A Monetáris Tanács 2021-ben először tart kamatdöntő ülést. Hogy mi várható, azt laptársunk, az Mfor.hu cikke járta körül.
A jegybanki alapkamat több mint négy évi változatlanság után tavaly júniusban mozdult meg. Akkor a 2016. május 25-e óta 0,9 százalékon bebetonozódott értéket a tanács 0,15 százalékponttal, 0,75 százalékra vitte le, jókora meglepetést okozva ezzel. Az egy hónappal későbbi újabb, ugyancsak 0,15 százalékos vágás már nem érte váratlanul a külső szemlélődőket - idézi fel laptársunk.
Azt követően a fő irányadó ráta már nem módosult. A jegybank másik kamateszköze, az egyhetes betéteké azonban igen, azon augusztus végén szintén váratlanul változtatott az MNB igazgatósága, ráadásul nem le-, hanem felfelé, 0,15 százalékponttal, 0,75 százalékra, alighanem amiatt, hogy a forint nagyot gyengült, az euróval szembeni árfolyama a történelmi mélypontot jelentő 370-es szint közelébe zuhant.
Azóta egyik ráta sem változott, s az Mfor.hu cikke szerint a dolgok mostani állása szerint ezen héten sem várhatók izgalmak, ma az alapkamat 0,6, míg csütörtökön az egyhetes betéti kamat 0,75 százalékon maradhat.
Laptársunk végigveszi, mi szól amellett e várakozás mellett. Mindenekelőtt az, hogy az infláció az MNB középtávú, 3 százalékos céljától elmaradt az utóbbi két hónapban, mind novemberben, mind decemberben éves szinten egyaránt 2,7 százalék lett. S bár a kamatdöntéseknél az MNB által kiemelten figyelt mutató, az indirekt adóktól szűrt maginfláció decemberben 3,4 százalék lett decemberben, 2020 egészében pedig 3,7 százalék, mindkét érték elmaradt attól a 4 százalékos felső értéktől, ameddig az MNB tolerálja a 3 százalékos céltól való eltérést.
Ráadásul most a forint piaca is nyugodt, a hazai fizetőeszköz árfolyama hetek óta stabil, egy euró például kedd délelőtt 358 forinton cserélt gazdát.
A Monetáris Tanács mai ülése után így legfeljebb az egyéb monetáris politikai eszközökben lehet elmozdulás, de az Mfor.hu cikke ezt sem tartja valószínűnek. Nincs jele annak ugyanis, hogy az MNB ne folytatná az állampapír-vásárlásait – tökéletesen belesimulva ezzel a globális jegybanki trendbe –, a gazdaságot ugyancsak friss forráshoz juttató programokon pedig nemrég fazonírozott a hazai bankok bankja. Az NHP Hajrá! keretösszegét tavaly novemberben emelte 1000 milliárddal, 2500 milliárd forintra, s mivel e hitelekből eddig 1500 milliárdnyi fogyott, egyelőre nincs sürgető kényszer a limit további srófolására. A Növekedési Kötvényprogram keretösszegét pedig már az idei év elején vitte fel 750 milliárdról 1150 milliárdra a tanács, miután a program 2019 júliusi elindulása óta a vállalatok már közel 900 milliárd forint értékű forrást vontak be – a kibocsátott kötvények maximum 70 százalékát vásárolhatja meg az MNB.
A Nemzeti Választási Iroda befejezte az összesítést. 
