Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Európa egyik legmagasabb koronavírus halálozási rátáját produkálja Magyarország, de szakértők szerint az áldozatokról szóló adatokat vagy kozmetikázzák, vagy hiba van az adatszolgáltatási rendszerben.

Tegnap minden eddiginél többen (189-en) haltak meg hazánkban, de sokan pedzegetik, hogy ennél is magasabb lehet a naponta elhunytak száma. Ha csak abból indulunk ki - amit nemcsak Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa mondott, hanem több szakember is - , hogy a lélegeztetőgépre kerülő betegek 50 százaléka sajnos soha nem kerül le róla, azaz meghal, akkor józan paraszti ésszel is kevésnek tűnnek a hivatalosan közölt áldozatszámok. Hiszen a lélegeztetésre szoruló covidos páciensek száma jó ideje több, mint 600.

Kinek lehet hinni? Fotó: Depositphotos
Kinek lehet hinni? Fotó: Depositphotos

Lantos Gabriella egészségügyi szakértő az ATV Start című műsorában kijelentette: szerinte sem egyértelműek a megadott adatok. Az Új Világ Néppárt elnökségi tagja azt feltételezi, hogy a teszteredmények késedelmes kiküldése okozhatja a zavart a hivatalosan koronavírusban elhunytak és a statisztikai összesítésekben szereplő elhalálozottak száma között.

„Sok beteg sajnos még azelőtt meghal, mielőtt megérkezne a pozitív teszteredménye, így nem koronavírusosként kerül be a nyilvántartásba”

– mondja. 

Az új párt létrehozta a covidinfo.hu-t, ahol utolsó bejegyzésükben a környező országok adatait vetik össze a magyar statisztikákkal, s ezeket elemezve kijelentik: Magyarország az unortodox Covid-görbék hazája.

Mint írják, nálunk egyedülálló módon a kórházban lévők száma magasabb, mint az új esetszám. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a lényegesebb hatású korlátozásokat megelőző napokban már elkezdődött az új esetszámok stagnálása, miközben a halálozási számok növekedése is megállt, ellentmondva az orvosbiológiai várható trendnek, hisz eközben a kórházba kerültek és a lélegeztetőgépen lévők száma még emelkedőben volt.

„Ez csak akkor történhetett volna így, ha egyik napról a másikra valamilyen hatásos új kezelést, gyógyszert kezdtek volna alkalmazni az összes magyar kórházban, még pedig olyat, amit sehol környezetünkben nem alkalmaztak”

– mondja Lantos Gabriella, aki szerint a magyar adatbázisok nem nyilvánosak, így nem is kutathatók, s ezért ezek egyre több kérdést vetnek fel az adatok megbízhatóságával kapcsolatban.

Elképzelhető, hogy a márciusban meghozott, de a jelek szerint azóta sem frissített boncolási protokoll állhat a háttérben. A szakértő felvetése ugyanis – hogy a PCR-tesztre váró betegek közül többen meghalnak még az eredmény megérkezése előtt – azt feltételezi, hogy ezek a betegek nem kerülnek bele a Covidban elhunytak adataiba.

Megkérdeztük az operatív törzstől, hogy létezik-e a második hullámra érvényes boncolási protokoll, de nem kaptunk válasz. Igaz, hogy márciusban, a jóval kisebb első hullám idején a járványhelyzet miatt megváltozott a halottakkal kapcsolatos eljárásrend a magyar kórházakban. Egy EMMI-utasítás alapján tavasszal a normál boncolásokat nem végezték el, de Covid-19 fertőzés gyanú alapján minden elhunytat tesztelni kellett a kórházaknak. Az utasítás szerint "a járványos időszakra tekintettel a boncolások felfüggesztésre kerültek, kivételt képeznek ez alól a törvényszéki boncolások. Azon elhunytak esetében, akiknél felmerül a Covid-19 fertőzés gyanúja, a halál beálltának megállapítása után 30 percen belül vett felső légúti, orr és torok mintákat egy mintavevő csőbe belemosva (ugyanúgy, mint a megbetegedés gyanúja esetén betegből vett minta), minta beküldhető laboratóriumi vizsgálatra."

