1p
Sikersztorinak nevezték a 2008-2009-es globális pénzügyi válság közép- és kelet-európai kezelési módját a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői, akik csütörtökön Londonban mutatták be erről összeállított tanulmányukat.

A 300 oldalas kötet, amelyet az IMF európai ügyosztályának két vezető munkatársa ismertetett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) londoni székhelyén, a Magyarországról szóló fejezetben felfedi, hogy a magyar hatóságok 2008. október 9-én, csütörtökön fordultak segítségért a valutaalaphoz. Az aznapi eseményeket leíró rész szerint az IMF-nek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke telefonált, közölve, hogy "elszabadult a pokol" a piacon, miután reggel sikertelenül zárult az állampapír-aukció, az állampapírok elsődleges forgalmazói beszüntették az árjegyzést, a devizapiaci feszültség mértékét jelző swap-felárak megugrottak, a forint gyengült és az OTP részvénye nyomás alá került (az OTP-részvények ára aznap 14,33 százalékkal esett).



Időben érkezett a hívás, gyors volt a válasz

Ismerve a magyar gazdaság sebezhetőségeit, nem volt meglepetés, hogy ilyen gyors és súlyos hatásai voltak Magyarországon a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlása után elhatalmasodó globális pénzügyi válságnak, ugyanakkor üdvözlendő volt az a gyorsaság, amellyel a magyar hatóságok annak idején segítséget kértek - áll az IMF tanulmányában.

A telefonhívást is gyors válasz követte, az IMF igazgatótanácsa már 2008. november 6-án jóváhagyta Magyarországnak a készenléti megállapodást.

Az IMF-tanulmány szerzőinek adatai szerint Magyarország külső bruttó finanszírozási igénye potenciálisan rendkívül magas, 2008 negyedik negyedéve és 2009 vége között 39 milliárd euró volt.

Az arra az időszakra várt beáramlások - az EU-folyósítások, a működőtőke- és egyéb magántőke-befektetések - értéke 19 milliárd euró volt, így a finanszírozási hiány 20 milliárd euróra volt tehető.

Ezt a rést töltötte ki az IMF 12,5 milliárd eurós, az Európai Bizottság 6,5 milliárd eurós, valamint a Világbank egymilliárd eurós juttatásából összeállt csomag.

A piacok kedvezően fogadták a 2008-as IMF-programot

A magyar gazdaság ezután kevesebb mint egy év alatt stabilizálódott. A piacok kedvezően reagáltak a programra; ezt mutatta, hogy a magyar szuverén törlesztéskockázatra köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása 2009 tavaszára jelentősen és tartósan esett, a 2009 júliusában végrehajtott sikeres devizakötvény-kibocsátás pedig erőteljes jelzés volt arra, hogy visszatért a globális befektetői bizalom Magyarország iránt - áll az IMF-tanulmányban.

2010: ismét nyomás alatt

A kötet szerint a kormányváltás a program "idő előtti befejeződéséhez" vezetett 2010 júliusában. A tanulmány szerzői szerint "ennek következtében" Magyarország ismét nyomás alá került, amikor az euróövezeti válság 2011 második felében intenzívebbé vált.

A tanulmányt bemutató IMF-küldöttség egyik tagja, Bas B. Bakker, a valutaalap európai ügyosztálya felzárkózó európai piacokért felelős részlegének igazgatója az MTI-nek a tanulmány ismertetése előtt adott interjúban ugyanakkor azt mondta, hogy ma már korántsem olyan sürgető a helyzet Magyarország szempontjából, mint a globális pénzügyi "leolvadással" fenyegető 2008 végi időszakban volt. A vezető IMF-tisztviselő szerint a kockázati felárak az egész közép- és kelet-európai térségben "drámai mértékben" csökkentek.

Fordult a kocka?

Bas B. Bakker szerint a helyzet megváltozását jelzi, hogy 2008-ban a felzárkózó európai térséget a piac sokkal kockázatosabbnak tartotta, mint Nyugat-Európát, most azonban Észtország kockázati mérőszámai időnként alacsonyabbak Hollandiáénál, Bulgária és Románia befektetési eszközeinek árazásai pedig jobbak Spanyolország és Olaszország felárainál.

Arra a kérdésre, hogy az úgynevezett Második Bécsi Kezdeményezés mennyire tekinthető sikeresnek a térségi bankrendszerekben zajló mérlegalkalmazkodási - vagyis hitelforrás-csökkentő tőkeleépítési (deleveraging) - folyamat visszaszorításában, az IMF-tisztviselő az MTI-nek azt mondta: bár a jelenleg érvényben lévő Bécsi Kezdeményezés inkább elővigyázatossági jellegű, kezdete óta azonban a térségi mérlegalkalmazkodási folyamat jelentősen lassult.

