|
| Rex Tillerson amerikai külügyminiszter érkezik a moszkvai Vnukovo repülőtérre 2017. április 11-én. (MTI/EPA/Jurij Kocsetkov) |
A Bassár el-Aszad vezette szíriai rezsim nemrég vegyi fegyvert vetett be a polgárháborúban: a szarin gázzal végrehajtott támadásban több tucat civil - köztük gyerekek - veszítették életüket. A támadást az egész világ szerint a kormányerők követték el, egyedül az oroszok gondolják másként: ők úgy látják, hogy éppen a lázadók (orosz szóhasználattal: terroristák) vegyifegyver-készleteit érte találat egy légitámadás során, innen került levegőbe a gyilkos gáz Idlíbnél.
Miután az internetet borzalmas helyszíni felvételek járták be a sebesültekről és áldozatokról, Donald Trump elnök kijelentette: az idlíbi gáztámadás után megváltozott Washington hozzáállása Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjéhez, majd másnap az is kederült, ez milyen következményekkel jár: megtorlásul masszív rakétatámadást intézett drónokkal péntek hajnalban a szíriai Homsz egyik légibázisa ellen.
Putyin szerint ugyanaz történik, mint Irakban
Moszkva - a szíriai kormány katonai szövetségese - a történteket egy szuverén állam ellen mondvacsinált ürüggyel elkövetett agressziónak és a nemzetközi jog megsértésének minősítette. Vlagyimir Putyin arról beszélt: a felkelők provokációja váltotta ki az amerikai támadást, értesüléseik szerint pedig a közeljövőben ismét ilyesmit terveznek, az Egyesült Államok pedig újabb támadást is tervez.
Putyin azt is kijelentette, hogy a pénteki amerikai támadás az Irak elleni 2003-as (amerikai vezetésű) invázióra emlékeztette, amely nem bizonyított vegyifegyver-készletek ürügyével indult és amely végül az ország széthullását és az Iszlám Állam terrorszervezet felemelkedését eredményezte.
Ultimátum vagy csak tárgyalási trükk?
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter kedden azt mondta az MTI beszámolója szerint, hogy Oroszországnak választania a nemzetközi közösség és Bassár el-Aszad szíriai elnök között. A Damaszkusszal szemben harcoló fegyveres csoportokat támogató Egyesült Államok külügyminisztere azzal vádolta meg Moszkvát, hogy nem teljesíti kötelezettségét és nem szavatolja a Szíria vegyifegyver-mentesítéséről 2013-ban megkötött megállapodás Damaszkusz általi betartását.
"Nem hiszem, hogy ez ultimátum volna, ezt egy politikai kijelentésnek, a tárgyalások kezdete előtti erőfitogtatásnak tekintem. Ez teljesen egybevág Washington - méghozzá úgy gondolom, hogy sok kormányzat alatt tanúsított - tárgyalások előtti hozzáállásával" - idézi az MTI Marija Zaharova orosz külügyi szóvivőt. Tillerson ugyanis kedden Moszkvába érkezett, hogy szerdán tárgyalásokat folytasson Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Az egyeztetésen hangsúlyos helyen szerepel majd a szíriai válság. A Kreml nem erősítette meg, de nem is zárta ki annak lehetőségét, hogy Vlagyimir Putyin elnök is fogadja az amerikai diplomácia vezetőjét.
Trump szerint Aszad egy állat
Donald Trump az amerikai Fox televíziónak adott egy interjút, ami szerdán kerül majd adásba, de már néhány részletet kiadtak az anyagból. Trump úgy fogalmazott: "aki gázt vet be, kazettás bombát dob le, és ennek következtében kar nélküli, láb nélküli, arc nélküli gyermekek maradnak a földön, az egy állat".
Trump hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök árt a világnak azzal, hogy támogatja Aszad elnök rendszerét. "Putyin egy gonosztevőt támogat. Úgy gondolom, ez rossz az egész emberiség, az egész világ számára" - mondta. Az is kiderül azonban az interjúból, hogy az USA nem vonul be Szíriába.
