Theresa May brit miniszterelnök tegnap este bejelentette, hogy „nagy valószínűséggel” Oroszország áll a katonai fokozatú idegméreggel egy dezertált orosz ügynök ellen végrehajtott támadás mögött. Az orosz nagykövetet konzultációra berendelték a külügyminisztériumba. A dél-angliai Salisbury kórházában március 4-e óta válságos állapotban kezelt két ember egyike a 66 éves Szergej Szkripal, a brit külső hírszerzés (MI6) által beszervezett ügynök, egyben az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese, a másik pedig 33 éves lánya, Julija Szkripal. Szkripalt 2006-ban Oroszországban 13 év fegyházra ítélték, de 2010-ben, egy orosz-amerikai kémcsere során ő is távozhatott Oroszországból, és később Nagy-Britanniában telepedett le.
A titkos laboratórium
Az angol elhárítás véleménye szerint a ritka mérget az orosz hírszerzés (SVR) hírhedt jaszenevói laboratóriumában fejlesztették ki, amelyet még 1921-ben Lenin utasítására létesítettek és már számos esetben innen származtak a mérgek korábbi politikai gyilkosságokhoz. May tegnap ismét összehívta a Nemzetbiztonsági Tanácsot, hogy a válaszintézkedések mértékéről döntsenek. De ilyen rövid vizsgálat után határozottan pálcát törni Moszkva fölött könnyen Putyin malmára hajtaná a vizet, aki most vasárnap indul az elnökválasztáson és határozottan állíthatná, hogy a nyugati hatalmak újonnan konspirálnak ellene.
Mindenesetre az orosz állami TV óvta attól az „árulókat” és a Kreml kritikusait, hogy Angliában telepedjenek le, mert „ott magas a rizikója annak, hogy valaki rejtélyes körülmények között meghal”. Abban a szakértők egyetértenek, hogy Szkripalt jóval egyszerűbben el lehetett volna tenni láb alól, akár egy öngyilkosságot megjátszva. A fejlett méreg alkalmazása egyértelműen állami biztonsági szolgálatra utal és arra, hogy a megrendelő üzenetet akart küldeni kül- és belföldre.
Szkripal Angliában sem állt le
De ha tényleg Moszkva keze van az idegméreg bevetésében, mivel érdemelhette ki Szkripal ezredes ezt a büntetést, nyolc évvel azután, hogy szabadon távozhatott Moszkvából? Szkripalt még 1995-ben szervezte a brit hírszerzés fedett ügynöke, Pablo Miller, aki akkor éppen Alvarez de Hidalgo fedőnév alatt szolgált az észtországi brit nagykövetségen. Miller a 2000-es évek elején került az orosz elhárítás célkeresztjébe, amikor több lebukott orosz ügynök is Millert nevezte meg, mint beszervezőjét. Miller egyik beszervezettje egyébként a 2006-ban meghalt Alekszandr Litvinyenkó is, aki polónium-mérgezésben hunyt el Londonban.
|
| Káncz Csaba |
Miller és Szkripal (akinek az angolok a „Forthwith” fedőnevet adták) rendszeresen találkoztak és az orosz ezredes eladta Londonnak a teljes orosz katonai hírszerzés telefonkönyvét, benne 300 kollégájának adataival. A 2010-es kémcsere után Szkripál Salisbury-ben telepedett le, ahol Miller is lakott. LinkedIn profilja szerint - amelyet pár napja törölt - Miller tanácsadóként dolgozott annak a Christopher Steele-nek, aki 2016-ban háttérkutatást végzett Trump orosz összeköttetéseiről - mindezt annak a Fusion GPS cégnek a megbízásából, amelynek finanszírozói George Soros és az amerikai Demokrata Párt voltak.
Szinte kizárt, hogy Szkripal ne segítette volna Millert a hírhedtté vált Trump dosszié összeállításában. Ez viszont azt jelenti, hogy Szkripal a kémcsere után is aktívan dolgozott Moszkva ellen. A Krúdy-féle Álmoskönyv szerint ez pedig akár káros lehet az egészségre is.
Káncz Csaba jegyzete.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
