Magyarország 35 millió euró értékben vállalkozásfejlesztési programot indít a boszniai Szerb Köztársaságban, mivel a gazdaság fejlődése jelentős stabilizáló hatással bír és hozzájárul a béke megerősítéséhez – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter július elsején Banja Lukában. A tárcavezető Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a magyar kormány támogatja Bosznia-Hercegovina stabilitását és európai integrációs törekvéseit, s nem csak szavakban, hanem valódi tettekben is.
A Nyugat más úton jár
Budapest lépése után 3 nappal Berlin bejelentette, hogy 120 millió euró értékű infrastrukturális projektet zárol le a boszniai szerb régióban az elszakadási politika miatti aggodalmak miatt. Szijjártó bejelentése után egy héttel pedig a Bundestag határozatot hozott arról, hogy katonákat küld Boszniába.
Dodik 2017-ben került az USA szankciós listájára a daytoni béke végrehajtásának akadályozása miatt. Hosszú évek óta igyekszik bomlasztani a bosnyák állami intézményeket és szabotálni az állam működését függetlenedési ambícióinak érdekében. Évente találkozik Putyin elnökkel és 2014-ben, a Krím elcsatolása kapcsán kijelentette: „egyszer majd mi is rendezünk népszavazást, de a pillanatot nagy körültekintéssel kell megválasztani.”
Putyin embere
Az Egyesült Államok idén januárban vezetett be újabb szankciókat Dodik ellen, akit korrupcióval vádol, valamint Bosznia-Hercegovina stabilitásának és területi integritásának fenyegetésével. Dodik ott áll egy új szerb hadsereg létrehozásának tervei mögött is, és egy olyan szeparatista mozgalmat támogat, amely kettéoszthatja Bosznia-Hercegovinát. Az Egyesült Királyság kormánya pedig idén áprilisában jelentett be szankciókat Dodik ellen, beleértve az utazási tilalmat is a régió stabilitásának aláásása miatt.
Dodik az elmúlt pár évben konzekvensen építette ki kapcsolatait azokkal a politikai szereplőkkel, akik az EU aláaknázásán dolgoznak. Ide tartozik Steve Bannon, Marine Le Pen pártjának aktivistái, Matteo Salvini és az egykori osztrák alkancellár, Heinz-Christian Strache. Ez utóbbi 2017-ben gyakorlatilag Bosznia-Hercegovina feloszlatását támogatva kijelentette, hogy a szerbeknek és a horvátoknak joguk van az önrendelkezéshez Boszniában. Egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ne tartsák erőszakkal életben a bosnyák államalakulatot.
Visszatérés Bosznia-Hercegovinába
Ezek után nem tekinthető véletlennek, hogy csaknem tíz évvel utolsó katonáik kivonása után a német Bundeswehr augusztus 16. óta ismét hadműveletet folytat Bosznia-Hercegovinában. A Daytoni Megállapodás 1995. december 14-i aláírása után német csapatok állomásoztak ott, kezdetben az IFOR (1996 decemberéig) és az SFOR (2004 decemberéig) NATO-műveletek részeként, majd az EU Althea műveletének részeként.
A Német Szövetségi Köztársaság 2012 novemberében fejezte be katonai szerepvállalását. Most Berlin ismét katonákat küld az Althea szarajevói főhadiszállásának állományába: ezenkívül a Bundeswehr két, úgynevezett összekötő és megfigyelő csapatot (LOT) hoz létre.
Feladatuk egyrészt Bosznia-Hercegovina lakosságával a kapcsolat felvétele annak érdekében, hogy korai jeleket kapjanak esetleges zavargásokról, másrészt az Althea nagyobb elfogadtatása. Berlin 2022 negyedik negyedévéig mintegy 50 katonát küld Bosznia-Hercegovinába. Mandátuma – kezdetben – 2023. június 30-ra korlátozódik.
Jelenleg közel 1200 katona vesz részt Bosznia-Hercegovinában az Althea hadműveletben. Az utolsó 500 katonából álló kontingens márciusban csatlakozott, körülbelül egy hónappal az ukrajnai orosz invázió után.
"EU helyett NATO"
Egy két héttel ezelőtti amerikai médiajelentés szerint a Bosznia-Hercegovinában növekvő feszültségekre az EU Althea műveletét felváltva egy új NATO-művelettel kell válaszolni, mivel a NATO robusztusabb, mint az EU. Ráadásul az Altheát korábban az ENSZ Biztonsági Tanácsa is felhatalmazta, márpedig nagyon kérdéses, hogy Oroszország beleegyezik-e a novemberben lejáró mandátum meghosszabbításába.
Ebben az esetben azonban lehetőség van a Daytoni Megállapodás azon rendelkezésére való visszalépésre, amely szerint elegendő, ha egy NATO-misszióról az Észak-atlanti Tanács, azaz a NATO legmagasabb döntéshozó testülete dönt.
Orosz felháborodás
A német bejelentés után a szarajevói orosz nagykövetség azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy NATO-csapatokat akar rákényszeríteni a balkáni országra. "Úgy tűnik, hogy bizonyos nyugati államok, elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia előkészítik a terepet a NATO-osodáshoz" - áll a nagykövetség közleményében.
A közlemény szerint az EU-haderő ENSZ-nek küldött legfrissebb jelentése alapján, amelynek feladata a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békemegállapodás folyamatos betartása, az országban stabil a biztonsági helyzet, ezért nincs szükség további csapatokra.
„Ez semmiképpen nem a belső biztonság megerősítését szolgálja Bosznia-Hercegovinában, amely, mint maguk a nyugatiak is megjegyzik, nincs fenyegetve, hanem a geopolitikai uralom és a hegemóniájuk mindenáron megtartásának vágya miatt vezényelnek katonákat az országba” – tette hozzá az orosz nagykövetség.
Oroszország régóta befolyásolja a politikai folyamatokat a Nyugat-Balkánon, az oroszbarát egyesületek létrehozásától kezdve egészen az olaj- és gázprojektekben való jelentős részesedések kiépítéséig.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Teljes katonai megszállás jöhet. 
