1p
Éles pengeváltások jellemezték a helyi idő szerint kedd este megrendezett második elnökjelölti tévévitát Barack Obama amerikai elnök és republikánus kihívója, Mitt Romney között.

Obama, aki ígéretéhez híven agresszív és energikus vitapartnernek mutatkozott, és a CNN-ORC villámfelmérés szerint 46:39 százalék arányban meg is nyerte szópárbajt, azt állította, hogy  ellenfele ahhoz a republikánus gazdaságpolitikához kíván visszatérni, amely egyszer már pénzügyi válságba sodorta Amerikát. Elmondta, kihívójának gazdasági programja - beleértve a javasolt adóreformot - a gazdagokat preferálja a középosztállyal szemben. Romney kisebb döccenőkkel ugyan, de hozta az első vita során nyújtott határozott és kiegyensúlyozott teljesítményét. Alapvetően azzal vádolta riválisát, hogy az nem teljesítette négy évvel ezelőtti választási ígéreteit, és hogy nem tudta beindítani az amerikai gazdaság növekedését. Romney azt állította önmagáról, hogy a magánszektorban szerzett tapasztalatai alapján képes lenne e növekedés beindítására.

A legélesebb összecsapás a bengázi amerikai konzulátus elleni terrortámadás ügyében alakult ki. Romney szerint a tragédia oka az Obama-kormány közel-keleti politikájának kudarca. Obama a bengázi támadás elkövetőinek felelősségre vonását ígérte, és visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint kormányának bármely tagja is félre kívánta volna vezetni a közvéleményt. A másfél órás vita legdrámaibb pillanata az volt, amikor Mitt Romney, aki bírálta a kormánynak az incidenssel kapcsolatos kommunikációját, megkérdőjelezte, hogy Barack Obama a támadás másnapján a Fehér Ház Rózsakertjében valóban "terrorcselekménynek" minősítette-e a történteket. A republikánus elnökjelölt csak akkor hagyott fel a kétkedéssel, amikor a moderátor, Cindy Crawley is megerősítette, hogy a "terrorcselekmény" kifejezés valóban elhangzott, ahogy azt az elnök állította. (A beszédnek a Fehér Ház által kiadott hivatalos szövege szerint az elnök kijelentette: "egyetlen terrorcselekmény sem ingatja meg soha ennek a nemzetnek az eltökéltségét".)

Az elnökjelöltek első, október 3-án kamerák előtt lezajlott összecsapásában Obama vereséget szenvedett kihívójától, ami kiélezte a Fehér Házért folytatott versenyt. A Reuters és az Ipsos keddi közös felmérése szerint ugyanakkor Romney akkori kiváló teljesítményének hatása múlófélben van, és az elnök ismét 46:43 százalék arányban vezet. A Gallup és a USA Today viszont, ugyancsak kedden, 4 százalékpontos előnyt mutatott ki Romney javára abban a 12 "ingaállamban", amelyek választása el fogja dönteni a Fehér Ház sorsát. Nem kis meglepetést okozott ugyanakkor ez utóbbi felmérésnek az a megállapítása, hogy az elnök előnye a kezdetektől őt preferáló női választók körében egyetlen százalékpontra zsugorodott.   A jelentősebb közvélemény-kutatásokat átlagoló RealClearPolitics adatai szerint Romney kedden, három héttel a választás előtt, 0,3 százalékponttal vezetett az országos támogatottság terén. A november 6-i elnökválasztásig Obama és Romney még egy alkalommal,a  jövő hétfőn csap össze a floridai Boca Ratonban, a Lynn Egyetemen.

