Egy új világ kapujában: hamarosan a programozás is elsős tananyag lesz?

A rendezvényt 1986 óta rendezik meg az alsó-szászországi tartományi fővárosban, Hannoverben. A résztvevő átlag 70 országból mintegy 3 ezer kiállító mutatja be a legmodernebb kütyüit és szolgáltatásait. Idén Japán nyerte el a díszvendég szerepét, így nem is olyan meglepő, hogy az eseményen Abe Sinzó miniszterelnök mellett a német kancellár, Angela Merkel is részt vett.

Abe Sinzó japán kormányfő és Angela Merkel német kancellár a CeBIT megnyitóünnepsége kezdetén az észak-németországi Hannoverben 2017. március 19-én. Forrás: MTI/EPA/Karsten Koall

A kancellár vasárnap esti nyilatkozatában kiemelte: a 21. századi ember boldogulása érdekében az írás, az olvasás és a számolás mellé a programozást is be kell emelni az alapvető képességek közé. A programozás bevezetése a közoktatásba már több éve a nyugati, és immár a magyar oktatás asztalán is ott van, Franciaországban pedig lassan két éve már első osztálytól kezdve lehetőséget kapnak a diákok, hogy programozni tanuljanak – persze, életkoruknak megfelelően, eleinte játékos formában.

Egyre okosabb világban élünk

Angela Merkel emlékeztetett, hogy a következő három évben valóságos robbanás várható a hálózatba kötött eszközök (Dolgok Internete, Internet of Things) piacán, és az évtized végére mintegy 50 milliárd nem-okos eszköz, például közlekedési lámpák és raktári polcok kapcsolódnak majd az internetre. A technológia elterjesztésében azonban minden kormányzásnak aktívan, és ha kell, offenzívan ki kell vennie a részét, az iskolák digitalizálása mellett a nemzetközileg elfogadott szabványok kidolgozásában is. Ezt az új, digitális korszakot a japánok igen egyszerűen az 5.0-ás társadalomnak hívják, fűzte tovább a szót Abe Sinzó japán miniszterelnök.

Elmondása szerint a gyűjtögető-halászó társadalmaktól az iparosodáson át a kommunikáció és a számítástechnika összeolvadásában egy új korba lépett az emberiség, ahol nem szabad elzárkózni az innováció és a mesterséges intelligencia elől. Ebben Japán egyébként élen jár, az elöregedő társadalom miatt kénytelenek robotokra és számítógépekre bízni rengeteg munkát – itt működik egyebek mellett a világ első automatizált hotele és biztosítótársasága is. A technológia elterjesztésében azonban minden kormánynak aktívan ki kell vennie a részét.

Tényleg kell ennyi informatikus?

Egy digitális világban a minimum felhasználó szintű ismeret épp annyira nélkülözhetetlen, mint az olvasás vagy a légzés. A napi szinten fejlődő ágazat ráadásul iszonyatos mennyiségű embert képes felszívni – nem véletlen, hogy csak ma Magyarországon mintegy 20 ezer informatikus hiányzik a piacról. Ezekre a szakemberekre ráadásul nem csak feltétlenül a szoftverfejlesztőknél van szükség, ma már egy tisztességes rendszergazdát találni is embert próbáló feladat, ezt közölte a Codecool a Privátbankár.hu-val.

Ezek a munkahelyek ráadásul jól is fizetnek, a Codecool felmérése szerint így akár már diplomás emberek is hajlandóak „átnyergelni” az informatikára, az ez jobb fizetést és izgalmasabb munkakört biztosít a számukra. Mindemellett jobb eséllyel indulnak a pályakezdők is, a megkérdezett cégek több mint fele lenne hajlandó akár teljesen újoncokat is alkalmazni, csak legyen végre valaki, aki elvégzi a munkát.

Jön a szabadkereskedelemi megállapodás?

Ahogy arról már korábban írtunk, Japán nem esett nagyon kétségbe amiatt, hogy Donald Trump végül felrúgta a TPP-t, és inkább szabadkereskedelmi egyezményt ajánlottak az Európai Uniónak. Ez, úgy tűnik, Németországnak is egy szimpatikus ötlet, az egyezmény kapcsán Angela Merkel elmondta: „most, amikor sokakkal vitatkoznunk kell a kereskedelem szabadságáról, a határok nyitottságáról és a demokratikus értékekről, jó jel, hogy Japán és Németország minderről nem vitázik, hanem az emberek javára együtt alakítja a jövőt".