Jelentősen változott a helyzet a befektetési piacokon, így a megtakarítóknak is érdemes új szempontokat mérlegelniük. „Az elmúlt egy év egyik legfontosabb folyamata a magyar gazdaságban az infláció fokozatos lassulása volt” – mondta Bánhalmi Gábor, a K&H Alapkezelő vezető stratégája a pénzintézet befektetési klubjának legutóbbi rendezvényén. A pénzromlás üteme az év elején a 26 százalék körüli szintről indult, majd 2023 őszére közel 12 százalékra csökkent.
A pénzintézet szakembere szerint a a csökkenés többek között annak köszönhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank 18 százalékra emelte az irányadó kamatot, ami világszinten is magasnak számított. Mivel ennek jelentős költségei is vannak és az inflációs folyamatok is kedvezően alakultak, elindult a kamatcsökkentés: az idei év októberére már 12,25 százalékra csökkent a kamatszint. Bánhalmi azonban arra számít, hogy a következő hónapoktól óvatosabbá válik a jegybank és lassít a kamatcsökkentés mértékén, mert ha túl gyorsan csökkenti a kamatszintet és ennek nyomán túl gyengévé válna a forint, akkor az importált infláción keresztül nehezebbé válna a hazai infláció elleni további harc.
A forint piacán azt láthatjuk, hogy két erő dolgozik egymás ellen – véli a K&H befektetési stratégája.
„Egyrészt az alapkamat még mindig magas, ezért a külföldi befektetőknek megéri forintot tartani. Ez segített a magyar valutának a tavaly októberi nagyon gyenge szintről komolyan erősödni. Ugyanakkor csökken a kamatelőny.”
Azt is láttuk az elmúlt hónapokban, hogy a forint nagyon érzékeny a globális és a hazai hírekre, ezért hullámzó volt az árfolyam is – tette hozzá. Ezt az ingadozást azonban el kell fogadniuk a forintbefektetőknek. A szakértő összességében a következő egy-két hónapban arra számít, hogy az euró jegyzése a 375-390-es sávban mozoghat.
Bánhalmi úgy véli, ezt követően folytatódhat a fokozatos, évi néhány százalékos forintgyengülés, ami az elmúlt években is látható volt. Ezért amikor erősebb szinteken van, a befektetők mérlegelhetik a devizakitettségük növelését – hívja fel a figyelmet, hozzátéve, ezzel összefüggésben szintén tanácsos a devizabefektetések felé fordulni, hiszen a folyamatos, strukturális leértékelődés a következő években is benne lehet a forint árfolyamában.
Bánhalmi Gábor szerint nagyon fontos azonban a kockázatok kezelése. Erre jó alternatívát nyújtanak az úgynevezett vegyes alapok, amelyeknél az aktív alapkezeléssel a K&H szakértői a piaci változásoknak megfelelően alakítják az adott alap összetételét. Ezzel mérsékelhetőek a kockázatok, amellett, hogy a hozamokat is biztosítják. Emellett a kockázatkerülőbb befektetők számára elérhetőek olyan tőkevédett megoldások forintban, euróban és dollárban is, amelyekkel biztonságosabb formában részesülhetünk a részvénypiacok középtávú folyamataiból – mutat rá.
A szakértő azt is kiemeli, a kötvénypiaci változások eredményeként most olyan hozamszintek alakultak ki, hogy a devizabefektetések mellett érdemes a hosszú lejáratú kötvényekkel is megtakarítási célpontként számolni. Emellett évek óta egyre nagyobb figyelem kíséri a környezetvédelmi és társadalmi szempontokat is figyelembe vevő, felelős befektetéseket. Ezekkel szintén érdemes kalkulálni, mivel általuk a hozamok mellett a fenntarthatósági törekvések is támogathatóak.
A halálbüntetést alkalmazó országok továbbra is elszigetelt kisebbséget alkotnak. 
