Devizák szabadesésben: 3 közel-keleti ország fejreállása

Irán

Az amerikai szankciók és a koronavírus-járvány szabadesésbe küldte Irán nemzeti devizáját. Múlt szombaton 1 dollár 188 ezer iráni riált ért a szabadpiacon. Amikor februárban felfedezték az első koronavírusos esetet a perzsa államban, a dollár még 150 ezret ért. 2014-ben pedig a szabadpiaci árfolyam még 33 ezren állt.

Teherán azzal vádolja Washingtont, hogy az IMF-nél megakadályozza 5 milliárd dolláros kölcsön felvételét a gazdaság és az egészségügy megtámogatására. Valóban, Iránt érintette a Közel-Keleten a legkeményebben a járvány, eddig 205 ezer esetet regisztráltak, több, mint 9600 halálos áldozattal.

Libanon

Az országban már folyamatosak a tüntetések az összeomló font és a vágtázó infláció miatt. Libanon államdóssága jelenleg a Standard & Poor’s adatai szerint a GDP mintegy 170 százalékán áll. Az ország márciusban tagadta meg egy 1,2 milliárdos Eurobond visszafizetését, amely moratóriumot később kiterjesztett minden külföldi adósságára.

Múlt pénteken a szabadpiacon már 6 ezer libanoni fontot adtak 1 amerikai dollárért, holott a hivatalos keresztárfolyam még 1507-en áll. Az inflációs ráta idén várhatóan 53 százalék lesz, az élelmiszerárak vágtázása miatt a közember számára a hús vásárlása már elérhetetlen luxus. Az Irán által támogatott libanoni Hezbollah mozgalom feje szerint az országnak nem az IMF-hez, hanem Pekinghez kell fordulnia és be kell engednie a kínaiakat egy észak-libanoni, stratégia jelentőségű kikötőbe.

Szíria

Múlt szerdán Washington súlyos szankciókat vezetett be a szír rezsim vezetőivel szemben és mindazokkal szemben, aki a rezsimmel üzletelnek. A szír font egy év alatt már így is elvesztette értékének 70 százalékát a kemény devizákkal szemben, az új szankciók azonban súlyos csapást jelentenek nemcsak a szír, hanem a libanoni pénzügyi rendszerre is. A szír politikai- és pénzügyi elit számára a libanoni bankválság egy katasztrófával ér föl, hiszen sokuk a pénzeiket bejrúti pénzintézetekbe menekítették.

Kína viszont érdeklődést mutat a szír újjáépítés iránt. Az amerikai szankciók korábban elrémisztették volna Pekinget, de most már gyakorlatilag hidegháborús állapotok állnak fenn az USA és Kína között, amely miatt a kínai fél mégiscsak belevághat a szír üzletekbe. Damaszkusz orosz és iráni támogatóinak ehhez nincsenek meg az anyagi erőforrásaik, hiszen a szír újjáépítés költségeit 250-400 milliárd dollárra becsülik.