„Kétségtelenül a járványok korát éljük. Számos tényező vezetett idáig és míg sokan csak pislognak, mégsem vesszük észre, hogy mekkorára nőtt a világunk, micsoda kapcsolati hálók kötik össze a legtávolabbi és leginkább elhanyagolt, lepusztított területeket is” – írta nemrég közösségi oldalán az egyik posztjában Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa.
És így látja a The Conversation környezetvédelmi és egészségügyi tudósokból álló szakértő gárdája is, amely több évtizednyi tudományos írást tekintett át az összes ismert kórokozóról, hogy térképet készítsen az éghajlatváltozás okozta növekvő kockázatokról.
A számok megrázóak. A 375 emberi betegség közül 218-at, azaz jóval több mint felét érintheti a klímaváltozás.
Az árvíz például hepatitist terjeszthet. Az emelkedő hőmérséklet meghosszabbíthatja a maláriát hordozó szúnyogok életét. A szárazság miatt a hantavírussal fertőzött rágcsálók bejuthatnak az emberi közösségekbe, miközben élelem után kutatnak.
Mivel az éghajlatváltozás több mint ezer, ehhez hasonló terjedési útvonalat befolyásol, a cikk írói arra a következtetésre jutottak, nem reális, hogy a társadalmak mindegyikhez sikeresen fognak alkalmazkodni. Ezért a kockázatok csökkentése érdekében az egész világnak kell mérsékelnie az éghajlatváltozást előidéző üvegházhatású gázok kibocsátását.
A klímaváltozás egészségügyi veszélyeinek feltérképezése
A globális egészségügyi válságok megelőzése érdekében az emberiségnek meg kell értenie, hogy az éghajlatváltozás milyen óriási mértékben befolyásolhatja a kórokozó betegségeket. A szakértők a tíz, olyan éghajlattal kapcsolatos veszélyre összpontosítottak, melyek növelik az üvegházhatású gázok kibocsátását: a légköri felmelegedésre, a hőhullámokra, az aszályra, az erdőtüzekre, a heves csapadékra, az áradásokra, a viharokra, a tengerszint-emelkedésre, az óceánok felmelegedésére és a talaj kiszáradására.
Ezután összesen több mint 77 ezer tudományos publikációt néztek át, ezek közül 830 dolgozatban volt olyan éghajlati veszély, amely konkrét helyen és/vagy időben érintett egy adott betegséget. Ezekből hozták létre azt az adatbázist, amelyből a veszély és a kórokozó közötti összes útvonal interaktív térképét megalkották.
A klímaváltozás által súlyosbított kórok közül a legtöbbet a különböző fertőzéseket kiváltó szúnyogok, denevérek vagy rágcsálók által terjesztik. Az éghajlati veszély típusát tekintve a legtöbb a légkör felmelegedésével (160 betegség), a heves csapadékkal (122) és az árvízzel (121) kapcsolható össze.
Hogyan befolyásolja az éghajlat a kórokozók kockázatát?
A tudósok négy kulcsfontosságú módját találták meg, hogyan lépnek kölcsönhatásba az éghajlati veszélyek a kórokozókkal és az emberekkel:
- Amikor az éghajlati veszélyek hozzák közelebb a kórokozókat az emberekhez: egyes esetekben az éghajlattal összefüggő veszélyek megváltoztatják olyan állatok és rovarok körét, amelyek a fertőzés gócaként működhetnek. Például a felmelegedés vagy a csapadékmintázatok változása módosíthatja a szúnyogok eloszlását, amelyek számos betegség hordozói. Az elmúlt évtizedekben az általuk terjesztett betegségek, mint a malária és a dengue-láz kitöréseinek földrajzi eltolódásait ezekkel hozták összefüggésbe.
- Amikor az éghajlattal kapcsolatos veszélyek hozzák közelebb az embereket a kórokozókhoz: az éghajlati katasztrófák megváltoztathatják az emberi viselkedési mintákat, amelyek megnövelik a kórokozóknak való kitettségüket. Például hőhullámok idején az emberek gyakran több időt töltenek a vízben, ami a víz által terjedő betegségek növekedéséhez vezethet. 2014-ben az észak-skandináv hőhullámot követően Svédországban és Finnországban jelentősen megnövekedtek a Vibrióval összefüggő fertőzések. (A vizes közegben terjedő baktériumnak több mint 30 faja ismert. A csoport leghírhedtebb képviselője a kolerát okozó Vibrio cholerae, de kevésbé ismert társai is képesek komolyabb egészségügyi problémákat okozni).
- Amikor az éghajlattal kapcsolatos veszélyek növelik a kórokozók számát: egyes esetekben az éghajlattal összefüggő veszélyek növelték a kórokozók és a járványok közötti kölcsönhatást, vagy növekedett a lehetősége, hogy a kórokozók súlyos betegségeket okozzanak. Például a heves csapadék és az áradások miatt kialakult állóvíz táptalajt biztosít a szúnyogoknak, ami sárgaláz, dengue-láz, malária, nyugat-nílusi láz és a leishmaniasis (mediterrán területeken fertőző egysejtű parazita) terjedéséhez vezethet. Egyes tanulmányok szerint az emelkedő hőmérséklet rásegíthet abban, hogy a vírusok ellenállóbbá váljanak, ami a betegségek súlyosbodását eredményezi, mivel a kórokozók képesek alkalmazkodni a magas hő ellen, azaz még az emberi lázhoz is.
- Amikor az éghajlattal összefüggő veszélyek gyengítik a szervezetet, hogy megbirkózzanak a kórokozókkal: főleg két módon befolyásolhatják az emberi szervezetet. Például, amikor egy természeti katasztrófa miatt az emberek összezsúfolódnak, előfordulhat, hogy hiányzik a megfelelő higiénia, vagy alultápláltak, és mindez növeli a fetőzések esélyét. Az éghajlati ártalmak miatti stressz hatására pedig megnőhet a kortizoltermelés is, ami csökkentheti az immunrendszer védelmét.
Mit lehetne tenni ellene?
Az éghajlatváltozás jelentős veszélyt jelent az emberek egészségére és a társadalmi-gazdasági jólétükre. A fent belinkelt térkép megmutatja, mennyire kiterjedtté válhat ez a fenyegetés. Ezért a cikket jegyző tudósok szerint a kockázat visszaszorítása érdekében az emberiségnek meg kell fékeznie a globális felmelegedést előidéző, emberi eredetű üvegházhatású gázok kibocsátását.
Nem jutott túl messzire. 
