A legélesebb összecsapás a bengázi amerikai konzulátus elleni terrortámadás ügyében alakult ki. Romney szerint a tragédia oka az Obama-kormány közel-keleti politikájának kudarca. Obama a bengázi támadás elkövetőinek felelősségre vonását ígérte, és visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint kormányának bármely tagja is félre kívánta volna vezetni a közvéleményt. A másfél órás vita legdrámaibb pillanata az volt, amikor Mitt Romney, aki bírálta a kormánynak az incidenssel kapcsolatos kommunikációját, megkérdőjelezte, hogy Barack Obama a támadás másnapján a Fehér Ház Rózsakertjében valóban "terrorcselekménynek" minősítette-e a történteket. A republikánus elnökjelölt csak akkor hagyott fel a kétkedéssel, amikor a moderátor, Cindy Crawley is megerősítette, hogy a "terrorcselekmény" kifejezés valóban elhangzott, ahogy azt az elnök állította. (A beszédnek a Fehér Ház által kiadott hivatalos szövege szerint az elnök kijelentette: "egyetlen terrorcselekmény sem ingatja meg soha ennek a nemzetnek az eltökéltségét".)
| Az elnökjelöltek első, október 3-án kamerák előtt lezajlott összecsapásában Obama vereséget szenvedett kihívójától, ami kiélezte a Fehér Házért folytatott versenyt. A Reuters és az Ipsos keddi közös felmérése szerint ugyanakkor Romney akkori kiváló teljesítményének hatása múlófélben van, és az elnök ismét 46:43 százalék arányban vezet. A Gallup és a USA Today viszont, ugyancsak kedden, 4 százalékpontos előnyt mutatott ki Romney javára abban a 12 "ingaállamban", amelyek választása el fogja dönteni a Fehér Ház sorsát. Nem kis meglepetést okozott ugyanakkor ez utóbbi felmérésnek az a megállapítása, hogy az elnök előnye a kezdetektől őt preferáló női választók körében egyetlen százalékpontra zsugorodott. A jelentősebb közvélemény-kutatásokat átlagoló RealClearPolitics adatai szerint Romney kedden, három héttel a választás előtt, 0,3 százalékponttal vezetett az országos támogatottság terén. A november 6-i elnökválasztásig Obama és Romney még egy alkalommal,a jövő hétfőn csap össze a floridai Boca Ratonban, a Lynn Egyetemen. |
A polémia során mindkét politikus az amerikai középosztály és kisvállalkozók védelmezőjeként tüntette fel magát. Obama ugyanakkor felrótta ellenfelének, hogy az átlagosnál jóval kevesebb adót fizet, és hogy cégei Kínában fektetnek be. Romney azzal vágott vissza, hogy az elnök nyugdíjbefektetési csomagjában is vannak kínai papírok. A két jelölt egymás szavába vágva vitatkozott az energiapolitikáról. Abban mindketten egyetértettek, hogy csökkenteni kell az Egyesült Államoknak az energiaimporttól való függőségét. Romney szerint ugyanakkor az elnök az elmúlt négy év során akadályozta a szénhidrogének kitermelését a szövetségi területeken, és meggátolta a Kanadából kiinduló Keystone kőolajvezeték megépítését. Obama a maga részéről amiatt hibáztatta riválisát, hogy az szerinte a nagy olajtársaságok akaratát képviseli, és nem fordít kellő figyelmet a megújuló energiaforrásokra.
Obama számszakilag ismét megvalósíthatatlannak nevezte Romney adócsökkentési tervét, amely szerinte 10 év alatt 5 ezer milliárd dollárba kerülne, ami a katonai kiadások megnövelésével és egyéb bevételcsökkenésekkel együtt összesen 7-8 ezer milliárddal terhelné meg az államkasszát. Romney újból cáfolta azt az állítást, amely szerint gazdasági programja megvalósíthatatlan lenne. Hangsúlyozta, hogy üzletemberként, az olimpiai játékok fő szervezőjeként és kormányzóként is hozott már egyenesbe büdzséket. A vitában, amelyben a kérdezők a Gallup közvélemény-kutató intézet által kiválasztott, még el nem kötelezett választók voltak, szó esett egyebek mellett a nők helyzetéről, a bevándorlás-politikáról is.
Mindhárom fő devizával szemben. 