Aszad pártján Oroszország, Irán, Észak-Korea - és senki más
Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy "Oroszország egyedülálló sziget, amikor Szíria támogatásáról van szó", majd hozzátette, hogy Szíriát ugyan támogatja még Irán és Észak-Korea is, ezek azonban - mint mondta - "kudarcos államok". A Fehér Ház szerint az idlíbi gáztámadás után kivált nem lehet kérdéses Oroszország elszigetelődése. (Igaz, ezen a tájékoztatón Spicer arról is beszélt, hogy még Hitler sem vetett be vegyi fegyvereket, de az újságírók felhördülése után egyből korrigált.)
Egyre rosszabb az amerikai-orosz viszony - Amerikán kívül és belül is
Miközben Donald Trump elnökségétől előzetesen sokan nagy amerikai-orosz összeborulást vártak, mostanra ettől egyre távolabb vagyunk. James Mattis amerikai védelmi miniszter mindenesetre azt hangoztatta, hogy a Szíria miatti feszült amerikai-orosz viszony "nem csúszik ki az ellenőrzésünk alól". Megjegyezte, hogy az amerikai-orosz katonai és diplomáciai együttműködés változatlanul megvan. A Pentagon irányítója leszögezte: az amerikai kormányzatnak nincs bizonyítéka arra, hogy Moszkva előzetesen tudott volna az idlíbi gáztámadásról.
Mindenesetre az amerikai rakétatámadás után Szíria partjainál csatlakozott a jelenlévő legalább hat orosz katonai hajóhoz egy irányított rakétákkal felszerelt csatahajó, valamint Oroszország jelezte, a legmodernebb technológiával felszerelt légvédelmi eszközöket juttatja el a szír rezsim hadseregéhez, hogy "kivédjenek egy újabb Tomahawk-támadást".
Eközben az amerikai belpolitikában is nyakig benne vannak az oroszok, ami miatt áll a bál: a The Washington Post című amerikai lap szerdai száma szerint az FBI a tavalyi elnökválasztási kampányban megfigyelte Donald Trump egyik volt tanácsadóját, Carter Page-et, mert az akkori amerikai elnök, Barack Obama kormányzata orosz ügynöknek vélte. A Fehér Ház, az FBI és az igazságügyi minisztérium elhárította a The Washington Post megkeresését, nem kívántak reagálni az információkra.
Mind a képviselőház, mind a szenátus hírszerzési bizottsága jó ideje vizsgálódik azt illetően, hogy Donald Trump elnökválasztási kampányának munkatársai kapcsolatban álltak-e orosz tisztségviselőkkel, akik esetleg ily módon próbálták meg befolyásolni az amerikai választási folyamatot. A vizsgálódások és találgatások kereszttüzében Page áll, akinek üzleti kapcsolatai voltak Oroszországgal, három éven keresztül irodát is tartott fenn Moszkvában, s például tavaly júliusban szintén járt orosz földön. A The Washington Post megemlít egy 2015-ben született bírósági feljegyzést is, amely részletesen taglalja Page orosz kapcsolatait, köztük azt, hogy az üzletember állítólag oroszoknak adott volna át az amerikai energetikai iparra vonatkozó dokumentumokat. Page viszont leszögezte: "ez a hír alátámasztja minden korábbi gyanúmat az előző kormányzat által elrendelt megalapozatlan, politikailag motivált lehallgatásokról".
Mint emlékezetes, rekordidő alatt, csupán 24 napos szolgálat után lemondásra kényszerítették Flynn tábornokot, amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadót tisztázatlan orosz nemzetbiztonsági kapcsolatai miatt - egyszerűen hazudott mindenkinek arról, miről is tárgyalt hivatalba lépése előtt az orosz nagykövettel. Flynn aztán bejelentette: hajlandó lenne tanúvallomást tenni az orosz kapcsolatok ügyében, de cserébe már előre mentességet kér. A nemzetbiztonsági tanács második emberét pedig épp a napokban kényszerült kirúgni Trump.
Az Afganisztánban esetlegesen elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel foglalkozó vizsgálat lezárását rendelték el. 