Az eredeti Bécsi Kezdeményezés alapján - amelynek kidolgozásában az EBRD és az IMF kulcsszerepet játszott - a Lehman Brothers 2008. őszi csődjét követő globális piaci pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak közép- és kelet-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására, és ehhez annak idején jórészt tartották is magukat.

Kelet-Európa megmutatta

Az EBRD ez év elején Londonban bejelentette, hogy elindult a "Bécs 2.0" Kezdeményezés, vagyis egy új koordinációs folyamat, amely ezúttal az euróövezeti adósságválság negatív pénzügyi hatásaitól hivatott megvédeni a felzárkózó Európa bankrendszereit.

Az IMF részlegvezetője a közép- és kelet-európai térség válságkezeléséről összeállított tanulmányt ismertetve kijelentette: 2009-ben a piac a felzárkózó európai térséget tekintette Európa "beteg emberének", ma már azonban ez a megkülönböztetés nem létezik, és a régió megmutatta, hogy a belső kiigazítás és a külső segítség kombinációjával mély válságból is képes kikeveredni.

Az IMF-tisztviselő előadásában a kiigazítás egyik példájaként Bulgáriát említette, ahol 2008-ban a folyómérleg-hiány elérte a GDP-érték 25 százalékát, most azonban zéró körül van a folyó deficit.

A pénzügyi válság örökségei közé tartoznak olyan problémák, mint a nem teljesítő banki kinnlevőség-állomány megugrása, és a régió további sorsa nagyban függ attól, hogy mi történik az euróövezetben, ám összességében a felzárkózó európai térség válságkezelése sikersztori - jelentette ki csütörtöki londoni előadásában az IMF részlegvezetője.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Mi folyik itt Britanniában? Az elemzők se értik, mi történt
Privátbankár.hu | 2026. április 16. 10:41
Nagyon másra számítottak az első három hónapban.
Makro / Külgazdaság Kiderült, milyen búcsúajándékot adnak Brüsszelben Orbán Viktornak
Privátbankár.hu | 2026. április 16. 10:07
Szimbolikus gesztus. Lenne.
Makro / Külgazdaság Megszólalt Matolcsy György a választások után
Privátbankár.hu | 2026. április 16. 09:29
De nem beszélt az eredményről.
Makro / Külgazdaság Egyetlen szavazással hatalmas vagyonokat szerezhet vissza a tiszás kétharmad
Privátbankár.hu | 2026. április 16. 09:18
A fideszes kétharmad hozta létre a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a tiszás akár törölheti is őket. A vagyontömeg legalább 3058,7 milliárd forint.
Makro / Külgazdaság Nem költözik be Magyar Péter Orbán Viktor helyére
Privátbankár.hu | 2026. április 16. 09:08
A Tisza elnöke nem a Várban fog dolgozni.
Makro / Külgazdaság Akár még plusz három mandátumot is elvihet a Tisza Párt
Privátbankár.hu | 2026. április 16. 08:26
Itt van, mi hozta el a kétharmadot és az elsöprő Tisza-győzelmet. A Fidesz felségterületére sikerült behatolni.
Makro / Külgazdaság Valami váratlan történt Kínában
Privátbankár.hu | 2026. április 16. 07:52
Nem fog az olajválság a kínai gazdaságon?
Makro / Külgazdaság „Nagyon hamar problémák lesznek az energia elérhetőségével, nemcsak az árakkal”
Privátbankár.hu | 2026. április 16. 06:38
A katari pénzügyminiszter baljós üzenetet küldött a világnak.
Makro / Külgazdaság Armageddont okozott Európában Trump újabb húzása
Csabai Károly | 2026. április 16. 05:44
Irán február végi izraeli-amerikai megtámadása olyan negatív hatást gyakorolt az öreg kontinens országainak árszínvonalára, amelyre a Privátbankár Európai Inflációs Körkép három és fél éves történetében még nem volt példa: alig akad olyan állam, ahol ne nőtt volna februárról márciusra az éves fogyasztóiár-index. Egyelőre a jegybankok nem reagáltak erre, az infláció fő monetáris ellenszerének számító alapkamat-emelést csak Izland vetette be, sőt ketten még csökkentettek is. Magyarország ezúttal jól jött ki az összevetésből, a mezőny első negyedében található.
Makro / Külgazdaság Blokád a Hormuzi-szorosban: megvan, hány hajó jutott át
Privátbankár.hu | 2026. április 15. 19:50
Minden próbálkozót visszaküldtek.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG