Ismét reflektorfénybe került a költségvetési hiány és az államadósság, miután 110 milliárdos kormányzati kiadáscsökkentést, pontosabban egyelőre csak a források zárolását jelentették be. A kormány eközben váltig állítja, hogy az államadósság csökkenő pályán van, sőt, szembe megyünk az EU-val, ahol folyamatosan tovább növekszik. Ehhez általában szép grafikonokat is felrajzolnak, amelyek mutatnak is csökkenést, miközben mindig csak az év végi adatokat mutatják.
Az év végi állapot azonban csak egy pillanatfelvétel. Képzeljük el azt az esetet, amikor valaki Szilveszterkor mindig visszafizeti az adósságait, de január elsején már rohan is kölcsön kérni, mert különben éhen halna vagy nem tudna fűteni. Ilyenkor az év végi adóssága nulla, ám valójában rossz a helyzete. Már a tavaly év végi adósságcsökkenés is gyanús volt sok szakembernek, és trükközést emlegettek.
Pont akkor esett az euró/forint árfolyam, és pont akkor csökkent bizonyos állami tartalékok (az úgynevezett kincstári egységes számla) szintje minimálisra. Idén pedig újabb muníciót kaptak a kétkedők, amikor az első negyedévi hiány megjelent, amely kis híján minden addigi rekordot megdöntött.
Vajon ha nem csak mindig a december 31-i állapotot nézzük, akkor is csökkenő pályán van az adósság? Kiszámoltuk a negyedéves adatok átlagát, egyfajta éves átlagos adósságot, bár havi adatok pontosabbak lennének. Így az jött ki, hogy 2012-ig – ez a nyugdíjvagyon államosítása utáni első teljes év – csökkent az éves átlagos adósság, de 2013-ban már ismét nőtt.
Ha pedig 2014-ben annyi lenne az átlag, mint az első negyedévben, az durva megugrást jelentene, de reméljük, erre nem kerül sor. Tavaly is az év elején volt magas, az év végén alacsonyabb az adósság, már a harmadik negyedév végén is süllyedt.
Aggodalomra adhat okot, hogy a központi költségvetés adóssága – amely nem az egész államadósság, de annak túlnyomó része – áprilisban is erősen tovább nőtt, majd májusban csökkent, de akkor is magasabb volt, mint márciusban. Annak ellenére, hogy májusban jelentős adófizetési határidők is voltak (szja, társasági nyereségadó).
Bár a 110 milliárdos új megszorító intézkedéseket úgy tálalják, hogy az csak a biztonság kedvéért történik, egyfajta tartalék, ez sem arra utal, hogy az idei hiány – és ezzel az adósság – jó irányba halad. A fő indokai egyébként az infláció alultervezése és az EU-val folytatott, több tízmilliárdos viták. Ráadásul a kormány államosításai – „eszközvásárlásai”, például közszolgáltatók – ha a hiányt nem is növelik, az adósságot igen, hiszen hitelből történnek.
Erről döntött a kormány.
