Elárulta a szakértő, hogy miben a legerősebbek és a leggyengébbek a magyar cégek – Interjú

Mekkora múltra tekint vissza az Ipar Napjai Szakkiállítás és milyen cégeknek szól igazán?

Az Ipar Napjai már egy sokéves múltra visszatekintő rendezvénysorozat, amelynek keretében a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) már sorozatban a harmadik évben települt ki a Hungexpóra.

A szakkiállítás elsősorban a feldolgozóipari cégek számára lehet érdekes. Itt ugyanis olyan ipari megoldások, automatizációs és digitalizációs technológiák jelennek meg, amelyeket a gyártási folyamatban lehet hasznosítani.

A kiállítók főként beszállítók és szakmai szervezetek, de a látogatók között a kis-, közép- és nagyvállalatok is megtalálhatók. Az ügynökségünk szempontjából elsősorban a magyar feldolgozóipari kkv-k vannak a fókuszban. Számunkra azért fontos ez az esemény, mert akár ingyenes tanácsadással, akár támogatási konstrukciókkal vagy partneri együttműködéseken keresztül finanszírozási lehetőségekkel is tudjuk segíteni az érdeklődő vállalatokat.

Az Ipar Napjai rendezvényen Ön „Partnerség a vállalkozásfejlesztésben” címmel adott elő. Mi volt a fő üzenete?

Az előadásomban próbáltam egy átfogó képet adni a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség tevékenységéről. Fontos hangsúlyozni, hogy közhasznú nonprofit szervezetként működünk, hazai és európai uniós finanszírozással.

Az Ipar Napjain is egy uniós projekt keretében voltunk jelen, a „Célzott vállalkozásfejlesztési szolgáltatások” nevű GINOP-program részeként, ami már 2024 óta működik. A munkánk fő csapásiránya, hogy ingyenes vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokat nyújtsunk a cégeknek.

Ebbe a sorba illeszkedik például a Modern Mintaüzem Program, amely ma az egyik legjelentősebb tudásátadó program Magyarországon. Ennek keretében több mint 80 helyszínen látogathatnak meg magyar kkv-k olyan vállalatokat, amelyektől élőben láthatnak digitalizációs, automatizációs és vállalatirányítási megoldásokat.

A látogatás után pedig kollégáink segítenek a cégeknek abban is, hogy a saját fejlesztési elképzeléseiket hogyan tudják megvalósítani.

Ehhez kapcsolódik a Modern Gyárak Éjszakája rendezvény is?

Igen, ez a program egyik kiemelt eseménye. Idén már tizedik alkalommal rendezik meg a Modern Gyárak Éjszakáját, november 14-én. Tavaly több mint 120 helyszínen zajlott, és ilyenkor a résztvevő gyárak nemcsak az üzleti partnerek, hanem a lakosság előtt is megnyitják a kapuikat. Így pályaválasztás előtt álló diákok, egyetemisták vagy akár érdeklődő munkavállalók is betekinthetnek a modern ipari környezetbe.

Az előadásomban emellett beszéltem még az Evolúció – Megújuló Vállalkozások Programunkról is, amelynek két fő pillére van. Az egyik a válságba került vállalkozások támogatása. A tanácsadóink felmérik az adott cég helyzetét, és segítenek egy válságkezelési tervet készíteni.

Sok bajban lévő cég még akár a koronavírus-járvány hatásait nyögi, azóta nem igazán tud talpra állni?

Igen. Sok vállalkozás került nehéz helyzetbe a Covid, az ellátási láncok problémái vagy a megnövekedett kamatköltségek miatt. Egy külső tanácsadó sokszor új nézőpontot tud adni: közösen átgondolják a cég likviditását, finanszírozását, és segítenek kijelölni a kilábalás útját.

A program másik fontos eleme a szintén ingyenes generációváltási szolgáltatás.

Magyarországon több ezer olyan kis- és közepes vállalkozás van, amelyet még a rendszerváltás környékén alapítottak, és az alapítók most érik el a nyugdíjkorhatárt. Mi cégértékelést és átadási tervet készítünk az érintett vállalkozásoknak. Az elmúlt években több tucat sikeres generációváltást támogattunk így.

Emellett a vállalati fenntarthatóság témájára is nagy hangsúlyt helyezünk az ügynökségünknél. Az MGFÜ-n belül létrehoztunk egy ESG Kompetenciaközpontot, hogy segítsük a kkv-kat eligazodni ebben a világban.

Fontos megértetni, hogy az ESG nem csak egy adminisztratív teher. Valójában adatgyűjtésről és adatvezérelt megközelítésről szól, aminek köszönhetően egy cég jó üzleti döntéseket tud hozni, és ezáltal versenyelőnyhöz is juthat.

