Erdogan elnök a hétvégén 2000 menekültet buszoztatott át Kelet-Anatóliából az 1100 kilométerre fekvő nyugat-törökországi Izmir városába, amelynek rálátása van a görög szigetekre. Ankara minden jel szerint második menekült-válságot akar kirobbantani az EU-val, holott a múlt hónapban az első krízisnél Brüsszel pluszpénzeket ígért a megrendült török elnöknek. Athén tart attól, hogy a törökök akár fertőzött menekülteket és migránsokat is átküldhetnek a görög szigetekre. A műveletet Szülejmán Szojlu keményvonalas belügyminiszter irányítja, aki Erdogan egyik legesélyesebb utódjának számít a színfalak mögött.
Tolvajok kontra újságírók
Ankara újabb zsaroló művelete érthető, hiszen a kormányzat teljesen beszorult. Az első koronavírusos fertőzés bejelentése (március 11.) óta a betegek száma átlépte a 60 ezret, miközben a halottak száma tegnapi adatok szerint 1296 fő. Akárcsak Iránban, Kolumbiában és az Egyesült Államokban, a török börtönökben is elszabadult a járvány, ezért most egy új törvénnyel a rabok durván harmadát, mintegy 90 ezer foglyot akar Ankara szabadon engedni.
A török közállapotokat jól mutatja, hogy míg a tolvajok és csalók most ezrével kerülhetnek szabadlábra, addig a törvény kizárja, hogy a hamis vádakkal tízezrével raboskodó politikai foglyok - beleértve újságírók, volt kurd országgyűlési képviselők, egykori polgármesterek - kiszabaduljanak. Valóban, mióta Erdogan iszlamista AKP pártja 2002-ben hatalomra került, a foglyok száma megötszöröződött az országban. Az AKP az elmúlt 18 évben 178 új börtönt épített, és idén újabb 61-et akar megnyitni.
Kampány az ellenzéki önkormányzatok ellen
A kormány a járvány elleni intézkedéseivel nagy hangsúlyt fektet a gazdaság megóvására, azonban az eleve rossz gazdasági helyzetben lévő országban szűk a mozgástere, és súlyos recesszió várható - részben ez is indokolja, hogy igyekszik a munkaképes korú lakosságot a munkaerőpiacon tartani. A kormánynak ugyanis egyszerűen nincsenek meg az anyagi eszközei ahhoz, hogy a fiatal dolgozókat – akiknek el kell tartaniuk családjaikat – karanténba kényszerítse. Eközben, akárcsak hazánkban, a nemzeti vészhelyzet ellenére a központi kormányzat folyamatos kampányt folytat a nagyvárosok – Isztambul, Ankara, Izmir – ellenzék által vezetett önkormányzatai ellen.
Noha a március végi állapotok szerint már 85 ország fordult az IMF-hez rendkívüli segélyért, Erdogan politikai okokból nem akar egyelőre a Valutaalaphoz fordulni. Ezért sokak megdöbbenésére két hete kampányt indított azzal a céllal, hogy a gazdag polgárok adakozzanak a szegényeknek. Hozzátette, hogy ő személy szerint 7 havi fizetését ajánlja föl erre a célra.
Ez a kampány természetesen képtelen lesz megfelelő szociális védőhálót biztosítani. Márpedig a török ellenzék szerint a járvány miatt már 2 millió ember vesztette el a munkáját, miközben 4,5 millióan már eddig is az utcán voltak. A kulcsfontosságú török turizmus eközben ledermedt, holott a szektor 12,1 százalékát termeli az ország nemzeti össztermékének.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
