1p
Éles pengeváltások jellemezték a helyi idő szerint kedd este megrendezett második elnökjelölti tévévitát Barack Obama amerikai elnök és republikánus kihívója, Mitt Romney között.

Obama, aki ígéretéhez híven agresszív és energikus vitapartnernek mutatkozott, és a CNN-ORC villámfelmérés szerint 46:39 százalék arányban meg is nyerte szópárbajt, azt állította, hogy  ellenfele ahhoz a republikánus gazdaságpolitikához kíván visszatérni, amely egyszer már pénzügyi válságba sodorta Amerikát. Elmondta, kihívójának gazdasági programja - beleértve a javasolt adóreformot - a gazdagokat preferálja a középosztállyal szemben. Romney kisebb döccenőkkel ugyan, de hozta az első vita során nyújtott határozott és kiegyensúlyozott teljesítményét. Alapvetően azzal vádolta riválisát, hogy az nem teljesítette négy évvel ezelőtti választási ígéreteit, és hogy nem tudta beindítani az amerikai gazdaság növekedését. Romney azt állította önmagáról, hogy a magánszektorban szerzett tapasztalatai alapján képes lenne e növekedés beindítására.

A legélesebb összecsapás a bengázi amerikai konzulátus elleni terrortámadás ügyében alakult ki. Romney szerint a tragédia oka az Obama-kormány közel-keleti politikájának kudarca. Obama a bengázi támadás elkövetőinek felelősségre vonását ígérte, és visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint kormányának bármely tagja is félre kívánta volna vezetni a közvéleményt. A másfél órás vita legdrámaibb pillanata az volt, amikor Mitt Romney, aki bírálta a kormánynak az incidenssel kapcsolatos kommunikációját, megkérdőjelezte, hogy Barack Obama a támadás másnapján a Fehér Ház Rózsakertjében valóban "terrorcselekménynek" minősítette-e a történteket. A republikánus elnökjelölt csak akkor hagyott fel a kétkedéssel, amikor a moderátor, Cindy Crawley is megerősítette, hogy a "terrorcselekmény" kifejezés valóban elhangzott, ahogy azt az elnök állította. (A beszédnek a Fehér Ház által kiadott hivatalos szövege szerint az elnök kijelentette: "egyetlen terrorcselekmény sem ingatja meg soha ennek a nemzetnek az eltökéltségét".)

Az elnökjelöltek első, október 3-án kamerák előtt lezajlott összecsapásában Obama vereséget szenvedett kihívójától, ami kiélezte a Fehér Házért folytatott versenyt. A Reuters és az Ipsos keddi közös felmérése szerint ugyanakkor Romney akkori kiváló teljesítményének hatása múlófélben van, és az elnök ismét 46:43 százalék arányban vezet. A Gallup és a USA Today viszont, ugyancsak kedden, 4 százalékpontos előnyt mutatott ki Romney javára abban a 12 "ingaállamban", amelyek választása el fogja dönteni a Fehér Ház sorsát. Nem kis meglepetést okozott ugyanakkor ez utóbbi felmérésnek az a megállapítása, hogy az elnök előnye a kezdetektől őt preferáló női választók körében egyetlen százalékpontra zsugorodott.   A jelentősebb közvélemény-kutatásokat átlagoló RealClearPolitics adatai szerint Romney kedden, három héttel a választás előtt, 0,3 százalékponttal vezetett az országos támogatottság terén. A november 6-i elnökválasztásig Obama és Romney még egy alkalommal,a  jövő hétfőn csap össze a floridai Boca Ratonban, a Lynn Egyetemen.

A polémia során mindkét politikus az amerikai középosztály és kisvállalkozók védelmezőjeként tüntette fel magát. Obama ugyanakkor felrótta ellenfelének, hogy az átlagosnál jóval kevesebb adót fizet, és hogy cégei Kínában fektetnek be. Romney azzal vágott vissza, hogy az elnök nyugdíjbefektetési csomagjában is vannak kínai papírok. A két jelölt egymás szavába vágva vitatkozott az energiapolitikáról. Abban mindketten egyetértettek, hogy csökkenteni kell az Egyesült Államoknak az energiaimporttól való függőségét. Romney szerint ugyanakkor az elnök az elmúlt négy év során akadályozta a szénhidrogének kitermelését a szövetségi területeken, és meggátolta a Kanadából kiinduló Keystone kőolajvezeték megépítését. Obama a maga részéről amiatt hibáztatta riválisát, hogy az szerinte a nagy olajtársaságok akaratát képviseli, és nem fordít kellő figyelmet a megújuló energiaforrásokra.

