problémái vannak Ukrajnával, ezért gátolja annak közeledését a NATO-hoz és a nyugati szervezetekhez. A szerző hozzáteszi, hogy Orbán mindig erősen ellenezte az orosz szankciókat és támogatta a párbeszédet Moszkvával minden szinten. A magyar miniszterelnök ellenáll Soros kísérleteinek, hogy befolyásolja az ország politikáját, amely a lakosság egyetértésével találkozik.

A szerző kiemeli, hogy a márciusi olasz választások eredményeképpen megerősödött eurószkeptikus pártok olyan kormányt fognak megalakítani Rómában, amely ellenezni fogja a kapcsolatok további romlását Moszkvával. Minden olyan olasz erő, amely jól teljesítette a választásokon nyíltan kijelenti, hogy oroszbarát politikát akarnak folytatni.

Tovább kell menni az úton!

Ezt eddig akár tényszerű leírásnak is tekinthetjük, de ezen a ponton a szerző már nem kerülgeti tovább a forró kását és előhozakodik valódi mondanivalójával. „A NATO a döntéseit konszenzus alapján hozza és mostanáig Washingtonnak elég befolyása volt, hogy a tagokat meghátrálásra kényszerítse. A magyar és az olasz választási eredmények viszont megváltoztatták a védelmi szövetségen belüli erőegyensúlyt. Ezzel a fölényes választói felhatalmazással az új magyar és olasz kormányok ellenállhatnak az amerikai nyomásnak és megvédhetik álláspontjukat”.

Káncz Csaba

Az orosz biztonságpolitikai honlap írása ezzel arra utal, hogy Moszkva a magyarok és az olaszok aktív közreműködésére számít az euróatlanti védelmi szervezet integrációjának fellazításához, valamint Washington befolyásának csökkentéséhez. Ezzel mondjuk Magyarország esetében már nyitott ajtót dönget. Amikor a múlt hónapban Ukrajna hivatalosan is tagjelölt lett a NATO-ban, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azonnal bejelentette, hogy a soron következő NATO-Ukrajna miniszteri bizottsági üléseket és a NATO-Ukrajna csúcstalálkozót is megvétózza Magyarország, amíg Ukrajna a magyar nemzeti közösség érdekeit sértő javaslatokat és törvényeket vissza nem vonja. Azt pedig már korábban közölte, hogy Ukrajna uniós integrációját sem támogatják tovább.

Az ügy súlyát jelzi, hogy a NATO főtitkára és az amerikai kormány is határozottan kérte az ukránokat és a magyarokat, hogy egyezzenek meg végre. A Magyar Nemzet információi szerint pedig tizenegy NATO-tagállam, köztük Németország is hivatalos levélben jelezte tiltakozását, amiért Magyarország akadályozza a szövetség és Ukrajna közeledését.

Káncz Csaba jegyzete