<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A járvány miatti gazdasági élénkítés, és a már 2021-ben is választásinak titulálható költségvetés sok pénzbe kerül, ráadásul a tervek szerint a kormány csak lassan térne vissza a 3 százalékos hiányhoz. Ebben a helyzetben bukkant fel egyfajta csodafegyverként az autópályák koncesszióba adása, ami finoman szólva is rossz emlékeket idéz fel.

Amint már jó ideje tudni lehetett, a magyar államadósság méretéből adódó fenyegetés nem múlt el, gazdasági bajaink sorrendjében a második vonalból kezd visszajutni az elsőbe. A mérsékelt kamatok és nagy nemzetközi likviditás éveiben úgy látszott, hogy a szuverén (államkincstár, jegybank) nevében kibocsátott igen biztosnak számító adósság-instrumentumok iránt tartósan nagy lesz a piaci kereslet, az államadósság finanszírozási költsége csekély, így az államadósság már nem a régi mumus. Valóban, a legjobb kockázati besorolású országok államai akár negatív kamatlábban is tudták-tudják finanszírozni az adósságukat. Fontos viszont rögtön hozzátenni, hogy a magyar vagy a román esetre mindez nem vonatkozik: a BBB vagy akörüli kockázati osztályba tartozó szuverén adósok eddig is a német vagy svájci szintet 100-300-500 bázisponttal meghaladó kamatok mellett tudtak kötvényt kibocsátani bel- és külföldön.

Az átmeneti pénzpiaci helyzetre idővel elmélet/ideológia épült a fejlett országokban; eszerint az államadósságnak újabban már nincs effektív határa, és fölösleges aggódni a deficit mérete miatt. Annyi mindenképpen igaz, hogy

nulla kamat mellett sokkal nyugodtabban engedhető meg a deficit, amely ugyan hozzátesz az adósságállományhoz, de a kamatköltség nem terheli meg az államháztartást.

A nulla körüli nominális kamat tényleges közgazdasági súlya természetesen az inflációs rátától is függ; így áll elő a reálkamat.

Fotó: MTIFotó: MTI

Az állami költekezést tanácsolók és az állami kiadásokban érdekeltek persze tudják, hogy a jól-rosszul elköltött állami kiadásokat a most kivetett adókból finanszírozza az államháztartás, a folyó bevételen felüli részt, azaz a deficitet viszont a következő években kell kamatostul törleszteni. A kamat lehet ugyan elhanyagolható tétel (nálunk nem az), de az államadósságot később vissza kell törleszteni a bel- és külföldi hitelezőknek. Ez pedig teher lesz, még akkor is az, ha a kamat mértéke csekély.

Gazdasági visszaesés idején azonban az állami túlköltekezést, a deficitet vállalni kell, ebben konszenzus van. Persze akkor sem mindegy, hogy jól vagy rosszul költik-e el a közpénzt. Logikus, és teljesen várható volt a járvány kitörésekor, hogy a tagállami deficit-arányra vonatkozó uniós korlátokat felfüggesztik. Ezért sem hangzott meggyőzően 2020 elején a kormányfői fogadkozás, hogy a magyar kormány nem engedheti el a költségvetési hiányt. Aztán pedig elengedte, amint e rovatban sokszor, visszatérően elemeztük.

Mostanáig talán túlzottnak is tűnhetett a téma miatti aggodalmunk. A nemzetközi kamatszint a járvány kitörése után is mérsékelt maradt. Továbbá, ami nekünk különösen fontos, a válságra adott európai válasz keretében a korábbinál nem kevesebb, hanem éppen hogy az addigi keretek duplájára rúgó uniós támogatás és kedvezményes hitel esélye nyílt meg a peremvidéki országok, így hazánk előtt is.

Azaz a gazdasági újjáépítéshez bőséges források nyílhatnak meg.

2020 során azonban a magyar államháztartás egyensúlya megbillent, és nem önmagában a járványkezeléssel indokolható többletköltségek, sem pedig esetleges nagy adóbevétel-kiesés miatt, mivel ilyesmik nálunk alig voltak. A kormányzati álláspont az, amely hirtelen nagyot fordult: a kormány már nem látott gondot a nagyra nőtt hiányban, sőt megjött az étvágya. A válságos év második felében, a rendkívüli jogrend adta kényelmes politikai és jogi viszonyok között saját preferenciáinak megfelelő módon hatalmas költekezésbe kezdett.

