Washington és Brüsszel támogatja a július végén megújítandó orosz szankciós rezsim meghosszabbítását. Valóban, az ukrán válság rendezését célzó tavalyi Minszk-2 megállapodás ellenére rendszeresen kiújulnak a harcok Kelet-Ukrajnában, a politikai rendezés pedig még csak el sem kezdődött. Viszont a szankciók olyan komoly veszteségeket okoznak vállalati és mezőgazdasági termelői szinten, hogy Budapest, Róma, Párizs, Madrid, Lisszabon és Athén egyre hangosabban követeli a rendszer megszüntetését. Az osztrák helyettes kancellár, Reinhold Mitterlehner is a szkeptikusok közé számít.
A feszültség tapintható Hollandiában is, ahol egy áprilisi népszavazáson elutasították Ukrajna EU társulási megállapodását. Az Oroszországgal való kapcsolatokról a napokban Szijjártó Péter KKM miniszter úgy nyilatkozott: "húsbavágó" kérdés az a négy és félmilliárd dollár, amit a magyar vállalatok az elmúlt két és fél évben exportveszteségként elszenvedtek az országgal szembeni uniós szankciók miatt, és meg kell értenie Brüsszelnek, hogy arányaiban a közép-kelet-európai országoknak mást jelent a szankciók hatása, mint a nyugat-európaiaknak. Szerinte azt is meg kell vitatni, hogy a szankciók közelebb vittek-e a Minszk-2 megállapodás betartásához.
Repedések Berlin ellenállásán
|
| Káncz Csaba |
A tagállamokból érkező nyomás miatt Berlinnek egyre nehezebb fenntartani és kikényszeríteni az EU konszenzust. Az új idők új szeleire utalhat tehát, hogy a napokban a német koalíciós kormány két baloldali, nehézsúlyú minisztere – a gazdasági és energiaügyekért felelős Sigmar Gabriel és a külügyminiszter Frank-Walter Steinmeier - is a szankciók fokozatos feloldása mellett szállt síkra. Ez azonban nem aratott osztatlan sikert pártjukban, az SPD-ben, ahol a két miniszter új keleti nyitását ellenzők egy munkacsoportot hoztak létre.
Berlinben azonban a jelek szerint komolyan megindult egy új politika előkészítése, mert a Spiegel információi szerint a kormányzat már tervet is kidolgozott a szankciók lépésenkénti enyhítésére, és ez már akár idén megkezdődhetne. A tervezet szerint a szankciók feloldásra kerülhetnének, ha ezen a nyáron a Kreml együttműködne regionális választások megtartásában a Donbassz régióban.
Putyin lobbija a görögöknél
Guillaume Lagane francia politológus szerint teljesen jogos követelés több európai ország részéről , hogy történelmi, gazdasági vagy geopolitikai okokból szeretnék erősíteni együttműködésüket Moszkvával. Ebbe a koordinátarendszerbe tökéletesen illeszkedik Görögország, nem véletlen tehát, hogy Putyin elnök jól időzítetten egy kétnapos látogatást tett az országban múlt hétvégén. És ha már ott járt, a még mindig százfajta társadalmi feszültségtől sújtott országban, akkor elhúzott egy mézesmadzagot vendéglátói előtt.
|
| Vlagyimir Putyin beszáll autójába görögországi látogatása során, 2016. május 26-án. Fotó: EPA / Yannis Kolesidis |
A görög sajtó beszámolója szerint Putyin hajlandónak mutatkozik a modern Kalasnyikov géppisztolyok gyártására Görögországban és ezzel életet lehelni a haldokló helyi hadiiparba. Moszkva csupán egy előfeltételt támaszt a befektetés elkezdésére - azonnal indulhat az üzlet, ha az EU feloldja az embargót Oroszországgal szemben.
Káncz Csaba jegyzete
Ilyen még nem volt. 