Ennek ellenére tavasszal napvilágot láttak olyan hírek is, hogy az új szabályok ellenére sem kerül be minden koronavírusban elhunyt ember a Covid-halottak listájába,  így már akkor is elcsúszhattak a statisztikák. Mindemellett a márciusi boncolási protokoll esetleges frissítésének azóta sem találtuk semmi nyomát.

November 16-án újságírói kérdésre válaszolva az országos tisztifőorvos úgy nyilatkozott, hogy meg kell nevezni a halál közvetlen okát, illetve, ha van, akkor az alapbetegséget, illetve a kísérőbetegségeket is. Azt mondta, amennyiben a kitöltő személy az elhunyt halálának okául a koronavírust nevezi meg, úgy az adott elhunyt személyt a koronavírus áldozatának tekintjük.

„Magyarországon már az első hullám elején úgy döntöttünk, hogy minden olyan elhunytat beszámítunk a koronavírusban elhunytak közé, akit a betegsége időtartama alatt vagy előtte bármikor pozitív személynek regisztráltak – tehát a halála előtt laboratóriumi vizsgálat pozitivitást mutatott nála”

„Ezek a számok, amiket naponta ismertetek az elhunytak vonatkozásában, tartalmazzák az összes elhunyt személyt, azokat is, akiknél a halálozás közvetlen okául nem a koronavírus-fertőzést nevezték meg a halottkémlelés során. A statisztikában szerepelnek tehát azok az elhunytak is, akiknél kórboncolás történt, és a kórboncnok orvos kísérőbetegségként nevezte meg a koronavírus-fertőzést. Ha alap-, illetve kísérőbetegségeket nem észlelünk, ott tekintjük igazán egzakt módon a halálozás okának a koronavírus-fertőzést – mondta Müller Cecília a haon.hu-nak válaszolva.

Ebből az tűnik ki, hogy a koronavírust kísérőbetegségként is értelmezhetik elhalálozáskor. Egyre kuszább a kép.

Mindeközben csütörtökön, az Országgyűlés rendészeti bizottságának ülésén az operatív törzs beszámoltatásakor Müller Cecília országos tisztifőorvos a statisztikákról szólva elismerte, hogy

„a napi halálozási adatokkal nem az aznap elhunytak számát közlik.”

Mint mondta, ha meghal egy koronavírus fertőzött, akkor azt a kórháznak negyed órán belül jelentenie kell, bármi is volt a halála oka. „De ezt a fertőző betegeket nyilvántartó rendszerbe is fel kell vinni, ami időbe telik, ha ugyanis például valaki bekerül a kórházba, de olyan rossz állapotban volt, hogy szinte azonnal meghalt, akkor előbb igazolni kell, hogy valóban koronavírusos volt, az adatokat validálni kell, hogy korrekt, megfelelő minőségű adatokat tudjanak rendelkezésre bocsátani” – írja a Népszava.

Plusz adalék, hogy a KSH-adatok szerint november első hetében 40 százalékkal többen hunytak el, mint az előző évek hasonló időszakában. Így, mivel az összes elhalálozások száma gyorsabban nő, mint a koronavírusban hivatalosan elhunytaké, feltehetően többen halnak meg Covidban, mint amennyi a hivatalos adat.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság A minimálbér elértéktelendik, a vakcinaútlevél kötelező lesz?
Privátbankár.hu | 2021. január 25. 18:42
Nem elégedettek a szakszervezetek a minimálbér emelésével, szerintük az alacsony jövedelműek számára a tervezett 4 százalék nem elegendő. Többek között erről beszélt kollégánk a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.
Makro / Külgazdaság Közeleg március 1.: a MOK megfogalmazta aggályait
Kormos Olga | 2021. január 25. 18:31
Alig egy hónap van hátra március 1-ig, e napon az eddig érvényben lévő egészségügyi közalkalmazotti szerződések és munkaviszonyok megszűnnek, helyettük – amennyiben a munkavállalók az új szerződéseket aláírják – az új, egészségügyi szolgálati munkaviszony lép életbe. A Magyar Orvosi Kamara megfogalmazta ezzel kapcsolatos aggályait.
Makro / Külgazdaság Növekedett a szakadék a szegények és gazdagok között a járvány miatt
Privátbankár.hu / MTI | 2021. január 25. 18:21
Az egyenlőtlenség vírusa nevet viselő dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a járvány csaknem az összes országban növelheti az egyenlőtlenséget, aminek következtében a szegénységben élőknek legalább 14-szer annyi időbe fog kerülni, hogy visszajussanak a járvány előtti szintre, mint az ezer leggazdagabb ember.
Makro / Külgazdaság Mely légitársaságok lehetnek a járvány győztesei?
F. Szabó Emese | 2021. január 25. 16:49
A légi közlekedésre hosszú hónapok óta enervált haldoklás jellemző. Alig van járat, senki sem tud semmit, senki sem repül sehova. Ehhez képest a Wizz Air és a Ryanair árfolyama az egekben van, mintha nem is lenne világjárvány. Az emberek megőrültek? Vagy ezek a cégek tudnak valamit, amit a versenytársak nem?
Makro / Külgazdaság A Covid-tartalékos katonák közel fele nem tért vissza a munkaerőpiacra
Tiszai Balázs | 2021. január 25. 16:31
December végén lezárult azon tartalékosok első turnusának a kiképzése, akik a kifejezetten a koronavírus miatt állásukat elvesztők számára létrehozott honvédségi programra jelentkeztek. Volt, aki idő közben munkát talált, és otthagyta a képzést, de a jelentkezők java része végigcsinálta, sőt, majdnem a felük egyelőre meg is maradt a honvédség kötelékében.
Makro / Külgazdaság Megvan a megállapodás: ennyi lesz a minimálbér
Privátbankár.hu / MTI | 2021. január 25. 15:43
Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami 4 százalékos béremelést jelent. 
Makro / Külgazdaság Erdogan új kettős játszmája – mosoly a Nyugat felé, fokozódó elnyomás befelé
Káncz Csaba | 2021. január 25. 14:18
Trump távozása és a török gazdaság mélyrepülése kényszerítette Erdogan elnököt arra, hogy mosolyoffenzívát indítson a Nyugat felé. Ezen díszletek mögött viszont érezhetően nő az erőszak és az elnyomás az országban. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Orvostechnikai szektor: pozitívum a kórházak adósságrendezése
Privátbankár.hu | 2021. január 25. 13:46
A magyarországi orvostechnikai szektor üdvözli, hogy a kormány 2020 decemberében biztosította a lejárt kórházi tartozásállomány rendezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat.
Makro / Külgazdaság Üzent az operatív törzs a vendéglátósoknak - a kínai vakcináról is beszélt Müller Cecília
Privátbankár.hu | 2021. január 25. 12:25
Az operatív törzs türelmet kér a vendéglátóhelyektől: ha lesz elég vakcina, rögtön szólnak a kormánynak, hogy lazítsanak. A második körös oltás hevesebb reakciókat válthat ki, folyik a tárgyalás a kínai vakcina beszerzéséről is - a hétfői tájékoztató legfontosabb információit szedjük csokorba.
Makro / Külgazdaság Itt egy lehetséges magyar oltási ütemterv
Kormos Olga | 2021. január 25. 12:03
A Takarékbank vezető elemzője hiánytpótló táblázatot tett fel Facebook-oldalára. Suppan Gergely a jelenlegi információk birtokában úgy saccol, hogy június végére akár teljesülhetne is a 70 százalékos átoltottság Magyarországon.
Friss
hírlevél