A kiköltekezéshez a kormány hivatkozott a gazdaságélénkítésre mint legitim célra, amihez akkor még maga mögött tudhatta az MNB-t. Nem kellett e vonatkozásban az uniós kritikától sem tartania. Ez utóbbi igen halk volt: az Európai Tanács a 2021 áprilisában átadott magyar konvergenciaprogramról készített véleményében a hatalmas 2020-as költségvetési hiányt, és a rákövetkező évekre betervezett további deficiteket komolyabb kommentár nélkül hagyta jóvá. Csupán arra utalt, hogy a konvergenciaprogramba beleírt és azt követően bejelentett egyszeri intézkedések (mint a 25 év alattiaknak adott jövedelemadó-kedvezmény vagy az egészségügyi béremelés) tartósan kihatnak az egyenlegre. Észrevételezte, hogy a magyar kormány elég későn szándékozik visszatérni a 3 százalékos deficitszint alá. Azt is megemlítette a tanácsi vélemény, hogy az újjáépítési alapokból 2021-re és azt követő évekre betervezett támogatást a magyar kormányzati anyag túl optimistán veszi számításra.

2021 tavasza azonban már kezd eléggé messze lenni, új fejlemények bontakoztak ki mostanra. Amint várható volt, a nemzetközi kamatok elérték a mélypontot, és onnan csak felfele vezet út. Globális méretekben is növekedésnek indult az infláció, részben a gazdasági újraindulás nyomán fellépő ellátási hiányok és szűk keresztmetszetek, részben pedig a keresletnövelő állami intézkedések nyomán. Ez az inflációs folyamat különösen erős lett minálunk, ahol az árak már évek óta felfele tartó trendet követnek.

Az uniós „ingyen pénzek” dolgában is mind világosabb lett, hogy azok felhasználását a korábbinál nagyobb transzparenciához kötik, magyarul nehezebben rendelkezhet velük sajátjaként a döntéshozó. Az uniós többletforrásoknak ráadásul meghatározott jóléti célokat kell szolgálniuk. Lehetséges például infrastruktúra-fejlesztésre uniós ingyen hitelt felvenni, de csakis átlátható szerződéses formák között és a közösen elfogadott klímavédelmi szempontok betartásával.

Az is feltűnő, hogy a választási győzelmében immár nem teljesen biztos kormány újabb és újabb kiadási programmal és/vagy adócsökkentéssel kívánja megnyerni az anyagiakkal megnyerhető rétegeket, és bizony ezek a pénzszóró akciók nyilvánvalóan fűtik az inflációt és még nagyobbra feszítik a költségvetés kiadási és bevételi oldala között rést.

És végül megemlíthető, hogy a hazai törzsszavazói bázis mozgósítását szolgáló érzelmi-ideológiai akciók, amelyekre a legfrissebb példa a pedofília és a nemi másság összekapcsolása, a migrációs témakör újbóli elővétele, a maguk járulékos külső hatásaival tovább gyengítik az uniós fejlesztési projektekhez való hozzáférésünk pozícióit. Ilyen politikai hangulatban valóban mind kevéssé lehet arra számítani, hogy az uniós újjáépítési forrásokból és az olcsó uniós hitelekből (amelyre eleve nem is jelentkezett be ez ideig a kormány) feszültség-mentesen meg lehetne oldani az igen jelentősen megemelkedő államadósságunk finanszírozását.

Árendába adni a sztrádákat? Miért?

Ez az a külső feltétel-keret, amelyben a derült égből idepottyant koncessziós kormányjavaslatot érdemes értékelni. Az eddigi évtizedek alatt megépített 2 ezer kilométer hosszú gyorsforgalmi úthálózatot 35 éves koncesszióba adná a kormány, azzal az indoklással, hogy Magyarország sem az unió helyreállítási alapjából, sem pedig a hétéves közös költségvetésből nem juthatna forráshoz autópálya-építésre. Ez azonban nincs így.

A közúti (és különösen a kötött pályás) közlekedésre lenne forrás, természetesen a korrupcióellenes szempontok és klímavédelmi feltételei betartásával. Mind ezek - úgy gondolom - a magyar nemzeti érdeket is szolgálnák.

