Tegnap kilépett egy kisebb párt a három-párti lengyel kormánykoalícióból. Jaroslaw Gowin távozó kormányfőhelyettes az utóbbi időben több alkalommal kétségbe vonta a kormány lépéseit, köztük a „Lengyel Megállapodás” nevű országfejlesztő programban foglalt adóreformot.
A Gowin vezette „Egyetértés” párt kilépéséről a szervezet választmánya szerdán döntött. Az Egyetértésnek 12 képviselője van a 460 fős szejmben. Ha mindannyian távoznak, a „Jog és Igazságosság” (PiS) párt által irányított kormánykoalíciónak 220 mandátuma lesz, vagyis formálisan elveszítené a többségét.
Kormányozni képtelenek
A Szejmben most készségesen ajánlkoznak fel radikális jobboldali pártok a kormány megtámogatására. De Jaroslav Kaczinsky kormánya kétségtelenül meggyengült a kis párt kiugrásával, közben már több, mint egy éve egyébként is képtelen normális és kiegyensúlyozott kormányzásra. Ez pedig jó hír annak a mérsékelt jobboldali Donald Tusk korábbi miniszterelnöknek, aki július első hétvégéjén tért vissza Brüsszelből a lengyel politikába.
Ha a PiS-nek sikerül is összekaparnia a kormány életben maradásához szükséges többséget, akkor is valószínű, hogy a kabinet nem tölti ki mandátumát és jövő tavasszal előrehozott választást rendeznek - jóval a 2023 őszén esedékes általános választások előtt.
A brüsszeli játszma
A másik koalíciós partner, Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter ultraradikális tömörülése szintén egyre élesebben támadja a PiS-t. A „Szolidáris Lengyelország” vezetője a napokban jelentette be hivatalosan, hogy kész kivezetni Lengyelországot az EU-ból. Egyúttal támadta a koalíció azon képviselőit, akik ki hajlanának a kompromisszumra az Európai Bizottsággal az igazságügyi reformot illetően.
Dominika Wielowieyska vezető újságíró szerint Kaczinsky továbbra is macska-egér játékot fog játszani Brüsszellel: bár megszünteti az Európai Unió Bírósága által kifogásolt bírósági fegyelmi tanácsot, hogy megkapja az újjáépítési alap pénzeit, de azután tovább fogja kurtítani az Igazságügyi Minisztérium javaslatai alapján a bíróságok függetlenségét.
Támadás az amerikai érdekeltség ellen
A lengyel belpolitikában az elmúlt időszakban komoly változások zajlottak le és a kormányzó PiS párt defenzívában találta magát. De ahelyett, hogy visszahúzódott volna, inkább támadást indított, mégpedig a legnagyobb, amerikai tulajdonú hírcsatorna (TVN24) ellen, amelynek a sugárzási joga szeptemberben jár le.
A parlament alsóháza végül megszavazta azt a törvénymódosítást, amely megtitlja, hogy külföldi vállalatok többségi részesedést szerezzenek lengyel médiavállalatokban - ez még közvetve, európai leányvállalatokon keresztül sem tennék lehetővé, mint a TVN24 esetében. A Szejm lépését azonnal elítélte az amerikai külügyminisztérium.
Az ügy miatt Lengyelország kockáztatja külföldi megítélését, mind a sajtószabadság, mind külföldi befektetőkkel szembeni bánásmód kapcsán.
Radoslaw Sikorski néppárti EP képviselő azt írta mikroblogjában, hogy az amerikai TV-csatorna kizárásával Lengyelország „...átlépne a kleptokrata autokrácia korszakába. A kormányzó párt Budapestet ígért nekünk és ezt az ígéretét be is tartja”.
Meg nem erősített hírek szerint Washington azzal fenyegette meg Varsót, hogy a folytatódó kutyakomédia miatt az amerikai katonákat átvezényelhetik Romániába.
Mélyülő repedések a kapcsolatban
Az amerikai TV-csatorna elleni kormányzati támadás egyébként is egy olyan időszakban történik, amikor Varsó és Washington kapcsolatában repedések keletkeztek. Az amerikai elnök, Joe Biden csapata nem felejti el, hogy a lengyel jobboldal még a vesztes novemberi elnökválasztás után is Trump mellett állt ki. A demokrata-republikánus megosztottság ráadásul Lengyelország belpolitikájára is hatással van.
A lengyel ellenzék erőteljesen aktivizálódni kezdett Biden mellett, és a jobbközép „Polgári Platform” benyújtott egy indítványt, amely elítéli a január 6-i, washingtoni Capitoliumon történt eseményekben résztvevő Trump-támogatókat. A kormányzó PiS viszont elutasította az indítványt: véleményük szerint ez nem a Szejm hatásköre, hanem a Külügyminisztériumé. Ráadásul szerintük az ellenzék nem tenne ilyen javaslatokat, ha nem Donald Trump lenne a célpont.
A lengyel kormány aztán döbbenten figyelte, hogy a múlt hónapban Joe Biden elnök jóváhagyta az Északi Áramlat II. gázvezetéket – mindezt úgy, hogy az amerikai kormányzat erről nem konzultált sem a lengyelekkel, sem a baltiakkal.
Washington mindeközben szintén elhűlve szemlélte Zbigniew Rau külügyminiszter májusi pekingi látogatását, ahol a lengyel diplomácia vezetője megértését fejezte ki Kína „legitim” jogai és érdekei irányába. Az amerikai külügyminisztériumban és a Pentagonban kikerekedett szemekkel figyelték azt is, amikor a lengyel fél biztonsági és védelmi együttműködést ajánlott az iszlamizálódó török rezsimnek.
A legnagyobb lengyel kormánypárt ugyanakkor az euroszkeptikus erőkkel is mindinkább egy platformra került. A lengyel kormányzatot így aztán a legkevésbé lephette meg az, hogy júniusban a Berlinbe látogató Mateusz Morawiecki miniszterelnököt nem volt hajlandó fogadni Merkel kancellár, vagy akár videóbeszélgetést folytatni vele.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Digitális cenzúra a válság közepén.
