<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p
Brüsszel alapvetően nincsen felkészülve arra a világra, amelyben a geopolitika brutális erővel tér vissza. Márpedig ahogyan Magyarország, úgy a Balkán sem lépett túl a múlt század sebein. Az EU hamarosan új tagokkal bővülhet, az uniós diplomaták ugyanakkor utalgatnak a korrupcióra és a szervezett alvilágra, aminek a felszámolását meg kell oldani a belépés előtt.
Jean-Claude Juncker. Forrás: EPA

Juncker, az EU Bizottság elnöke ma kezdi meg három napos látogatását, pontosabb szólva vezeklését a Nyugat-Balkánon. A testület ezekben a hetekben próbálja levonni a konzekvenciákat abból a kapitális geopolitikai hibából, amelynek keretében 2014-ben hivatalosan is elzárkózott bármifajta EU-bővítéstől 2020-ig, átadva a terepet Moszkva, Ankara, Peking és Rijád erőinek. Pedig ahogyan már többször bizonyította a történelemben, a Balkánnak megvan a képessége, hogy destabilizálja Európát egy regionális válság eredményeképpen.

Nézőpont kérdése

Míg Nyugat-Európa hagyományosan lenézi és ignorálja a térséget, addig a Kreml a Balkánra úgy tekint, mint hagyományosan az orosz érdekszférába tartozó térségre, ezért mindent elkövet, hogy megállítsa a NATO egyre keletebbre nyújtózkodó befolyását. Ellentétben a kemalista elődökkel, Erdogan elnök és iszlamista harcostársai pedig nem egy csődtömegként tekintenek a Balkánra, hanem az oszmán birodalom egy volt erőközpontjára, amely számos vezírt és tábornokot adott a birodalomnak.

A Juncker látogatás már egy új hozzáállás kezdete, amelynek keretében az Európai Bizottság február 6-án közzétett bővítési stratégiájában elképzelhetőnek nevezte Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozását. De e tekintetben óriási a megosztottság mind Brüsszelben, mind a tagállamok között. A francia Libération által megszólaltatott magas rangú brüsszeli tisztségviselő szerint a Bizottság ugyan azt javasolja, hogy Szerbiát és Montenegrót már 2025-ben vegyék fel, de ez inkább csak jelzésül szolgál. Sokkal valószínűbb, hogy abból csupán 2030-ra lesz bármi is, hiszen a tagállamok nagy többsége ellenzi az újabb csatlakozásokat.

Míg a Visegrádi Négyek a még gyorsabb belépést szorgalmazzák - Magyarország szerint Szerbia 2022-re készen állhat az EU-tagságra -, addig Brüsszel a színfalak mögött azzal érvel, hogy hatalmas a szakadék a jelentkezők által elvégzendő lecke és a jelenlegi állapotuk között. Az uniós diplomaták utalnak a korrupcióra és a szervezett alvilágra, aminek a felszámolását meg kell oldani a belépés előtt. Berlin is vonakodik, éppen a magyar, lengyel, román és bolgár jogállami hiányosságok miatt.

Brüsszel és a történelem

Káncz Csaba

Az EU nem szeretné importálni a kétoldalú viszályokat sem - Vucic szerb államfő éppen múlt héten beszélt arról, hogy Szerbia lakói nagy valószínűséggel nem fogják elismerni Koszovó teljes körű függetlenségét az európai uniós tagságért cserébe. Brüsszel viszont azzal is tisztában van, hogy nem lehet becsapni az ajtót a Balkán orra előtt, ha nem akarnak politikai robbanást. Ráadásul a nyugat-balkáni országok közötti lévő hatalmas különbségek ellenére célszerű volna mind a hat országot egyszerre fölvenni, hogy később a már bejutottak ne vétózhassák meg szomszédjaik tagságát. Napjainkban például nincs két olyan szomszédos egykori jugoszláv tagállam, amelyek között ne lennének határviták.

