Auf Wiedersehen! Angela Merkel és Volker Bouffier, Hessen miniszterelnöke egy kampányrendezvényen Fuldában. EPA/RONALD WITTEK

„Nagyon sok választótól azt halljuk, hogy engem támogatnak, a CDU-ra viszont már nem szeretnének szavazni. Amikor megkérdezzük, miért nem, csak annyit válaszolnak: Merkel” – mondta a Financial Timesnak Marius Rausch, aki egy hesseni nagyközségben, Langgönsben indul harcba a polgármesteri posztért.

Megrendült a bizalom

Rausch, akit a CDU mellett a Liberálisok és a Zöldek is támogatnak, úgy véli, hogy sok helyi lakos még mindig mérges Angela Merkelre a „minden menekültet befogadunk” politikája miatt. Azáltal, hogy Merkel 2015-ben és 2016-ban beengedett összesen több mint egymillió migránst, „megsértette az igazságérzetüket és a rendbe vetett bizalmukat” – véli a polgármesterjelölt.

Sok helyinek persze nem csak a kancellárból, hanem a nagykoalícióból is elege van. A negyedik Merkel-kormány megalakulása óta ugyanis nem csak a Kereszténydemokrata Unió/Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) és a szocdemek (SPD), hanem a CDU és CSU között is rendszeresek a viták.

„Ha egy kormányról az a benyomás alakul ki, hogy belső harcok dúlják, akkor az emberek elveszítik a belé vetett bizalmukat, és a protesztpártok felé fordulhatnak. Most tényleg nagyon rossznak látják a nagykoalíciót, és nem tesznek különbséget Hessen és Berlin között” – mondta Volker Bouffier, a CDU helyi vezetője, egyben a tartomány miniszterelnöke.

Padlót foghat a CDU

A fenti okok miatt a nyugat-németországi tartományt csaknem húsz éve uraló kereszténydemokraták népszerűsége 12 százalékponttal 26 százalékra zuhant 2013 óta, így a párt története legrosszabb eredményére számíthat vasárnap.

Az elégedetlenséget a kancellárral és a kormánnyal még azt sem tudta ellensúlyozni, hogy Hessen amúgy virágzik: Bajorország és Baden-Württemberg után itt a  legmagasabb az átlagkereset, itt az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig történelmi csúcson van.

Merkel széke is inog

Ha a CDU valóban bukni fog vasárnap, akkor az – az FT szerint – „helyrehozhatatlanul csorbíthatja” a kancellár tekintélyét, megkérdőjelezheti helyét a párt élén (a CDU decemberben tartja tisztújító nagygyűlését), és ezzel bevezetheti a 2005 óta tartó Merkel-éra végét.

A kancellár széke akkor is veszélyben van, ha csak a szocdemek szerepelnek rosszul. Ebben az esetben ugyanis tovább növekszik az esélye annak, hogy a baloldali párt faképnél hagyja a koalíciót, ami szinte biztosan új választások kiírásához vezetne.

A bajoroknál már buktak

Az előjelek nem ígérnek túl sok jót a két egykori mamutpárt számára. Bár a CSU megnyerte a két héttel ezelőtti bajor választást, tíz százalékot bukott 2013-hoz képest, és 1950 óta a leggyengébb eredményt érte el.

Az SPD pedig megsemmisítő vereséget szenvedett: a voksok mindössze 9,7 százalékát szerezte meg. Ezzel a baloldali párt a futottak még kategóriába, az ötödik helyre szorult vissza Bajorországban.

Nincs mire inni: a szociáldemokraták egyik szimpatizánsa az októberi választási eredményvárón Münchenben. EPA/LUKAS BARTH-TUTTAS

Vége a kétpólusú pártrendszernek

Országosan  a CDU/CSU 25 százalékon, az SPD pedig 15 százalékon áll. Összehasonlításul: 2013-ban a jobboldali pártszövetség még 41 százalékkal nyerte a szövetségi választásokat, a szocdemek pedig a voksok több mint 25 százalékát gyűjtötték be. A baloldali pártot ma már a bevándorlás-ellenes AfD (Alternatíva Németországnak), valamint a baloldali ökopárt, a bevándorlókat segítő Zöldek is megelőzik.

A háború utáni kétpólusú német pártrendszer tehát már csak a múlt, és egyre több jel utal arra, hogy hamarosan a Merkel-korszak is az lesz.