Két döntéshozó ugyanakkor a gazdasági növekedés gyengülése miatt ennél nagyobb, fél százalékpontos kamatcsökkentést javasolt. A 4,5 százalékra történő csökkentés megfelelt a Reuters felmérésében megkérdezett közgazdászok várakozásainak, azonban a két külső tag, Catherine Mann és Swati Dhingra 4,25 százalékos csökkentés melletti szavazata meglepetést okozott. Mann eddig általában ellenezte a kamatcsökkentéseket, bár korábban jelezte, hogy egy bizonyos ponton szükség lesz az aktívabb monetáris lazításra — számol be róla a Reuters.
A Bank of England (BoE) kormányzója, Andrew Bailey kijelentette, hogy a jegybank „nagyon szorosan figyelemmel kíséri az Egyesült Királyság gazdaságát és a globális fejleményeket, és fokozatos, megfontolt módon folytatja a kamatok további csökkentését”. Ez változást jelent a decemberi nyilatkozatához képest, amikor még csak a „fokozatos” csökkentésről beszélt.
Andrew Bailey said the Bank of England expects inflation to increase this year to a peak of about 3.7% before returning to the 2% target, and they will set the bank rate “to ensure it does so sustainably” https://t.co/1yYdweASin pic.twitter.com/KFSHmSscyI
— Bloomberg TV (@BloombergTV) February 6, 2025
Zsugorodás
A brit gazdaság alig növekedett 2024 közepe óta, amit az aggodalmak is fokoztak Rachel Reeves pénzügyminiszter vállalatokat terhelő adóemelései, Donald Trump amerikai elnök által vezetett globális kereskedelmi háború veszélye és az emelkedő költségek miatt. A Bank of England figyelmeztetett, hogy a brit gazdaság várhatóan 0,1 százalékkal zsugorodott a negyedik negyedévben.
A csütörtöki kamatcsökkentés csupán a harmadik alkalom, amióta a BoE 2024 augusztusában elkezdte mérsékelni a 14 éves csúcsra emelkedett kamatokat. A brit kamatszint továbbra is a fejlett gazdaságok között a legmagasabbak között van, és éppen a Federal Reserve 4,25–4,5 százalékos sávja felett maradt.
A brit gazdaság kilátásai rosszabbak, mint a Bank of England legutóbbi, novemberben kiadott teljes előrejelzésében. Az infláció jelenleg 2,5 százalék, vagyis meghaladja a célt, és várhatóan 3,7 százalékon tetőzik az idei harmadik negyedévben az emelkedő energiaárak, valamint a szabályozott vízdíjak és buszjegyárak növekedése miatt. Ez jelentősen meghaladja a korábban előre jelzett 2,8 százalékos csúcsot.
A jegybank nem számít arra, hogy az infláció visszatér a 2 százalékos célhoz 2027 utolsó negyedévéig – ami hat hónappal későbbi időpont, mint amit korábban előre jeleztek.
A központi bank 0,75 százalékra csökkentette az idei növekedésre vonatkozó előrejelzését, ami a gyenge üzleti és fogyasztói bizalom, valamint a lassuló termelékenység növekedésének következménye. Ugyanakkor a 2026-ra és 2027-re vonatkozó éves növekedési előrejelzést enyhén, 1,25 százalékról 1,5 százalékra javították.
A Bank of England közölte, hogy egyelőre nem világos, milyen hatással lesznek az esetleges amerikai vámok az Egyesült Királyság inflációjára, de úgy vélik, hogy a globális vámok emelkedése lassabb növekedést fog eredményezni, még akkor is, ha Nagy-Britannia nem válik közvetlen célponttá.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 568,52 pontos, 0,41 százalékos csökkenéssel, 138 891,07 ponton zárt kedden. 
