Idén júniusban Washington súlyos szankciókat vezetett be a szír rezsim vezetőivel és mindazokkal szemben, aki a rezsimmel üzletelnek. A szír font egy év alatt már így is elvesztette értékének 70 százalékát a kemény devizákkal szemben, az új szankciók azonban súlyos csapást jelentenek nemcsak a szír, hanem a libanoni pénzügyi rendszerre is.
Az iráni riál idén eddig az értékének felét vesztette el az amerikai szankciók és a COVID-19 nyomán megindult recesszió miatt. A szabadpiacon jelenleg 263 500 riált adnak egy dollárért. Sokatmondó, hogy 2014-ben a szabadpiaci árfolyam még 33 ezren állt.
Egy új front
De most egy újabb front jelent meg a geopolitikai küzdelemben. Míg a múltban a pénzügyi intézmények csupán közvetett elszenvedői voltak a szankcióknak, napjainkban maguk az intézmények is célkeresztbe kerültek.
Kína hongkongi politikája miatt júliusban Washington büntetőintézkedések ügyében döntött, az USA ugyanis a kínai bankokat bűnrészesnek tekinti. Ezért azok a jövőben nem kaphatnak hitelt amerikai bankoktól, és egyben megpróbálják kiszorítani őket a nemzetközi dollár tranzakciókból. A szankciókat a Bank of China, az Industrial and Commercial Bank of China és a China Construction Bank megbüntetésére tervezték.
Augusztusban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter élesen kritizálta a világ 6. legnagyobb bankját, a Hongkong and Shanghai Banking Corporations-t (HSBC), amiért „a pénzintézet fenntartja olyanok bankszámláját, akik a hongkongiak szabadságát megtagadják, miközben lezárja azokét, akik a szabadságot keresik”. Hasonlóan éles szavakkal bírálta az HSBC-t Dominic Raab brit külügyminiszter a londoni törvényhozásban. Ezzel párhuzamosan a kínai pártsajtó jelentése szerint az HSBC rákerülhet Peking úgynevezett „megbízhatatlan jogi személyek” listájára is, amely korlátozásokat von maga után.
A kínai WeChat többcélú média-mobilalkalmazás, amellyel szerte a világban lehet pénzügyi tranzakciókat folytatni, már a Fehér Ház elnöki rendeletének célkeresztjébe került, a szintén kínai TikTok videómegosztós alkalmazással együtt. A rendeletben nemzetbiztonsági aggályait hangoztatja Trump elnök, a gyanú szerint ugyanis a TikTok az amerikai állampolgárok személyes adataival visszaélhet, akár a kínai kommunista párthoz is eljuttathatja azokat.
Balkanizálódó pénzügyek
Az HSBC és WeChat számára most kezd el derengeni, hogy a globális kereskedelmet alátámasztó kritikus pénzügyi infrastruktúra már nem tekinthető politikailag semleges területnek. De ebben a hadviselésben nemcsak a támadás, hanem a védekezés is fontos: a nagy kínai állami bankok a kiszivárgott hírek szerint terveket dolgoztak ki arra az esetre, ha az amerikai törvényhozók kizárnák őket a dollár elszámoló piacról.
Ebben az új pénzügyi hidegháborúban az eurázsiai tengely kulcsállamai mindent megtesznek azért, hogy csökkentsék ráutaltságukat a dollárra. Idén az első negyedévben az orosz-kínai kétoldalú kereskedelemben először fordult elő, hogy a dollár részaránya 50 százalék alá esett. 2015-ben a kétoldalú tranzakciók mintegy 90 százalékát még dollárban számolták el.
A Washington és az eurázsiai tengely hatalmai közötti geopolitikai küzdelem tehát egyre inkább a globális pénzügyi rendszer balkanizációját hozta el. A pénzügyi világban a megfelelő partner kiválasztása egyre kevésbé lesz befektetési kérdés, sokkal inkább egy politikai szövetséges választása a kiélesedő hidegháborúban.
Az amerikai elnök is „közpénz zavarba” került. 