Márpedig Brüsszel alapvetően nincsen felkészülve arra a világra, amelyben a geopolitika démonai ilyen brutális erővel térnek vissza. Ahol a balkáni közvéleményt nem a gazdasági növekedés üteme izgatja, hanem a nemzeti büszkeség által hajtott határkérdések. Vannak azért biztató jelek is, mint például a januári barátsági szerződés Bulgária és Macedónia között, holott a két ország hosszú időn keresztül küszködött a kisebbségi kérdésekkel. De ahogyan Magyarország, úgy a Balkán sem lépett túl a múlt század sebein.

Káncz Csaba jegyzete.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Covid: csak egy magyar városban javul a helyzet
Privátbankár.hu | 2022. január 17. 19:01
Legalábbis a vizsgált városok közül, a koronavírus örökítőanyagának koncentrációját tekintve a szennyvízben. Országos átlagban enyhe emelkedés tapasztalható.
Makro / Külgazdaság Putyin kijátssza az iráni kártyát – a héten jár le az ultimátum
Káncz Csaba | 2022. január 17. 18:37
Egy feszültebb NATO - Moszkva szembenállás időszakában a Kreml szívesebben támogatja Irán „aktív elrettentés” stratégiáját a Közel-Keleten. Ennek már rövid távon Izrael láthatja a kárát. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Durván beszólt a bevándorlóknak az elnökjelölt, súlyos pénzbírságra ítélték
Privátbankár.hu | 2022. január 17. 17:40
Éric Zemmour szerint a kísérő nélküli kiskorú illegális bevándorlók tolvajok, gyilkosok és nőket erőszakolnak meg. 10 ezer euróra büntették.
Makro / Külgazdaság Az árstop aligha állítja meg az inflációt, ellenben az élelmiszerek minősége romolhat
Privátbankár.hu | 2022. január 17. 16:23
Az élelmiszerárak megugrása is jelentősen hozzájárult a decemberi kiugróan magas inflációhoz. Ráadásul a jelek szerint számottevő javulásra aligha számíthatunk, hiszen több tényező abba az irányba mutat, hogy az infláció továbbra is magas lesz. A kormány által bevezetett árstoptól sem érdemes csodát várni, mondta el a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában kollégánk, Király Béla.
Makro / Külgazdaság Az infláció a legnagyobb ellenség Matolcsy György szerint
Privátbankár.hu | 2022. január 17. 16:05
Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén.
Makro / Külgazdaság Rossz hír az Orbán-kormánynak: februárban indulhat az uniós pénzmegvonási akció
Wéber Balázs | 2022. január 17. 15:37
Sajtóértesülések szerint Brüsszel néhány héten belül megkezdi a problémás tagállamok, Magyarország és Lengyelország megbüntetését: megindulhat a jogállamisági mechanizmus a két ország ellen.     
Makro / Külgazdaság Önellátók leszünk villamos energiában Szijjártó Péter szerint
Privátbankár.hu | 2022. január 17. 14:01
Magyarország a paksi atomerőmű bővítésével és a napenergia-beruházások megvalósulásával teljes mértékben önellátóvá fog válni a villamos energia terén, véli a külgazdasági és külügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Tíz éve nem voltak ilyen optimisták a vezérigazgatók
Privátbankár.hu | 2022. január 17. 13:35
A világ cégvezetőinek 77 százaléka szerint erősödni fog a globális gazdaság idén. Azért vannak aggodalomra okot adó tényezők is.
Makro / Külgazdaság Enyhül a Covid-járvány, lazulnak a karanténszabályok Angliában
Privátbankár.hu | 2022. január 17. 13:06
Öt napra rövidült hétfőtől a pozitív koronavírus-teszt utáni kötelező elkülönítés időtartama Angliában. Az eddigi szabályozás alapesetben tíz nap elkülönítést írt elő, de ezt hét nap után, két negatív koronavírus-teszttel meg lehetett szakítani.
Makro / Külgazdaság Hazatért a volt ukrán elnök, és egyenesen a bíróságra hajtott
Privátbankár.hu | 2022. január 17. 11:12
Petro Porosenko visszatért Ukrajnába, rögtön dulakodás is tört ki hívei és a határőrök között. A volt elnököt decemberben gyanúsították meg hazaárulással, akár 15 év börtönt is kaphat.
Friss
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló