|
| Bassár el-Aszad (kép forrása: EPA) |
Bassár el-Aszad szíriai elnök Damaszkuszban nyilatkozott a The New York Times munkatársainak és megerősítette, hogy nem kíván távozni a hatalomból, és változtatásokat sem tervez a politikájában. Aszad vagy fél tucat angol és amerikai politikai elemzőt és újságírót hívott meg - köztük televíziós riportereket és a nyomtatott sajtó képviselőit is - Damaszkuszba, hogy megvitassa velük a szír helyzetet.
Minden a legnagyobb rendben
A The New York Times munkatársa, Anne Barnard tudósítása szerint Aszad bizakodó és barátságos volt, nem bánt meg semmit, és arra számít, hogy legalább 2021-ig hatalmon marad. Visszautasította, hogy felelősség terhelné őt a gyilkos polgárháborúért, a kialakult helyzetért a felelősség szerinte a lázadókat, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet harcosait és az amerikai kormányzatot terheli. A lap szerint a szíriai elnök kizárta annak lehetőségét, hogy politikai változások történjenek mindaddig, amíg a kormány hadereje nem kerül ki győztesen a polgárháborúból. Egyúttal ismét megerősítette, hogy harmadik elnöki ciklusának végéig, 2021-ig nem távozik a hatalomból.
Ez nem diktatúra, értem?
Az újságírók megkérdezték Aszadot arról is, hogy miért támadják a kormány harci repülőgépei - a civilekkel együtt, megkülönböztetés nélkül - a lázadók állásait, azokat a településeket, amelyeket a kormánnyal szembenállók tartanak uralmuk alatt, és miért tart fogva állami börtönökben, peres eljárás nélkül ezreket, köztük békés tüntetőket, bloggereket, és látszólag véletlenszerűen letartóztatott civileket.
A szíriai elnök erre a következőket mondta: "tegyük fel, hogy ezek a vélelmezések helytállóak, ez az elnök a saját népét gyilkolja, és a szabad világ és a Nyugat segít a szíriai népnek. Öt és fél évvel a polgárháború kirobbanása után akkor ki támogat engem? Hogyan lehetek elnök? És a népem miért támogat?"
Visszatért az élet
Az amerikai lap újságírónője szerint Damaszkuszban jóval kisebb a feszültség, mint két évvel korábban, amikor ő utoljára ott járt. Új kávézók nyíltak meg a történelmi óvárosban, a teázók és a kávézók tele vannak, és a fővárosnak ezt a negyedét már nem lövik azóta, hogy a kormány megállapodott a külvárosokat hatalmukban tartó lázadókkal. Azok a kormányzati tisztségviselők, akik fogadták a külföldi újságírókat és politikai elemzőket, valamennyien az elnök álláspontját visszhangozták: a kormány áll győzelemre a polgárháborúban, és Damaszkusz kész felvenni a Nyugattal a kapcsolatot, igaz, a saját feltételei alapján. "A Nyugaton a sor, hogy újragondolja politikáját" - fogalmazott Valíd Moallem külügyminiszter az újságíróknak, hozzátéve: Damaszkusz örömmel venné az együttműködést az Egyesült Államokkal is, bár nem számít rá.
Moallem azt is megerősítette, hogy a kormány a végsőkig harcol, hogy vereséget mérjen minden harcosra, aki visszautasítja a kormányzat fennhatóságát, legyen szó kurdokról, az Al-Kaida terrorszervezethez kapcsolódó csoportokról, vagy az amerikaiak támogatását élvező lázadókról Aleppóban.
Ukrajnáról eddig nem is igazán volt szó. 