Mint ahogy az is a mi nemzeti érdekünk, hogy a hatalmas, de véges mértékű támogatási alapból leginkább olyanra költsön az állam, amelyre a társadalomnak, gazdaságnak tényleges szüksége van. Márpedig nem minden eddigi sztrádaépítés ment át nálunk az ésszerűség és célszerűség tesztjén; az M6-os sztráda ügye eléggé ismeretes. De az csak a legkirívóbb eset: a 2000-es években roppant előnytelen koncessziós keretekben folyt az autópályabővítés. Azt gondolhattuk, hogy még egyszer ennyire drága és az államra (adófizetőre) nézve ennyire előnytelen konstrukcióval nem lesz dolgunk.

A részletek a most szóba került ügyben sem ismeretesek. A konstrukció szerint az állam megkapja most a koncessziós bevételt, és kötelezi magát, hogy a nyertesnek rendelkezésre állási díjat fizet. Majd a koncesszor fejleszti és tartja karban a pályákat. Vajon jobban és olcsóbban, mint most? Vagy mint egy önálló állami cég? Ilyenre tett javaslatot Surányi György, a kormány javaslatának hallatán. Erre reagált Rogán Antal (miért is ő a felelőse a kormányban e jelentős állami vagyon intézésének?), mondván, hogy az állami cég hitelfelvétele növelné az államadósságot. Hirtelen mennyire fontos lett az államadósság mértéke…

Nem csoda persze, hiszen óriási adósságba készül verni magát (pontosabban az adófizetőket) a kormány a kínai vasút és a kínai egyetemváros, valamint az orosz atomerőműépítés kapcsán. És ehhez az adósságtömeghez járul hozzá a koronavírus-járvány gazdasági utóhatásainak okán vagy annak ürügyén betervezett adósságnövekedés.

Ez az a fiskális megcsúszás, amely az amúgy igen lojális Nemzeti Bank kritikáját is kiváltotta

– ez azonban már megint egy más téma.

Ami a koncessziós ötletet illeti, azért is fura a dolog, mert a korábbi tapasztalatok igen rosszak voltak. Erre persze az lett a kormányzati válasz, hogy abból tanultak - de vajon mit is? Az még furább, hogy a miniszterelnöki kabinetet vezető miniszter a levont tanulságok között megemlítette, hogy a három és fél évtizedes szerződést forintban számolják el. Forintban? Harmincöt évre? De hiszen egy rendes irodaépület bérleti szerződését sem kötik minálunk helyi ingatag valutában, amikor itt van az euró. Amelynek átvételére elkötelezte magát az uniós csatlakozás előtt a magyar állam. Igaz, ez nem az idei év ügye: az euróövezeti belépés feltételeinek ma nem tesz eleget Magyarország, és semmi készséget nem mutat a jelenlegi kormány. Az ellenzéki pártok azonban, valamint a magyar polgárok többsége, támogatja a közös európai valuta átvételét.

Röviden: a miniszter megnyugtató érve elég sok aggodalomra ad okot. De ha csupán szűk pénzügyi szempontból tekintünk az ügyre (noha a koncessziós javaslat sok mindennek mondható, de tiszta pénzügyi ügyletnek nem), akkor csak csodálkozni lehet azon, hogy egy ennyire inflációs és változékony árfolyamú fizetőeszközben vajon milyen költséggel, mekkora kamatlábakkal lehet harmincöt éves futamidejű szerződést úgy elkészíteni, hogy az a nemzetgazdaságnak ne okozzon kárt, súlyos terheket.

Talán csökkenti átmenetileg a kimutatott államadósságot, ha az autópálya-vagyon kikerül az állami körből. Olcsóbban egyébként nem fog hitelhez jutni a koncesszor, mint a szuverén (vagyis jelen esetben a magyar állam), ez eléggé biztos. Hogy így könnyebb lesz betartani az egyébként igen vitatott államadósság-korlátozó magyar törvényt? Lehet. Olcsóbb lenne azt a törvényt kiiktatni. Most még ráadásul elég könnyű kétharmados törvényeket behozni, átírni, eltörölni.

Vagy a koncesszió szakszó mögé rejtve megint gazdaságon kívüli szempontú ügyletről lenne szó?

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Biden megduplázná az éghajlati válságtól szenvedő fejlődő országok támogatását
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 12:30
Joe Biden megígérte, hogy megduplázza a súlyosbodó éghajlati válságnak kitett fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi támogatást, mert vészesen közeledik a nap, amikor már semmit nem lehet majd tenni. 
Makro / Külgazdaság Törökország is csatlakozik a párizsi klímaegyezményhez
MTI | 2021. szeptember 22. 11:17
Utolsóként a G20-ak közül.
Makro / Külgazdaság Két nap múlva újabb rekordot állít fel a gázolaj ára
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 10:28
Péntektől a dízelüzemű autókba való, már mától is többe kerülő üzemanyag literenkénti bruttó átlagára 4 forinttal, újabb történelmi csúcsra megy fel. Ezzel szemben a mától olcsóbb 95-ös oktánszámú nafta átlagára tovább csökken.
Makro / Külgazdaság Új pénzügyi program indult diákoknak és pedagógusoknak
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 10:15
A Pénziránytű Alapítvány a Mastercarddal együttműködésben útjára indította országos Bázisiskola Programját, melynek keretében az ország hat régiójában ingyenes, pénzügyi tudatosságot fejlesztő foglalkozások és modern tanárképzés várja az általános- és középiskolás diákcsoportokat és a pedagógusokat. A program ünnepélyes megnyitójára az Alapítvány veszprémi bázisiskolájában került sor.
Makro / Külgazdaság Egyetlen határozattal bő 300 millárd forintot rendezett át a kormány - van egy nagy nyertes
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 22. 08:20
A kedd esti Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat több mint 300 milliárd forint sorsáról döntött. Az átrendezések legnagyobb nyertese az Innovációs és Technológiai Minisztérium; az önkormányzatok támogatásánál a kormány már a látszatra sem akar figyelni, simán kiválogatták a kormánypárti vezetésű fővárosi kerületeket.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter arról beszélt, mi kell a tálibokkal való együttműködéshez
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 22. 06:35
A külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ-ben arról beszélt, hogy szigorú feltételeket kell szabni az iszlamista táliboknak - egyebek közt a nők jogainak biztosítása terén. Mindeközben a tálibok bejelentkeztek az ENSZ-közgyűlésre.
Makro / Külgazdaság Gólzáporos vereség a Brexit
Hollós János | 2021. szeptember 22. 05:53
Valószínűleg történelme legnagyobb öngólját lőtte az Egyesült Királyság a Brexittel, már a rövid távú „eredmények” is ezt mutatják. Ugyanakkor a hatalmas adatbázisokkal végzett közgazdasági modellszámítások hosszú távon sem kecsegtetnek semmi jóval. A populista demagógia úgy tűnik nagyon drága mulatság lesz a briteknek. Halmai Péter Széchenyi-díjas közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Fő kutatási területe a nemzetközi gazdaságtan és a makroökonómia, vele beszélgettünk.
Makro / Külgazdaság 12 eurós minimum órabér – miért győzhet a baloldal Németországban?
Wéber Balázs | 2021. szeptember 21. 18:42
Évi 100 ezer új szociális lakás, 12 eurós (4200 forintos) minimális órabér, megfizethető ápolás. A többi közt ezt ígérik a német szociáldemokraták a választóknak, akik a legfontosabb kérdésnek a társadalmi igazságosságot tartják. Kancellárjelöltjük ugyan nem hozza lázba az embereket, de legalább tapasztalt, kompetens és megbízható politikusnak tartják. Németország vasárnap választ: a balközép párt továbbra is három-öt százalékponttal vezet a CDU-CSU szövetség előtt.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: Bécsben jönnek a szigorítások
MTI | 2021. szeptember 21. 17:11
A járvány negyedik hullámának megfékezését célzó szigorításokat jelentett be Michael Ludwig polgármester.
Makro / Külgazdaság Angela Merkel hamarosan távozik – mi marad az utókorra?
Káncz Csaba | 2021. szeptember 21. 16:15
Nagy elődjeivel (Adenauertól Kohlig) ellentétben Angela Merkel pályájában nem találunk egyetlen koherens stratégiát, avagy tervet sem. És az idő elröpült Németország felett: legyen az a versenyképességi előnyének csökkenése, avagy az elképesztő szintű lemaradása a digitális átállásban. Káncz Csaba jegyzete.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos