A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az mfor.hu-n jelent meg.
Csak most, a NESZG 2019-es éves beszámolójából derült fény arra, mi célja volt a társaság egyedüli, állami tulajdonosa, az MNV által egy évvel ezelőtt végrehajtott tőkemozgásoknak. A magánnyugdíjpénztáraktól 2010 végén elkobzott 3 ezer milliárd forintos vagyonból 2015-re megmaradt alig 34,5 milliárd kezelésére létrehozott NESZG-nek az MNV először, tavaly áprilisban közel 12 milliárd forintot adott, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. Ebből 370 millió ment a NESZG jegyzett tőkéjének emelésére, amely így 1,43 milliárdra emelkedett, a többi pedig a cég tőketartalékába került.
„A tőkeemelés során juttatott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást az MNV Zrt. a Nyugdíjreform és Adósságkezelő Alaptól átvett, ezidáig közvetlenül kezelt kötvények portfolió racionalizálása céljából biztosítja” – olvasható a NESZG most megjelent éves beszámolójában. Mint ugyanitt kiderül, két, magas beszálló küszöbe miatt nem kisbefektetőknek, hanem tehetősebb magánszemélyeknek, de különösen intézményeknek befektetési lehetőséget jelentő OTP-kötvényről van szó: az OPUS Securities-ről és az OTP HB VAR (Float)-ról, amelyekből az MNV együttesen 11,87 milliárd forint értékben adott át a NESZG-nek.
Csakhogy alig másfél hónappal később, 2019 május végén az MNV 1,9 milliárd forintot ki is vont a cégből. Ebből 60 milliót a jegyzett tőkéből, amelynek következtében az 1,37 milliárdra apadt. Most kiderült, hogy a kivont összeg tőketörlesztésre kellett. Azzal összefüggésben, hogy a NESZG által tulajdonolt Magyar Iparfejlesztési Holding Zrt.-t végelszámolták, a cégbíróság idén februárban törölte a társaságot. Márpedig az 1,9 milliárd vélhetően azzal van összefüggésben, hogy a „2019. évben Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban állománya teljes mértékben kivezetésre került a Társaság 2019.07.04-én kelt Tulajdonosi hitelszerződés megszüntetéséről” – szerepel a NESZG éves beszámolójában. Ez a kölcsön 1,7 milliárd forintra rúgott.
Mindezek eredményeként a NESZG tőketartaléka 2019 végén 42,3 milliárd forint volt, 9,6 milliárddal magasabb az egy évvel korábbinál.
A cég befektetett eszközei viszont tavaly tovább apadtak, míg azok 2014-ben még 29,3 milliárd forintra rúgtak, addig 2019 végén már csak 9,5 milliárdra. Méghozzá amiatt, hogy a NESZG évről évre adogatja el a megmaradt nyugdíjvagyonon vásárolt részesedéseit.
Kifektetési szakasz
Tavaly például három tőzsdei részvénycsomagjától is megvált. Az Elmű-ben és az ÉMÁSZ-ban birtokolt részvényeiért összesen 1,5 milliárdot kasszírozott. Ezek mellett a PannErgy közel 8 százalékos pakettjén is túladott – azt éppen egy másik állami cég, a Magyar Villamos Művek Zrt. vette meg, de hogy mennyiért, az nem szerepel a NESZG éves beszámolójában. Csupán annyi, hogy a papírokat a tranzakcióig 453,5 millió értékben tüntette fel a könyveiben.
Az viszont kiderült, hogy e három részvénye értékesítésén realizált 1,66 milliárd forintos nyereségből a legtöbbet, 761 milliót a PannErgy-papírokon érte el, az ÉMÁSZ-pakettjén 616 milliót, az Elmű-én pedig 284 milliót.
S már az is bizonyosnak tűnik, hogy a „kifektetés” az idén folytatódik. Az éves beszámolóban ugyanis több eszköz is 2020-as értékesítésre van kijelölve.
Ilyen például a Plaza Centers NV-részvénycsomag, amelyen a NESZG 383 ezer forint árfolyamnyereséget realizált. Azt ugyanis a tartós részesedések köréből áttette a forgatási célú részvények közé, miután – mint a beszámoló indoklásából kiderül – azokat az idén el kívánja adni (hogy ez már megtörtént-e, arról nincs nyilvánosan elérhető információ).
Ugyancsak arról sem, hogy teljesült-e a cég azon szándéka, hogy értékesítené a 1,5 millió forint értékű görög állampapírjait, amelyek meg a forgatási célú kötvényei közé kerültek át. Ugyanitt landoltak a Barclays Aspen Trust II nevű strukturált kötvényei is, amelyek közel 1 milliárd forint értékben szerepelnek a könyvekben. Ennek oka, hogy az értékpapír lejárata 2020-ben esedékes és a mérlegkészítés időpontjáig nem volt információja a társaságnak az esetleges lejárat meghosszabbításáról – olvasható a beszámolóban. A 311 millió forintos könyv szerinti értékű Central Fund Kockázati Tőkealap befektetési jegyei szintén forgatási célúvá minősültek, miután „e papír megszüntetési eljárás alatt van”.
A Central Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. befektetési időtávja lejárt, most értékesítjük a portfolióban lévő érdekeltségeinket, már csak egy elem vár eladásra – közölte lapunk érdeklődésére a cég többségi részvényese, Varga Zoltán, aki az egyebek mellett a 24.hu portált működtető és a Nők Lapját kiadó Central Mediacsoport tulajdonosa.
Nincs jele azonban a beszámolóban annak, hogy a NESZG a 2019 végén megvolt tőzsdei részvényei (OTP, Magyar Telekom, Forrás és Hrvatski Telekom) is meg kíván-e válni, legalábbis még az idén. Ezek után egyébként 2019-ben összesen 83,4 millió forint osztalékhoz jutott. Amely szinte teljes egészében a horvát távközlési cég nyereségéből rá jutott 83,27 milliónak volt köszönhető, a három magyar cégtől ugyanis együttesen származott 157 ezer.
Maga a cég azonban ezúttal nem fizet osztalékot állami tulajdonosának, noha 2,8 milliárd forintos 2019-es adózott nyeresége 1 milliárddal haladja meg a 2018-ast. Meglehet, az MNV megszívlelte a Magyar Nemzeti Bank azon javaslatát, miszerint a COVID-19 miatt a cégek lehetőleg szeptember 30-áig ne fizessenek osztalékot. Mindenesetre a nyereség bennhagyása jelentős változás ahhoz képest, hogy egy éve az MNV közel 10 milliárddal csapolta meg a céget, az 1,8 milliárdos 2018-as profitja mellett megszüntetve a NESZG 2018 végi, közel 7,9 milliárdos eredménytartalékát.
Interjút adott az NVVH elnöke. 
