Bóvliország: a 100 napos programtól a szabadságharcig

Egyetértettek a strukturális reformok és a pénzügyi fegyelem szükségességében Magyarország egykori pénzügyminiszterei, ám a múlt megítélésében már jelentősen eltért a véleményük. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) év végi díjátadóval egybekötött ünnepségén több kormány pénzügyminisztere ült egy asztalhoz, hogy megvitassa a helyzetet - számol be róla a Biztosítási Szemle.

Demján: csodát senki se várjon

Magyarország talpraállításában alapvető stratégiai szövetségre van szükség a kormány és a naponta kockáztató vállalkozók között – jelentette ki Varga Mihály. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár kijelentette: a foglalkoztatás bővítésére, és a demográfiai tendenciák megfordítására van szükség.

A Vállalkozók Napja azért fontos, mert ilyenkor együtt ünnepelhetjük a példaképeinket – mondta Demján Sándor. A VOSZ ügyvezető elnöke hozzátette: a vállalkozó a társadalom alapját képezi, és rémisztő, hogy a termelő, kétkezi munkát végző ember mára háttérbe szorult. Idén tizenharmadik alkalommal megrendezett Vállalkozók Napján – a kormány képviselőjének társaságában – ismét átadták a köztársasági elnöki és Nemzetgazdasági miniszteri kitüntetéseket, valamint az Év Vállalkozója Díjakat. A Vállalkozók Napja történetében ezernél is több kiváló példakép kapott már díjat, ami fontos eredmény Demján szerint.

Az ügyvezető elnök kifejtette: el kell kerülni a vállalkozók terheinek növelését és a további eladósodást. A jelenlegi gazdasági helyzetből csak közös munkával, összefogással lehet kikerülni, „csodát ne várjon senki”.

Ezután a Gazdaságpolitikai Fórumon az elmúlt évtized pénzügyminiszterei vitatták meg az ország helyzetét.

Járai: fegyelmezett pénzügy

1998-ban teljes volt az egyetértés, hogy a jó gazdaságpolitika alapja a fegyelmezett pénzügypolitika – jelentette ki Járai Zsigmond, aki 1998 és 2000 között volt pénzügyminiszter. Ehhez Járai szerint alacsonyabb állami újraelosztásra, kiegyensúlyozott államháztartásra, stabil pénzügyi közvetítői rendszerre és kiszámíthatóságra lenne szükség. Ezek akkor teljesültek, a következő 10 év ebből a szempontból azonban tragikus volt – jegyezte meg.

Egy lassuló világgazdaságban csökken a mozgástér, és hiába jobb most a pénzügyi fegyelem, mint néhány éve, a bankok és a vállalkozások rossz helyzete miatt nincs elég hitel a magyar gazdaságban – vélekedett. Mindezzel együtt az elkövetkezendő években nagy kibontakozásra nem számíthatunk, a lassú növekedés még az optimista forgatókönyv – tette hozzá Járai.

Varga: strukturális változások kellenek

Varga Mihály rámutatott: 2002-ben még a közvélekedés az volt, hogy Szlovéniával együtt vezetjük be az eurót, 2003-tól kezdődtek az igazi bajok. Az egykori pénzügyminiszter szerint a Medgyessy-kormány 100 napos programjára nem volt forrás, így az domino-effektust indított el, amely később a 80 százalék feletti államadóssághoz vezetett. 2008-ra egyértelművé vált, hogy ezt már nem lehetett finanszírozni – szögezte le.

Világos, hogy akkor a szociális rendszer túlságosan széleskörűvé vált, ám a 2006-ban kezdődő kiigazítás alapvetően nem ezt, hanem az üzleti szektort érintette. Ennek eredményeképp amíg a szomszédos országok 4-6 százalékos növekedést tudhattak magukénak, addig nálunk csak 1-2 százalékos volt mindez – emlékeztetett Varga.

