|
| Boris Johnson és Jeremy Corbyn köszönti egymást az előrehozott választásra hangoló tévés vitán. (Fotó: Jonathan Hordle/ITV via Getty Images) |
A Brexit népszavazás óta eltelt három és fél évben London kiírta magát a világpolitikából, miközben önmarcangoló belpolitikája lebénította a közigazgatást is. Az ország mára a G7 leglassabban növekvő tagállama, devizája 10 százalékkal értékelődött le az euróhoz képest, cégek és szakemberek ezrei menekültek el a bizonytalanság elől. A lengyel munkások napjainkban inkább Németországba települnek át az Egyesült Királyságból. A közállapotokat jól jellemzi, hogy hétfőn 40 ezer egyetemi dolgozó kezdett 8 napos sztrájkba, hogy tiltakozzanak a fizetéseik, munkakörülményeik és a nyugdíjuk elleni kormányzati támadások ellen.
Putyin már csak egy kávét kér
A politikailag lebénult ország december 12-én előrehozott választást tart. De ahogyan a Wall Street Journal helyesen állapítja meg: Britannia a lehető legzavarosabb és legkárosabb módon tart az EU kijárata felé. Természetesen, ami rossz az európai gazdasági- és politikai egység számára, az kiváló hír Putyin számára – állapítja meg a cikk.
Valóban, a Kreml főnöke az angol önsorsrontást látva csak hátradőlhet és kérhet egy kávét. Ha kevesebb, mint három hét múlva az általános választásokon a Konzervatívok diadalmaskodnak, az gyors Brexit-et jelent, és a Nyugat politikai egysége komoly csapást szenved el.
Ha a Corbyn-vezette Munkáspárt nyer, az szintén nagyszerű hír. Corbyn-t egy sor radikális baloldali veszi körül, miniszterelnökként várhatóan NATO-ellenes és orosz-barát politikát folytatna. Végül, ha parlamenti patthelyzet állna elő, az is tökéletesen illeszkedne Moszkva érdekeihez, hiszen fennmaradna a brit belpolitikai megosztottság és ennek következményeképpen folytatódna a gazdasági- és befektetői bizonytalanság.
Trump játszmája
Eközben a francia elnök – meg sem várva London távozását – már gaullista kiskakasként kukorékol a kontinensen, kihasználva a német nagypolitika lebénultságát is. Trump elnök pedig már régóta nyíltan kampányol a kemény Brexit mellett, hiszen ki akarja szakítani az országot az európai geopolitika hatásköréből, hogy amerikai bázissá tegye azt az arktikus kincsekért megindult versenyfutásban. Trump egyben nyíltan a Munkáspárt hatalomra kerülése ellen foglalt állást az elmúlt napokban.
Izrael már egy éve megkongatta a vészharangot, hiszen nyilvánvaló, hogy adott esetben a palesztin függetlenség mellett kardoskodó Corbyn-kormány megalakulása esetén jégbe merevednének a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok. Egy tavaly nyári felmérés szerint Corbyn miniszterelnöksége esetén a brit zsidók 40 százaléka venné fontolóra a kivándorlást. Tel-Aviv értékelése szerint Corbyn hatalomra kerülésekor az ENSZ BT állandó tagjaként London folyamatosan nyújtaná be az Izraelt elítélő határozat-tervezeteket. A brit főrabbi az elmúlt órákban szintén Corbyn megválasztása ellen emelt szót.
Radikális munkáspárti program
Az elmúlt napokban mindkét nagy párt nyilvánosságra hozta választási programját, tele üres és teljesíthetetlen ígérethalmazzal. Mindenestre jól látszik, hogy a Munkáspárt határozottan baloldali irányítása alatt erőteljes állami beavatkozáson alapuló gazdaságot képzel el, és kormányra kerülve sokkal mélyebben belenyúlna a piaci szabályozásába. Az FT számításai szerint egy munkáspárti kormány esetén mintegy 300 milliárd fontnyi részvény lenne államosítva, összesen 7 ezer céget érintve.
Corbyn radikális programja a jelek szerint egyesítette a Konzervatívokat, miközben sok centristát eltaszít magától. A közvéleménykutatók jelenleg úgy gondolják, hogy Corbyn nem tud nyerni, de esélye van leszorítani a Konzervatívok előnyét 6-7 százalékra, amely viszont Johnson bukását jelentené.
Ez a „gig economy.” 
