Magyarország tavaly jelentős költségvetési erőfeszítéseket tett 2012-ben és a GDP 1,9 százalékát kitevő költségvetési hiánnyal túlteljesítette a tanács ajánlásában a GDP 2,5 százalékában meghatározott hiánycélt - szögezi le a jelentésben a bizottság, amely hiteles és növekedésbarát költségvetési stratégiát, kiegyensúlyozott, a kiadások csökkentésére összpontosító fiskális politikát javasol. A brüsszeli testület szerint az államadósság csökkenő pályán tartása a felgyülemlett makrogazdasági egyensúlytalanságokat is csökkenteni fogja. Brüsszel úgy látja, hogy a Költségvetései Tanácsnak nagyobb hatáskörrel kellene rendelkeznie, a testületnek utólag ellenőriznie kellene, hogy a költségvetési szabályokat számszerűleg betartották-e, rendszeres előrejelzéseket kellene készítenie, valamint hatástanulmány a "jelentős szakpolitikai javaslatok" költségvetési hatásáról.
A pénzügyi szektorral kapcsolatban a bizottság azt szeretné, ha Magyarország javítaná a hitelezés feltételeit, a többi között például a szektorra kivetett különadók mérséklésével. Magyarországnak a bizottság szerint a jövőben az ágazatot érintő kezdeményezésekről egyeztetnie kellene az érintettekkel, ez ugyanis Brüsszel szerint a múltban több esetben nem így történt.
"A kormány az utóbbi években számos intézkedést hozott a devizahitelesek megsegítésére, több esetben is a bankszektor érdekeltjeivel folytatott konzultációk nélkül" - állapítja meg a jelentés. Brüsszel szerint emellett a kormánynak olyan lépéseket kellene tennie, amelyek a hitelfelvevők körében nem növelik "az erkölcsi kockázatot". A bizottság ugyanis úgy véli, hogy a múltban számos intézkedés erősítette azt a hitet az adósokban, hogy a kormány beavatkozik a védelmükben. A bizottság azt is javasolja, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kapjon hatékonyabb vészhelyzeti hatáskört, és Magyarország hozzon létre bankszanálási rendszert.
Az adóztatás területén megfogalmazott ajánlások szerint Magyarországnak "stabil, kiegyensúlyozottabb és kiszámíthatóbb" társaságiadó-rendszerre lenne szüksége. A bizottság kerek-perec úgy fogalmaz, hogy Magyarország ezzel kapcsolatban nem követte a tavalyi ajánlást. A bizottság szerint a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében kívánatos volna minimálisra csökkenteni az ágazati különadók által a forráselosztásban teremtett torzulásokat. A bizottság az alacsony keresetűek adóterhelését is csökkentené.
"Jóllehet a munkahelyvédelmi akcióterv részeként bevezetett új kisvállalkozási adó kialakítása kedvező, a különböző vállalati szektorokban alkalmazott több eltérő adókulcs gátolja a források hatékony elosztását és kihat a beruházásra és a hitelezésre. A társadalombiztosítási járulékok munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett csökkentett mértéke a munka adóékének csökkentése irányába tett helyes lépés. Az alacsony keresetűeket terhelő adóék azonban még mindig nagy" - taglalja a részleteket a dokumentum.
Brüsszel úgy véli, Magyarországnak maradéktalanul és minél hamarabb meg kell valósítania a már bejelentett intézkedéseket, amelyek célja az adómorál javítása és az adószabályok betartásához kapcsolódó költségek csökkentése, mint például a pénztárgépek bekötése az adóhivatalhoz. A foglalkoztatás terén a fiatalok munkanélküliségének visszaszorításával kapcsolatosan fogalmaz meg ajánlást a brüsszeli testület, emellett pedig azt szeretné, ha a közmunkaprogram dominanciája csökkenne. "Magyarország megerősítette aktív munkaerő-piaci intézkedéseit, de javítani kell bizonyos hátrányos helyzetű csoportok ezekhez való hozzáférését" - ismerteti az országspecifikus ajánlás.
A növekedés érdekében Brüsszel kívánatosnak tartja, hogy Magyarország teremtsen "támogató üzleti környezetet", és "állítsa helyre a külföldi közvetlen befektetők számára vonzó környezetet" a szabályozási keret stabilabbá tételével és a piaci verseny elősegítésével. A bizottság azt javasolja, hogy Budapest azonnal hajtsa végre az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló tervezett intézkedéseket, javítsa a versenyt a közbeszerzés terén és hozzon megfelelő intézkedéseket a korrupció leküzdésére.
Ezenkívül az Európai Bizottság azt szeretné, ha Magyarország orvosolná az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályokat, megszüntetné a szolgáltatási szektorban nemrégiben bevezetett akadályokat, és célzott ösztönzőkkel támogatná az innovatív vállalkozásokat. Az oktatás területén a bizottság azt szeretné, hogy Magyarország minden fiatal számára biztosítsa a munkaerőpiacra jutáshoz szükséges készségeket, szaktudást és képesítéseket, és javítsa az általános iskolai oktatáshoz való hozzáférést, különösen a romák számára. Brüsszel szerint a magyar felsőoktatásnak minél több ember számára lehetővé kellene tennie a felsőfokú végzettség megszerzését, különösen a hátrányos helyzetű tanulók esetében.
Az energiaszektorral kapcsolatosan Brüsszel azt szeretné, ha Magyarországon fokozatosan megszűnnének a hatóságilag szabályozott energiaárak, miközben biztosított lenne a kiszolgáltatott fogyasztók védelme. A bizottság azt szeretné, ha a központi kormányzat további lépéseket tenne az energiahivatal függetlenségének növelése érdekében. Emellett a bizottság ajánlást fogalmaz meg az állami tulajdonú közlekedési vállalatok pénzügyi vállalatok pénzügyi fenntarthatóságával kapcsolatban is: Brüsszel ezen a téren a működi költségek csökkentését és a bevételek növelését tartaná kívánatosnak.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