Obama számszakilag ismét megvalósíthatatlannak nevezte Romney adócsökkentési tervét, amely szerinte 10 év alatt 5 ezer milliárd dollárba kerülne, ami a katonai kiadások megnövelésével és egyéb bevételcsökkenésekkel együtt összesen 7-8 ezer milliárddal terhelné meg az államkasszát. Romney újból cáfolta azt az állítást, amely szerint gazdasági programja megvalósíthatatlan lenne. Hangsúlyozta, hogy üzletemberként, az olimpiai játékok fő szervezőjeként és kormányzóként is hozott már egyenesbe büdzséket. A vitában, amelyben a kérdezők a Gallup közvélemény-kutató intézet által kiválasztott, még el nem kötelezett választók voltak, szó esett egyebek mellett a nők helyzetéről, a bevándorlás-politikáról is.



A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Felfedték a lapokat Kármán Andrásék: így áll össze az új kormány első igazi költségvetése, ami már az euróig mutat
Imre Lőrinc | 2026. október 20. 18:54
Háttérbeszélgetést tartott a Pénzügyminisztérium a 2027-es költségvetési tervezet legfontosabb számairól. Kármán András elárulta, hogy „fejnehéz” kiigazítást terveznek, 2030-ra pedig teljesíteni fogják az euró bevezetéséhez is szükséges maastrichti kritériumokat. A cégek társaságiadó-változásáról, a lakás- és családtámogatási program átalakításáról, „igazságosabbá tételéről” is fontos információkat osztott meg a tárcavezető.
Makro / Külgazdaság Szakadéknyi az eltérés Varga Mihály és Kármán András számai között, ez az oka
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 18:09
A közel-keleti konfliktus, az energiaválság, a magas nemzetközi hozamkörnyezet nem tette lehetővé az alapkamat októberi csökkentését. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szigorú hangvételű üzenetet küldött a piacnak, és elmondta, miért van nagy különbség a jegybank és a kormány fiskális pályájának hiányszámai között.
Makro / Külgazdaság A nap képe: Vitézy Dávid nem mindennapi látványt mutatott
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 17:40
Gyakorlatilag elkészült a Kúria épülete.
Makro / Külgazdaság Kiderült, miért álltak le Európa nagy részén a banki szolgáltatások
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 16:01
Áramszünet volt a London melletti Google Cloud-adatközpontban. A 80 millió ügyféllel rendelkező Revolut is küzdött a hibával.
Makro / Külgazdaság Megérkezett Varga Mihályék mindenkit érintő bejelentése
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 14:00
Változatlan szinten tartotta a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
Makro / Külgazdaság Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya, újra szja-t fizethetnek a magas keresetű anyák
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 13:32
Kármán András pénzügyminiszter kedden vázolta a részletes 2027-es költségvetési terveket. Úgy látja, egymillió család járhat jobban, 40-60 ezer család viszont kevesebbet fog kapni.
Makro / Külgazdaság Megszűnik az árrésstop, de újabb terhekre panaszkodnak a kereskedők
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 13:05
Üdvözli az árrésstop kivezetését az Országos Kereskedelmi Szövetség, ugyanakkor csalódott a kiskereskedelmi különadó fennmaradása miatt. A szervezet a piaci verseny helyreállítását támogatta, és a rendkívüli adóterhek megszüntetésének menetrendjét sürgette.
Makro / Külgazdaság Jött a friss adat, így alakul az üzemanyag ára
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 12:27
A legfrissebb adatok szerint kedden nincs változás az üzemanyagárak tekintetében.
Makro / Külgazdaság Gyorsabb gazdasági növekedést vár a kormány 2027-ben
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 10:20
Jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol a kormány – közölte Magyar Péter kedden a Kossuth rádió reggeli műsorában. A miniszterelnök szerint az inflációs tervezési számot a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése alapján határozták meg.
Makro / Külgazdaság A britek többsége ismét csatlakozna az Európai Unióhoz
Privátbankár.hu | 2026. október 20. 10:08
Ismét az Európai Unió teljes jogú tagjává kellene válnia Nagy-Britanniának az Institute for Public Policy Research szerint. A londoni kutatóintézet hétfőn bemutatott tanulmánya úgy értékeli, hogy az ország a megváltozott világgazdasági és politikai környezetben egyedül már nem tudja megfelelően megvédeni jólétét, biztonságát és demokratikus intézményeit.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG