A második hullám az ipari termelésre egyelőre kevésbé hat negatívan, a szolgáltatások azonban továbbra is jelentősen kitettek a járványügyi intézkedések hatásainak – állapította meg a Monetáris Tanács. Az elmúlt év végén az Európai Unió több tagállamában az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom növekedése volt tapasztalható. Ugyanakkor az egyre szigorúbb járványügyi korlátozások bevezetése és fenntartása a gazdasági kilábalás elhúzódását okozza, így a világgazdaság helyreállításának üteme körüli bizonytalanság továbbra is kiemelkedően magas.
Az elhúzódó gazdasági kilábalás következtében a laza monetáris kondíciók mind a globális jelentőségű, mind a régiós jegybankok esetén várhatóan továbbra is tartósan fennmaradnak – vezetett át a tanács közleménye a mai kamatdöntés közvetlen indoklásához, mely 0,6 százalékon hagyta az alapkamatot és az egyéb kondíciókon sem változtatott.
A közleményből az is kiderül, hogy egyelőre nem változik az egyhetes betéti kamatok 0,75 százalékos szintje sem. Mondván, "ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn". Arra, ha a későbbiekben némi lazítást szeretne az MNB, az Equilor Befektetési Zrt. alapvetően két lehetőséget lát: egyrészt korlátozhatja az elfogadott mennyiséget, ezzel csökkentheti a kiszívott likviditást, másrészt visszacsökkentheti a kamatszintet 15 bázisponttal, 0,6 százalékra. Egyelőre nem került szóba a lazítás szükségessége, a következő egyhetes betéti tendert csütörtökön tartják.
Az előző kamatdöntés óta beérkezett makrogazdasági adatok összhangban állnak a decemberi inflációs jelentés előrejelzésével. Az elmúlt időszakban folytatódott az ipar kilábalása, az ipari termelés éves összevetésben 1,6 százalékkal bővült novemberben, míg az építőipari termelés volumene 5 százalékkal növekedett. Az építőipari termelés június óta trendszerűen emelkedik. A koronavírus-járvány kihívásaira a vállalati szektor a kormányzati támogatásoknak és a hitelpiacot élénkítő lépéseknek köszönhetően főként a részmunkaidőben foglalkoztatottak arányának növelésével reagált. A munkanélküliségi ráta 2020 novemberében a megelőző hónaphoz viszonyítva csökkent és nemzetközi összehasonlításban is alacsony szinten, 4,1 százalékon alakult.
GDP
A koronavírus-járvány második hulláma miatt a világgazdaság helyreállása a korábban vártnál hosszabb ideig tarthat a tanács szerint. A korlátozó intézkedések mellett a hazai gazdasági aktivitás 2020 negyedik negyedévében ismét csökkent, így az MNB várakozásai szerint a GDP összességében 6-6,5 százalékkal zsugorodhatott 2020-ban. A gazdasági élet normalizálódása a koronavírus elleni vakcina széles körű elterjedésével párhuzamosan, 2021 második negyedévétől indulhat meg. A hazai GDP 2021-ben várhatóan 3,5-6, 2022-ben 5-5,5 százalékkal növekszik - erősítette meg az egy hónapja kiadott inflációs jelentésben szereplő prognózisokat a jegybank.
Infláció
A Monetáris Tanács szerint az árazási döntéseket a következő negyedévekben is nagy változékonyság jellemzi. A dohánytermékek jövedéki adójának év eleji növekedése és bázishatások következtében a fogyasztóiár-index a tavaszi hónapokban várhatóan átmenetileg 4 százalék körül alakulhat. Az indirektadó-változások összességében az inflációt 2021-ben 0,8, míg 2022-ben 0,1 százalékponttal emelhetik. Ezzel szemben a mérsékelt külső inflációs környezet mellett a gyenge belső kereslet is az árnövekedés lassulásának irányába hat. Összességében az infláció 2021-ben a 3,5-3,6 százalékos tartományban, míg 2022-től újra a középtávú jegybanki cél (3 százalék) körül alakulhat. A járványhelyzet időbeli lefutása és a gazdaság várható helyreállása a továbbiakban is változékony árazási mintázatokat eredményezhet, ezért a tartósabb inflációs hatások megítélésében a szokásosnál is nagyobb óvatosság indokolt – hangsúlyozzák a hazai monetáris politika irányítói.