A polémia során mindkét politikus az amerikai középosztály és kisvállalkozók védelmezőjeként tüntette fel magát. Obama ugyanakkor felrótta ellenfelének, hogy az átlagosnál jóval kevesebb adót fizet, és hogy cégei Kínában fektetnek be. Romney azzal vágott vissza, hogy az elnök nyugdíjbefektetési csomagjában is vannak kínai papírok. A két jelölt egymás szavába vágva vitatkozott az energiapolitikáról. Abban mindketten egyetértettek, hogy csökkenteni kell az Egyesült Államoknak az energiaimporttól való függőségét. Romney szerint ugyanakkor az elnök az elmúlt négy év során akadályozta a szénhidrogének kitermelését a szövetségi területeken, és meggátolta a Kanadából kiinduló Keystone kőolajvezeték megépítését. Obama a maga részéről amiatt hibáztatta riválisát, hogy az szerinte a nagy olajtársaságok akaratát képviseli, és nem fordít kellő figyelmet a megújuló energiaforrásokra.

Obama számszakilag ismét megvalósíthatatlannak nevezte Romney adócsökkentési tervét, amely szerinte 10 év alatt 5 ezer milliárd dollárba kerülne, ami a katonai kiadások megnövelésével és egyéb bevételcsökkenésekkel együtt összesen 7-8 ezer milliárddal terhelné meg az államkasszát. Romney újból cáfolta azt az állítást, amely szerint gazdasági programja megvalósíthatatlan lenne. Hangsúlyozta, hogy üzletemberként, az olimpiai játékok fő szervezőjeként és kormányzóként is hozott már egyenesbe büdzséket. A vitában, amelyben a kérdezők a Gallup közvélemény-kutató intézet által kiválasztott, még el nem kötelezett választók voltak, szó esett egyebek mellett a nők helyzetéről, a bevándorlás-politikáról is.



A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Még drágább lesz a tankolás szerdától
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 10:47
Persze csak annak, aki piaci áron tankol.
Makro / Külgazdaság Fontos hírt közölt a 4iG
Privátbankár.hu | 2026. április 28. 06:58
A felek közös célja az európai piaci jelenlét további erősítése.
Makro / Külgazdaság Széthúznak az uniós intézmények, és ezt a gazdák és a leszakadó térségek bánhatják
Vámosi Ágoston | 2026. április 28. 05:59
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.
Makro / Külgazdaság Versenyfutás az idővel: mennyi pénzt szerezhetnek vissza Magyar Péterék Brüsszelben?
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 19:06
Még meg sem alakult az új kormány, leendő képviselői máris tárgyalnak a belga fővárosban arról, hogyan lehetne feloldani a távozó Orbán-kormány jogállam-ellenes lépései miatt befagyasztott eurómilliárdokat. Az idő ugyanis szorít, augusztus 31-éig teljesíteni kell az Európai Bizottság által szabott feltételeket, december 31-éig pedig le is kell zárni a kifizetéseket. Ezt járta körül a Trend FM-ben hétfő délelőtt főszerkesztőnk, Csabai Károly, aki az adás második részében a hazai ár- és kamatstopok lehetséges jövőjéről is beszélt.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter és Vitályos Eszter is helyet kap a Fidesz padsoraiban
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 16:36
Megalakult a Fidesz frakciója.
Makro / Külgazdaság Negatívról stabilra – döntött a hitelminősítő
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 13:37
Jó hírt kapott a kínai gazdaság.
Makro / Külgazdaság Mosolyt csalt Magyar Péter arcára Mészáros Lőrinc
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 13:17
Itt a válasz a hétfői levélre.
Makro / Külgazdaság Ukrán segítséggel épülne a lengyel drónarmada
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 12:58
Kell az ukránok szakértelme.
Makro / Külgazdaság Hiába a fölényes Tisza-siker, Varga Mihályék még nem lazíthatnak
Privátbankár.hu | 2026. április 27. 12:49
Ezt mutatja a Monetáris Tanács keddi kamadöntése előtt az Mfor Elemzői Konszenzus.
Makro / Külgazdaság Ez lehet a Tisza-kormány egyik legnagyobb gazdasági kihívása
Imre Lőrinc | 2026. április 27. 12:18
Az Orbán-kormány 16 éve alatt összességében nem sikerült csökkenteni a Budapest és a vidéki régiók közötti gazdasági különbségeket. 2016 környékén valamelyest szűkült az olló, de a 2020-as évek után visszatértünk a startvonalra, vagy talán még azon is túlra. A Tisza most ismét nekikezdhet a felzárkóztatásnak.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG