Világszerte csupán 37 százalék minősíti országa gazdaságát jónak, az életüket harmonikusnak, felhőtlennek értékelő polgárok aránya viszont ennél jóval magasabb, 75 százalék.
Magyarországon is hasonló tendenciát érzékelünk: 12 százalék elégedett a gazdasággal és 53 százalék tartja boldognak magát. Ezzel az eredménnyel hazánk a 24 országot felölelő boldogságrangsor utolsó helyére szorult - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az Ipsos a tavalyi év végén készített 24 országban 18 ezer fő megkérdezésével.
Máshol elégedettebbek
A világ polgárainak többsége elégedett a sorsával, 75 százalékuk boldognak érzi magát. Leginkább az indonézek élvezik az életüket (92%), akiket a kanadaiak (86%), a svédek (85%) valamint az indiaiak, az amerikaiak és az ausztrálok következnek (84-84%).
A rangsor alsó részében találhatjuk az oroszokat és a spanyolokat, előbbieknek 59, utóbbiaknak 58 százaléka tartja magát boldognak. A lista utolsó helyén a magyarok szerepelnek, a hazai lakosság 53 százaléka éli derűsen a hétköznapokat.
Mitől boldogok az emberek?
A társadalmi státusz két fontos összetevője, az iskolai végzettség és a jövedelmi helyzet nagymértékben befolyásolja az emberek érzéseit, nálunk és más országokban is. Hazánkban az alapfokú végzettségűek 38, az érettségizettek 56, a diplomások 64 százalékának alapvetően pozitív érzelmei vannak a mindennapok során.
A szerény anyagi körülmények között élőknek 48, az átlagos jövedelmi helyzetben lévőknek 56 százaléka élvezi az életét, a jómódúak körében arányuk kimagasló, 77 százalék. További sajátosság, hogy a magyar fiatalok kétharmada, a középkorúak fele, az idősek négytizede tekinti magát boldog embernek.
Az európai uniós csatlakozás óta robbanásszerűen nőtt az élelmiszerimport Horvátországban – írta a Jutarnji List című horvát napilap a horvát statisztikai hivatal adataira hivatkozva. 
