Tegnap minden eddiginél többen (189-en) haltak meg hazánkban, de sokan pedzegetik, hogy ennél is magasabb lehet a naponta elhunytak száma. Ha csak abból indulunk ki - amit nemcsak Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa mondott, hanem több szakember is - , hogy a lélegeztetőgépre kerülő betegek 50 százaléka sajnos soha nem kerül le róla, azaz meghal, akkor józan paraszti ésszel is kevésnek tűnnek a hivatalosan közölt áldozatszámok. Hiszen a lélegeztetésre szoruló covidos páciensek száma jó ideje több, mint 600.
Lantos Gabriella egészségügyi szakértő az ATV Start című műsorában kijelentette: szerinte sem egyértelműek a megadott adatok. Az Új Világ Néppárt elnökségi tagja azt feltételezi, hogy a teszteredmények késedelmes kiküldése okozhatja a zavart a hivatalosan koronavírusban elhunytak és a statisztikai összesítésekben szereplő elhalálozottak száma között.
„Sok beteg sajnos még azelőtt meghal, mielőtt megérkezne a pozitív teszteredménye, így nem koronavírusosként kerül be a nyilvántartásba”
– mondja.
Az új párt létrehozta a covidinfo.hu-t, ahol utolsó bejegyzésükben a környező országok adatait vetik össze a magyar statisztikákkal, s ezeket elemezve kijelentik: Magyarország az unortodox Covid-görbék hazája.
Mint írják, nálunk egyedülálló módon a kórházban lévők száma magasabb, mint az új esetszám. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a lényegesebb hatású korlátozásokat megelőző napokban már elkezdődött az új esetszámok stagnálása, miközben a halálozási számok növekedése is megállt, ellentmondva az orvosbiológiai várható trendnek, hisz eközben a kórházba kerültek és a lélegeztetőgépen lévők száma még emelkedőben volt.
„Ez csak akkor történhetett volna így, ha egyik napról a másikra valamilyen hatásos új kezelést, gyógyszert kezdtek volna alkalmazni az összes magyar kórházban, még pedig olyat, amit sehol környezetünkben nem alkalmaztak”
– mondja Lantos Gabriella, aki szerint a magyar adatbázisok nem nyilvánosak, így nem is kutathatók, s ezért ezek egyre több kérdést vetnek fel az adatok megbízhatóságával kapcsolatban.
Elképzelhető, hogy a márciusban meghozott, de a jelek szerint azóta sem frissített boncolási protokoll állhat a háttérben. A szakértő felvetése ugyanis – hogy a PCR-tesztre váró betegek közül többen meghalnak még az eredmény megérkezése előtt – azt feltételezi, hogy ezek a betegek nem kerülnek bele a Covidban elhunytak adataiba.
Megkérdeztük az operatív törzstől, hogy létezik-e a második hullámra érvényes boncolási protokoll, de nem kaptunk válasz. Igaz, hogy márciusban, a jóval kisebb első hullám idején a járványhelyzet miatt megváltozott a halottakkal kapcsolatos eljárásrend a magyar kórházakban. Egy EMMI-utasítás alapján tavasszal a normál boncolásokat nem végezték el, de Covid-19 fertőzés gyanú alapján minden elhunytat tesztelni kellett a kórházaknak. Az utasítás szerint "a járványos időszakra tekintettel a boncolások felfüggesztésre kerültek, kivételt képeznek ez alól a törvényszéki boncolások. Azon elhunytak esetében, akiknél felmerül a Covid-19 fertőzés gyanúja, a halál beálltának megállapítása után 30 percen belül vett felső légúti, orr és torok mintákat egy mintavevő csőbe belemosva (ugyanúgy, mint a megbetegedés gyanúja esetén betegből vett minta), minta beküldhető laboratóriumi vizsgálatra."
Ennek ellenére tavasszal napvilágot láttak olyan hírek is, hogy az új szabályok ellenére sem kerül be minden koronavírusban elhunyt ember a Covid-halottak listájába, így már akkor is elcsúszhattak a statisztikák. Mindemellett a márciusi boncolási protokoll esetleges frissítésének azóta sem találtuk semmi nyomát.
November 16-án újságírói kérdésre válaszolva az országos tisztifőorvos úgy nyilatkozott, hogy meg kell nevezni a halál közvetlen okát, illetve, ha van, akkor az alapbetegséget, illetve a kísérőbetegségeket is. Azt mondta, amennyiben a kitöltő személy az elhunyt halálának okául a koronavírust nevezi meg, úgy az adott elhunyt személyt a koronavírus áldozatának tekintjük.
„Magyarországon már az első hullám elején úgy döntöttünk, hogy minden olyan elhunytat beszámítunk a koronavírusban elhunytak közé, akit a betegsége időtartama alatt vagy előtte bármikor pozitív személynek regisztráltak – tehát a halála előtt laboratóriumi vizsgálat pozitivitást mutatott nála”
„Ezek a számok, amiket naponta ismertetek az elhunytak vonatkozásában, tartalmazzák az összes elhunyt személyt, azokat is, akiknél a halálozás közvetlen okául nem a koronavírus-fertőzést nevezték meg a halottkémlelés során. A statisztikában szerepelnek tehát azok az elhunytak is, akiknél kórboncolás történt, és a kórboncnok orvos kísérőbetegségként nevezte meg a koronavírus-fertőzést. Ha alap-, illetve kísérőbetegségeket nem észlelünk, ott tekintjük igazán egzakt módon a halálozás okának a koronavírus-fertőzést – mondta Müller Cecília a haon.hu-nak válaszolva.
Ebből az tűnik ki, hogy a koronavírust kísérőbetegségként is értelmezhetik elhalálozáskor. Egyre kuszább a kép.
Mindeközben csütörtökön, az Országgyűlés rendészeti bizottságának ülésén az operatív törzs beszámoltatásakor Müller Cecília országos tisztifőorvos a statisztikákról szólva elismerte, hogy
„a napi halálozási adatokkal nem az aznap elhunytak számát közlik.”
Mint mondta, ha meghal egy koronavírus fertőzött, akkor azt a kórháznak negyed órán belül jelentenie kell, bármi is volt a halála oka. „De ezt a fertőző betegeket nyilvántartó rendszerbe is fel kell vinni, ami időbe telik, ha ugyanis például valaki bekerül a kórházba, de olyan rossz állapotban volt, hogy szinte azonnal meghalt, akkor előbb igazolni kell, hogy valóban koronavírusos volt, az adatokat validálni kell, hogy korrekt, megfelelő minőségű adatokat tudjanak rendelkezésre bocsátani” – írja a Népszava.
Plusz adalék, hogy a KSH-adatok szerint november első hetében 40 százalékkal többen hunytak el, mint az előző évek hasonló időszakában. Így, mivel az összes elhalálozások száma gyorsabban nő, mint a koronavírusban hivatalosan elhunytaké, feltehetően többen halnak meg Covidban, mint amennyi a hivatalos adat.
Andy Burnham brit miniszterelnöktől. 
