„Amikor este lefekszem, nem arra gondolok, hogy nem felejtettem-e el a fogmosást vagy feltenni a töltőre a mobilomat, hanem arra, hogy rendben van-e az a csomagom, amellyel elindulok, ha már az éjjel menekülnöm kell”
– mondta a Moscow Timesnak a 22 éves Mariam, örmény tanár, aki az Örményország déli részén lévő Szjunik tartományban, az azerbajdzsáni határtól tíz kilométerre él. Amikor a lap munkatársai beszéltek vele, éppen befejezte az előadását Goris városában az állami egyetemen a gyors egészségügyi segítségnyújtás tudnivalóiról. Következő óráján arra készült, hogy a Kalasnyikov gépkarabély használatának rejtelmeibe vezesse be diákjait.
Mariam a VOMA félkatonai szervezet programjában vesz részt. Erre a csoportra hazájában civil védelmi szervezetként tekintenek, míg a szomszédos Azerbajdzsánban terroristáknak tartják a tagjait. A VOMA célja felkészíteni az örmény civil társadalmat arra, hogy megvédje hazáját, ha támadás éri. És ez nem távoli, ezoterikus lehetőség.
Képzés a túléléshez
A kurzusra a fiatal anyáktól az egyetemi hallgatókig, a legkülönbözőbb emberek jelentkeztek. Az elsősegéllyel és a fegyverekkel kapcsolatos előadások mellett a hegyi körülmények közti túlélésre és harcra is felkészítik őket. Mégpedig azért, mert az ország 900 kilométer hosszú határa a fenyegető szomszéddal hegyvidéki terület.
A VOMA tanfolyamai iránt jelentősen nőtt az érdeklődés azt követően, hogy szeptemberben az azeri hadsereg 24 óra alatt felszámolta a területén lévő örmények lakta Nagorno-Karabah enklávét. Az ott élő 100 ezer ember Örményország déli részét érintve menekült el a lakóhelyéről.
Reménytelen helyzetben van az ország
Az örmények többsége a hazájuk biztonságának garantálásáért felelősséget vállaló Oroszországot hibáztatja, amely az Ukrajnában dúló háború közepette nem volt képes Örményország segítségére sietni. Hiába állomásozik az ország második legnagyobb városában, Gyumriban háromezer fős orosz katonai egység.
A hárommillió lakosú ország így két tradicionális ellensége, a 85 milliós Törökország és a 10 milliós Azerbajdzsán közé szorult. Az a közöny, ami a térségen a Nagorno-Karabah elleni azeri támadást kísérte, azt sejteti, hogy a környező országok nem tennének semmit egy újabb háború esetén. Márpedig ennek nagy az esélye, miután Azerbajdzsán úgy gondolhatja, hogy közvetlen kapcsolatot hoz az Örményország és Irán közé szorult azeri enklávéval, Nahicsevánnal. Ehhez el kellene foglalnia Örményország déli részét. A jereváni vezetés megpróbált a nyugati országok felé tapogatózni, hogy biztonsági garanciát szerezzen, ám szakértők szerint ez nem sokat ígér. Katonákat, békefenntartókat aligha küldhetnek ide ezek az országok. Emellett Európa a szankciók miatt elvezetett orosz gázt részben azeri forrásból pótolja. Így nem vezethet be szankciókat a bakui kormány ellen.
Egyedül Irán ellenérdekelt a török-azeri terjeszkedésben, aminek egy iráni-török konfliktus lehet a vége az örmények és az azeriek feje felett. A nagy szomszédok sötét árnyékában lévő örmények kétségbeesetten készülhetnek a háborúra a VOMA égisze alatt, ami csak szenvedést ígér nekik. Stefan Meister Kelet-Európa és Közép-Ázsia szakértő szerint Örményország stabilitása megingott, az ország elvesztette hagyományos orientációját, és nem talál olyan partnert a világon, amely kész lenne komolyan támogatni.
Röviddel azután, hogy újraindult a szállítás. 