Kijelentette: ma még nem vagyunk túl a válságon, és nem is tudható, meddig tart még a helyzet. Magyarország ugyanakkor ma még finanszírozható, 2012-ben pedig 2,8 százalékos hiány a célkitűzés, amelyre tíz éve nem volt példa.

Varga szerint fontos cél, hogy átalakítsák a szociális rendszert, a nyugdíjrendszert, és növelni kell a foglalkoztatottságot. Hozzátette: fontos versenyelőny Magyarország számára, hogy a stabil, kétharmados politika gyors döntésekre képes.

A bankokról szólva Varga leszögezte: senki sem akar háborúzni velük, a hitelélet visszaszorulásának szerinte nem a politikai lépések az okai.

László Csaba: befektetői bizalom

Az talán jogos kijelentés, hogy 2002-ben az üzleti szféra még rendben volt, de hogy nem lettek volna egyéb problémák, az nem igaz – folytatta László Csaba. A 2002 és 2004 közötti pénzügyminiszter kifejtette: ebben az időszakban már csökkent a GDP, zsugorodott a működő tőke beáramlása, és elindult egy fiskális expanzió, amely nem volt finanszírozható, mint például a lakástámogatás.

Erre fokozatos kiigazítással próbáltunk reagálni, amelyről ma már belátom, hogy nem volt sikeres – tette hozzá. László Csaba emlékeztetett: 2004-ben volt a legalacsonyabb az adócentralizáció. Ennek tanulsága, hogy csak válságos időkben lehet hatékonyan konszolidációt végrehajtani – összegezte.

László Csaba szerint most sokkal nagyobb problémákkal kell szembenéznünk, hiszen a fundamentumok alapvetően jók, de a növekedés esélyei rendkívül rosszak. A befektetői bizalom olyan mértékben romlott, hogy az komolyan veszélyezteti a növekedést. A növekedéshez kiszámíthatóság is kell László Csaba szerint.

Draskovics: látványos fordulat kell

Draskovics Tibor szerint a Bokros-csomag idején volt esély arra, hogy a politikai elit felfogása megváltozzon, és értéknek tekintse a pénzügyi fegyelmet. Ez később illúziónak bizonyult – vélekedett a 2004 és 2005 közötti pénzügyminiszter.

Draskovics elismerte, hogy az adósság terhet jelent, de szerinte ennek hatása eltúlzott. Az egykori pénzügyér hozzátette: 2010-ben a kormány olyan időt akart vásárolni, amelyet a Bajnai-kormány már megvett, nem kevés bizalommal együtt. Az egykulcsos adó azonban rendkívüli intézkedésekhez vezetett, amely elfojtja a növekedést és kiszámíthatatlanságot okoz.

Draskovics kijelentette: nehéz időknek nézünk elébe, amely a kormány rossz stratégiájának és pechjének egyaránt köszönhető. Ha látványos fordulat nem következik be a gazdaságpolitikában, ha nem lesz kiegyezés a bankrendszerrel, és nem lesz olcsóbb az élőmunka, akkor inkább lefelé vezet az út, mint felfelé – szögezte le.

Veres: a szabadságharc befejeződött

Veres János felszólalásában rámutatott: a tavalyi kormányváltáskor egy sor mutató jobb képet mutatott, mint most. Így kedvezőbb volt az euróárfolyam, a CDS-felár, alacsonyabb volt az alapkamat, és megbízható volt az állampapírpiac. Ma ezt nem mondhatjuk el Veres szerint.

Veres szerint nem volna szabad kampányoknak és népszavazásoknak befolyásolni a fegyelmezett pénzügypolitikát. Veres rámutatott: pénzügyminisztersége idején komoly kiigazítást hajtottak végre, amelynek már látszottak az eredményei.

Szerinte mindenekelőtt ki kellene jelenteni: a gazdasági szabadságharc befejeződött, az unortodox lépések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Veres hangsúlyozta: kiszámíthatóság, és többkulcsos adórendszer kell a fordulathoz.