Nem találkoztuk optimista emberrel az EU csúcsszerveinek tisztviselőivel folytatott háttérbeszélgetéseinken. Többen is osztják a nézetet, hogy a leendő magállamok már dolgoznak azon, hogyan szakítsák le magukról a perifériát. Azt mondják, 2017 lehet a mágikus évszám.
„Nekem meggyőződésem, hogy a németek, a Benelux államok, a franciák, az olaszok és a skandinávok mindig mindenben egyeztetnek egymással. Velünk pedig nem. Mi kimaradunk az információáramlásból” – ezt mondta a vs.hu magas rangú forrása az Európai Bizottság működésével kapcsolatban.“ Én már semmilyen összeesküvés-elmélet valódiságát nem tudom kétségbe vonni az EU jövőjével kapcsolatban - tette hozzá.
Még van egy jó évünk?
Az egyik ilyen állítólagos forgatókönyv arról szól, hogy 2017-ben lehet vége az Európai Uniónak a jelenlegi formájában. A legjobb alkalmat ehhez az teremtené, hogy ebben az évben ünnepli majd az EU az 1957-ben Franciaország, Németország, Olaszország és a három Benelux állam által aláírt szerződéseket, melyek létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget is.
Egy másik, név nélkül nyilatkozó bizottsági forrás is arról beszélt a VS-nek, hogy bőven hallani már ilyen forgatókönyveket. Eszerint az alapító szerződések szimbolikus megújításán túl 2017-ben az érintett tagállamok egyben azt is deklarálnák, hogy egymás között politikailag, és a szociális rendszereik összehangolásával is elmélyítik az együttműködést, ezzel mintegy lerázva magukról a többieket, elsősorban a 2004-ben, 2007-ben csatlakozó kelet-európai tagállamokat.
Ebből Magyarország már kimaradhat
A szerződést megújítók persze már nem csak hatan lennének, rajtuk kívül a spanyolok, a skandináv államok és Ausztria is szinte bizonyosan csatlakozna. Sőt, a hagyományosan nagyon erős uniós orientációval rendelkező három balti ország is minden bizonnyal bejelentkezne, ha az együttműküdés és a kimaradás között kellene választani.
Működik közöttük a kémia
Alapjaiban rendült meg a német kormány bizalma Lengyelországban mint hosszú távú és kiszámítható szövetségesben. Ugyanerről írt egyébként a Politico múlt heti száma is. A brüsszeli döntéshozók körében nagy befolyással bíró politikai lapban egy egész oldalt szenteltek a korábban stratégiainak tekintett német-lengyel szövetség elillanásának.
Joerg Forbig, a German Marshall Fund egyik német szakértője el is ismerte, hogy a német politikai osztály egy hamis álomba kergette magát, amikor az elmúlt években csak a németpárti lengyel politikusokkal volt hajlandó szóba állni, és az ő megnyilatkozásaikból azt a következtetést vonta le, hogy Varsóval immár örök és megbonthatatlan a szoros szövetség.
Kampánykérdés lesz
Ez a németeket is tovább lökheti egy mag-Európa jellegű megoldás felé. Főleg, hogy az utóbbi időszak egyik legérzékenyebb politikai kérdéséről, a menekültügyről alapvetően másképp gondolkodik Angela Merkel és a keleti tagállamok legtöbb vezetője.
A már említett összeesküvés-elmélet szerint a folyamatnak lökést adhat az is, hogy 2017-ben Németországban és Franciaországban is választások lesznek, és a kampányban szintén hálás téma lehet a korrupt keleti tagállamokkal kampányolni, ahová ömlik a pénz a befizető államokból, mégsem érkezik cserébe megfelelő szolidaritás – írja a VS.
És a pénz?
Szintén ezt a folyamatot erősítheti, hogy az idén elkezdenek tárgyalni a 2020 utáni hét éves uniós fejlesztési ciklus pénzeiről. Gajus Scheltema, a jelenleg az EU elnöki tisztét ellátó Hollandia budapesti nagykövete a VS.hu-nak azt mondta, felülvizsgálhatják majd az eddigi forrásokat, elsősorban azért, hogy azokat átláthatóbb módon költsék el. De nem kizárt az sem, hogy jelentősen csökkenhetnek a keletieknek juttatott fejlesztési források.
Arról korábban már mi is írtunk, hogy magyar kormányzati körökben egyenesen úgy számolnak: 2020-tól gyakorlatilag nem lesznek igénybe vehető uniós támogatások. Márpedig eddig az uniós lojalitás egyik legfontosabb tényezője éppen a pénz volt. Nem véletlen, hogy Werner Faymann osztrák kancellár éppen ezek blokkolásával fenyegetőzött legutóbb, ha a kelet-európai tagállamok nem lesznek hajlandóak részt venni a közös menekült-politikában.
Régi banda
Egy másik forrás szerint az is problémát jelent majd, hogy a német, francia, holland, belga, olasz politikusok vagy uniós tisztviselők jelentős része már évtizedek óta együtt dolgozik. Ott vannak ugyanazokon az uniós csúcstalálkozókon, miniszteri megbeszéléseken. Fél szavakból is megértik egymást, ez az életük, erről szólt egész karrierjük. Orbán Viktor, vagy Jaroslav Kaczynski nemhogy nem tagja ennek a körnek, de érteni sem akarják, hogy ez mit jelent.
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. 
