- Dróntámadás okozott tüzet az orosz NLMK acélgyártó vállalat novolipecki üzemében – írta Telegram- posztjában a térség kormányzója, Igor Artamonov. A gyár 400 kilométerre van az orosz–ukrán határtól.
- Az országot sértő szankciók ellenére 2022 elejétől 2023 közepéig több mint nyolcmillió dollár értékben importáltak repülögép-alkatrészeket Oroszországba nyugati országokból, javarészt Németországból, túlnyomórészt egy amerikai cég, a Honeywell németországi üzeméből - írja a Telex a Szabad Európa orosz nyomozócsoportjára a Szisztemára hivatkozva, mely a rendelkezésére bocsátott vámimportadatokból derítette fel a történteket.
- Egyesült államokbeli és nyugat-európai vezetők látogattak Kijevbe a háború kezdetének második évfordulója alkalmával, hogy megerősítsék országaik, illetve az EU elkötelezettségét a honvédő háborút vívó Ukrajnával.
- Demonstrálók két tonna trágyát öntöttek Oroszország varsói nagykövetének lakása elé a háború kirobbanásának második évfordulójára utalva. A halomba egy „véres” orosz zászlót tűztek „Z” betűvel, ami az Ukrajnába küldött orosz járművek megkülönböztető jelzése. Varsóban reggel hétkor sziréna- és gépfegyverzajjal ébresztették az orosz diplomatákat. Szerintük ki kellene tiltani az orosz képviseleteket az Európai Unióból.
Borisz Nagyezsgyin, aki békepárti programmal akart elindulni az oroszországi elnökválasztáson, nem fogja felszólítani támogatóit, hogy tüntetésekkel próbálják elérni a háború befejezését. Az országos választási bizottság hamis aláírásokra hivatkozva elutasította indulását és a legfelsőbb bíróság három fellebbezés után háromszor hagyta ezt jóvá. Nagyezsgyin azt mondta a Moscow Timesnak adott interjújában, hogy az ellenzéki politizálásban nem követi el a február közepén elhunyt Alekszej Navalnij "hibáját", aki kivitte az embereket az utcára kivívva ezzel a rendőrség és a belbiztonsági hatóság erőszakos reakcióját. A politikus nem támogatja, hogy forradalom robbanjon ki vagy puccsal távolítsák el az ország jelenlegi vezetését. Választások útján akar változásokat elérni az országban. A mostani kudarc után azzal számol, hogy létrehozandó pártjával, a Civil Kezdeményezéssel a 2026-os Duma-szavazáson indulhat a kormányzó Egységes Oroszországgal szemben. Szerinte ha jelentős arányban győzni tudnának, akkor Putyin kénytelen lenne lemondani. Tartózkodott attól is, hogy az államfőt vádolja Navalnij haláláért. Úgy véli, hogy az okokra az ezzel foglalkozó vizsgálatnak kell fényt derítenie. Ugyanakkor a regnáló rezsimet okolja a tragédiáért, amely fiktív indokokkal bebörtönözte az ellenzéki vezért. A 60 éves Nagyezsgyin jelenleg Oroszország második legnépszerűbb politikusa annak ellenére, hogy csak a közösségi médiában kampányolt támogatást kérve elnökjelöltségéhez. A Russian Field közvélemény-kutató intézet szerint népszerűsége 7,8 százalékon volt januárban. Ezt megelőzően nem szerepelt a listán. Putyinnak 62 százalékot mértek.
- Örményország felfüggeszti részvételét az Oroszország vezette biztonsági szövetségben (CSTO) – mondta a France24 sajtóorgánumnak nyilatkozva Nikol Pashinyan, az ország miniszterelnöke. Szerinte a CSTO nem tudja garantálni a résztvevő országok (Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán) biztonságát. Emellett kifogásolta, hogy ezzel kapcsolatos politikája miatt „összehangolt propagandakampányt” indítottak ellene az oroszok. Az örmények kifogásolják, hogy az Ukrajnában lekötött orosz hadsereg nem sietett az Azerbajdzsánban lévő Nagorno-Karabah enklávéban élő örmény kisebbség védelmére, amikor az azeri hadsereg tavaly kiszorította őket a területről.
Források: Guardian, Moscow Times
Megkapta az engedélyt a Mol. 