Költségvetés
A tavaly – ahogy a tanács közleménye fogalmaz – a Pénzügyminisztérium közleménye szerint 2020-ban 9 százalékot elért költségvetési deficit az idén csökkenhet. A GDP-arányos államadósság-ráta a 2011 óta tartó folyamatos apadás után 2020-ban átmenetileg jelentősen megemelkedett, azonban a gazdasági növekedés helyreállásával és a hiány mérséklődésével párhuzamosan előretekintve ismét csökkenő pályára állhat - vélik a Szabadság téren. Egyúttal hangsúlyozzák, hogy "az adósság finanszírozása stabil, melyet a belső megtakarítások is nagyban támogatnak". A tőkemérleg többlete hozzájárul az ország tartós, pozitív külső finanszírozási képességének fenntartásához, amelynek hatására az ország nettó külső adóssága a következő években tovább mérséklődhet.
A Monetáris Tanács megítélése szerint változatlanul a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödése jelenti a legnagyobb rizikót az inflációs kilátások szempontjából. Az MNB egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan globális piaci környezet az inflációs kockázatok emelkedését okozza.
Állampapír-vásárlások
A közleményből az is kiviláglik, hogy változások jöhetnek a jegybank állampapír-vásárlási programjában. Az elmúlt hetekben néhány bázisponttal tolódott felfelé a hozamgörbe, a rövid oldalon nem történt változás, az egy évnél hosszabb lejáratokon történt 5-25 bázispontos hozamemelkedés. Az MNB folytatja a hosszú lejáratú állampapírok vásárlását a 10, 12, 17 és 20 éves sorozatokból, hetente összesen 35-40 milliárd forint értékben.
A ma megjelent közleményben a jegybank jelezte, hogy a hosszabb futamidőre ható eszközök hatékonyabb alkalmazása érdekében a monetáris politikai irányultságát változatlanul tartva az egyes programjai keretében kibocsátott likviditás átcsoportosítását hajtja végre a fedezett hiteleszköz felől az állampapír-vásárlások irányába. Emellett készen áll arra, hogy az állampapír-vásárlásokat a tízévesnél rövidebb lejáratú állampapírokra is kiterjessze, ezzel biztosítva a folyamatos állampapírpiaci likviditást a hozamgörbe középső szakaszán.
A vásárlások heti összegét továbbra is rugalmasan alakítják, melyek során a korábbinál nagyobb arányban hajtanak végre közvetlen másodpiaci vásárlásokat. Az MNB az állampapír-vásárlási programot tartós piaci jelenlét mellett, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni és továbbra is kiemelt fontosságúnak tekinti a hosszabb futamidők súlyának növelését az államadósság lejárati szerkezetében.
A jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól - erősítette meg a tanács Virág Barnabás MNB-alelnök néhány nappal ezelőtti kijelentését. A mai kamatdöntő ülést követőeen kiadott közlemény azzal a szokásos fordulattal fejeződik be, hogy "a Tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, kiemelt figyelemmel követi a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartósságát, valamint a pénzpiaci folyamatok lehetséges inflációs hatásait" és "amennyiben az inflációs kilátások megváltozása indokolttá teszi, az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására".
Mindenesetre ez utóbbi kitételből ezúttal a piac a jelek szerint nem vont le messzemenő következtetést. Legalábbis erre utal, hogy a forint árfolyama a kamatdöntést és a közlemény megjelentetését követően is stabilnak tekinthető, délután 4-kor az euróval szemben hajszállal a 359-es szint alatt tartózkodott a hazai fizetőeszköz, vagyis gyakorlatilag ugyanott, mint a nap döntő részében.
Erről Pósfai Gábor belügyminiszter döntött. 
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