Sok cég azt gondolja, hogy ha rájuk nem vonatkozik közvetlenül a jelentési kötelezettség, akkor nem is kell foglalkozniuk ezzel a témával. Csakhogy a nagyvállalatok és a multinacionális cégek az egész beszállítói láncuktól, az ebben érintett kkv-któl is bekérhetik a fenntartható működésükkel kapcsolatos adatokat.

Ezért indítottuk el a Fenntarthatósági Mentorálás programot, ami egy háromalkalmas online képzés. Emellett van ESG-érettségi felmérésünk is, amely során a tanácsadóink megvizsgálják, hogy az adott vállalkozás mennyire állna készen egy ESG-jelentés elkészítésére.

A következő lépés pedig egy konkrét ESG-jelentési tanácsadás, amihez az általunk akkreditált szakértők segítségét is kérhetik a cégek. De azon is dolgozunk, hogy megteremtsünk erre egy vissza nem térítendő támogatási konstrukciót, amellyel a kötelezetti körbe még nem tartozó vállalatokat motiválnánk arra, hogy foglalkozzanak a kérdéssel.

Versenyképességi szempontból melyek a magyar kkv-k legnagyobb erősségei és gyengeségei?

Az MGFÜ 3-4 ezer vállalkozással áll rendszeres kapcsolatban, amelyekre jó rálátásunk van a tanácsadásaink, rendezvényeink kapcsán.

Kezdjük a pozitívumokkal! Első helyen mindenképp a szakmai tudást emelném ki. Ha egy magyar kkv kap egy feladatot, azt nagyon nagy valószínűséggel, tűzön-vízen át is meg fogja tudni oldani.

Szintén előnyt biztosít a hazai kkv-k számára a logisztikai infrastruktúra. Magyarországnak nagyon jó a közúti lefedettsége, így egy hazai középvállalat számára ma már nem jelent igazi akadályt, hogy Tier 1-es beszállítóvá váljon vagy exportáljon.

A legnagyobb lemaradás a munkaerő hatékonyságában van. A magyar munkaóra-alapú termelékenység az Európai Unió átlagának 68 százaléka, ami az uniós mezőny alsó negyedébe helyez minket, a régióban pedig a középmezőnyhöz elegendő. Emellett a munkaerőpiaci tartalékunk is alacsony, 6,4 százalék, amivel az uniós rangsorban hátulról az ötödik helyen állunk.

Vagyis a vállalkozásoknak egyszerre kell növelniük a hatékonyságukat és csökkenteniük a munkaerőigényüket. Erre a digitalizáció és az automatizáció jelenti a megoldást.

A digitalizációban is komoly lemaradás látszik?

Igen. A magyar kkv-k az Európai Unió utolsó negyedében vannak a munkavállalóik digitális képzésében.

Míg a nagyvállalatok több mint 70 százaléka fejleszti a náluk dolgozók digitális készségeit, addig a középvállalatoknál ez 30-40 százalék közötti, a kisvállalatoknál pedig mindössze 15 százalék körül van.

Pedig ez ma már versenyképességi kérdés. Nem véletlenül indulnak olyan programok és érhetők el olyan uniós források, amelyek kifejezetten a digitális fejlesztésekre és munkaerőképzésre fókuszálnak.

Az előző magyar kormány GDP-arányosan nagyon sokat költött vállalkozásfejlesztésre, különböző támogatott hitelekre, amelyek viszont sok kritikát kaptak, hiszen sem a makrogazdasági számok, sem a beruházások nem igazolták vissza ezeknek a hatékonyságát. Emellett az Orbán-kormány az európai uniós források lehívásában is akadályokba ütközött. Hogyan látja most a magyar kkv-k finanszírozási lehetőségeit, mennyire bőséges a számukra elérhető, akár hazai, akár uniós pályázatok, támogatások köre?

Épp kezdünk egy programozási időszak végéhez közeledni, de azért az elmúlt időszakban is elérhetőek voltak olyan uniós vállalkozásfejlesztési konstrukciók, mint a GINOP 1-es vagy a KEHOP programok, amelyek kifejezetten népszerűek voltak a magyar cégek körében. A kis- és középvállalkozások számára pedig most elérhető a GINOP 1.4.5 Nemzeti Bajnokok Program, amely a zöld átálláshoz és a digitalizációhoz nyújt európai uniós támogatást, és segít a cégeknek beszállítóvá válni vagy új exportpiacokat szerezni.

Ez egy 0 százalékos hitel, amit 150 millió forinttól 1 milliárd forintig lehet igényelni az MFB Pontokon. Bizonyos feltételek teljesülése esetén ennek a hitelnek akár a 45 százaléka vissza nem térítendő támogatássá alakulhat. Az MGFÜ egy 9-12 hónapig tartó, intenzív Nemzeti Bajnok Tanácsadási Programmal segíti az ebben részt vevő cégeket a források minél jobb felhasználásában.

A Demján Sándor 1+1 beruházásélénkítő támogatási programot pedig a magyar állam az ügynökségünkön keresztül valósította meg. Ennek keretében 2025 nyara óta mostanáig 125 milliárd forintnyi hazai forrást helyeztünk ki a magyar gazdaságba, ami összességében 400 milliárd forintnyi beruházást mozdíthat meg.

Akkor a vállalkozásfejlesztésben uniós pályázati hiányt nem igazán tapasztaltak?

Azt gondolom, hogy rendelkezésre álltak ezek a lehetőségek. A beruházásoknak nem az volt az igazi gátja, hogy nem volt megfelelő finanszírozás. Inkább azt látom problémának, hogy a koronavírus-járványt követően az energiaválság és az autóipari átrendeződések miatt még mindig nem álltak helyre az európai ellátási láncok. Jelentős keresletcsökkenés van a feldolgozóipari oldalon, illetve a jármű- és gépgyártás területén is.

Azt látjuk, hogy ebben az adaptációs időszakban a cégek elkezdték kialakítani az alternatív stratégiáikat, amelyeknek az eredményei most kezdenek beérni. Az első negyedéves magyar GDP-adatokban már láthattuk ennek jeleit.

Nagy kérdés persze, hogy az iráni háború illetve a Hormuzi-szoros több hónapon át tartó blokádjának utólagos hatásai hogyan érintik majd az ellátási láncokat, például a kritikus nyersanyagok tekintetében. Hogy a vámok jelentette gazdasági kihívásokról ne is beszéljek.

Mit gondol a támogatott hitelek szerepéről, hogyan módosulhatnak ezek a Tisza Párt kormányzása alatt?

Azt gondolom, hogy mivel a permanens válságok korát éljük, felértékelődhetnek az ágazatspecifikus, egyes iparágakra fókuszáló támogatási programok. Ezek segíthetnek egy új vevőkör megtalálásában, új kapacitások vagy piacok kiépítésében, esetleg megtartásában.

A feladat azonban egyáltalán nem lesz egyszerű. Az európai cégek ugyanis – és ez nem csak magyar sajátosság – két-két és félszer drágábban szerzik be az energiát, mint az amerikai vagy a kínai versenytársaik. A vállalatoknak a korábban említett területek mellett az energiahatékonyságuk javításába is invesztálniuk kell.

Még ennél a témánál maradva, mégis mi lehet az a vállalatok számára is kigazdálkodható kamatszint, amely mellett már nem lesz szükség ekkora mértékben a támogatott hitelekre, állami garanciatermékekre?

Ha megnézzük, hogy Európában egy átlagos vállalkozás milyen kamatok mellett adósodik el, akkor is ezt a 2-3-4 százalékos szintet látjuk. Az eddigi hazai kamattámogatott hitelek szerintem reálisan körberajzolják, hogy mi az a kamatszint, amely mellett egy kkv a nyereségessége megőrzése mellett finanszírozást vesz fel.

Az európai uniós támogatási programokban 0 százalékos hitelek is elérhetők, ezeknek a döntő többsége szintén kamattámogatott konstrukció. Ez nem magyar sajátosság, hanem annak az igénynek a lecsapódása, hogy olyan projekteket kell olcsó forráshoz juttatni, amelyeknek a belső megtérülése támogatás nélkül is értelmezhető. A hitel ebből a szempontból jó megoldásnak tűnik, hiszen az a termék, amely egy banki átvilágításon átmegy, mégiscsak üzleti megalapozottsággal bír.

Emiatt sok kritika érte az elmúlt évtized vissza nem térítendő támogatási konstrukcióit, mert az volt a feltételezés, hogy olyan cégek projektjei is megvalósulhattak, amelyek gazdaságilag nem a legjobbak, nem a legéletképesebbek voltak.

Amin érdemes lehet elgondolkodni, hogy sokszor az az ember érzése, hogy olyan cégek kapnak támogatást, amelyek e nélkül is meg tudnák oldani a fejlesztéseiket. Egy olyan kockázatkezelési struktúrát kellene kialakítani, amelyben a banki módszerekkel nem finanszírozható vállalkozások megsegítése a cél, akár hitelekkel, akár vissza nem térítendő támogatásokkal.

Középtávon nyilván az lenne az optimális, hogy a banki módszerekkel finanszírozható vállalkozásokat a piac tartsa fenn. Az állam pedig célzott támogatásokat adjon azoknak a cégeknek, amelyeket valamilyen ágazati sokkhatás ér.