A piaci szereplők többsége azt várja, hogy az ülésen ma döntés születik arról, mikor és milyen ütemben kezdődik meg a pénzkivonás. Miután a Fed úgy szórta ki ezt a rengeteg pénzt, hogy kötvényeket és jelzálogpapírokat vásárolt, a begyűjtést is a kötvényállomány csökkentésével tervezik megoldani. Ez nem úgy történne, hogy közvetlenül a piacra dobnák a kötvényeket, hanem úgy, hogy a lejáró kötvények egy részét nem újítanák meg, vagyis nem vennének helyettük az új kibocsátásokból.

A módszer

Az amerikai államadósság növekszik, így minden lejáró állampapír helyet újat kell, hogy kibocsássanak, és ezek egy részét most a Fed helyett a piaci szereplőknek kell megvásárolniuk. Ebből az következhet, hogy a növekvő kötvénykínálat miatt azok árfolyama csökkenhet, vagyis hozama növekedhet. A növekvő hozamok pedig vonzóbbá tehetik a kötvényeket a részvényekkel szemben, így a folyamat akár fokozott részvényeladást, majd tőzsdei árfolyamesést is kiválthat.

Miután eleinte feltehetően kis mennyiségű pénzt fognak bevonni, ez a hatás még nem valószínű, hogy erős lenne, viszont ha idővel eljutnak odáig, hogy akár ezer vagy kétezer milliárd dollárt is kivonnak, annak már óhatatlanul erős hatása lesz. Ez azonban hosszú táv, várhatóan havi pár tízmilliós összeggel kezdik a folyamatot, hogy ne okozzon hirtelen és drasztikus változást.

Bizonytalansági tényezők

Ami lényegesebb lehet rövidtávon, az a lélektani hatás, vagyis hogy a piaci szereplők hogy reagálnak. A CNBC a Wells Fargo stratégáját idézi, aki szerint azért kiszámíthatatlan a hatás, mert példa nélküli: soha még jegybanknak nem kellett ilyen nagymértékű pénzkivonást véghezvinni, igaz, korábban ilyen pénzkiszórást sem rendeztek, mint a válság óta eltelt időszakban. Az 1929-32-es válságban alkalmazták még a pénzszórást eszközét, de az másként zajlott, nem ilyen kifinomultan, és amúgy is eltelt 85 év, igencsak megváltozott a gazdaság, és egész másmilyenek a piacok is.

Külön érdekesség, hogy nem tudni, marad-e a jegybankelnök, vagy pár hónap múlva már mást nevez ki Donald Trump. Ez persze elvileg nem befolyásolhatja a döntéshozókat, ha egyszer úgy látják, hogy eljött a cselekvés ideje, de a bizonytalanságot mégiscsak növeli valamelyest, és ezt nem szeretik a befektetők. Kétségkívül, eddig a piac egyáltalán nem foglalkozott a kérdéssel, hisz a tőzsdék lassan egy éve, Trump megválasztása óta szakadatlanul emelkednek, és az utóbbi napokban rendre történelmi csúcsokat döntöttek.

Piaci hatások

A Fed korábbi terveiben az szerepelt, hogy az első hónapban 10 milliárd dolláros összeggel indítanának, utána azt havonta növelik 10-el, amíg el nem éri az 50 milliárdot. A Bank of America elemzője szerint ez ugyan elsőre kis összeg, de 3 év alatt ez már közel másfél milliárd dollár, amit már igencsak megéreznek a piacok. Ha hatékony a piac, ezt előbb-utóbb elkezdi beárazni.

Egy másik szakember, a BlackRock kötvénypiaci szereplője szerint is jelentős lesz a hatás, ugyanakkor az amerikai kötvények hozamai nem fognak elszállni, mivel már most a legvonzóbbak között vannak, köszönhetően a rendkívül alacsony európai és japán hozamoknak. A komolyabb hatás így értelemszerűen akkor várható, amikor az EKB és a BoJ is beszünteti extrém laza monetáris politikáját.