Európában télen akár megszorításokra is szükség lehet energiaellátás szempontjából, különösen akkor, ha a hideg időjárás egybeesik a kínai gazdasági kereslet élénkülésével - figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója.

Fatih Birol a Financial Timesnak azt mondta: az ipari gázfelhasználók és mások számára is bevezethetnek megszorító intézkedéseket, ha nem történnek sürgős lépések a hatékonyság javítása érdekében.

Ha kemény és hosszú tél lesz és nem teszünk keresletoldali intézkedéseket (...), akkor a földgáz esetében nem zárnám ki a megszorító intézkedések szükségességét az európai térségben. Ez kezdetben a nagyipari létesítményeket érintené

-mondta.

Birol szerint a kormányoknak a hatékonyság javításával kell csökkenteniük az energiaigényt, de hozzátette, hogy a potenciális gázhiány kevésbé lesz súlyos, "ha a kínai gazdaság nem a szokásos ütemben teljesít". Az elmúlt hónapokban az ottani, Covid miatti korlátozások lassították a gazdasági növekedést és csökkentették az energia-keresletet, de a távol-keleti ország mostanában ismét nyitni kezdett.

Számos kontinentális éghajlatú európai ország nagymértékben függ az orosz gáztól, és elképzelhető, hogy a Kreml a helyzetet arra használja fel, hogy nyomást gyakoroljon az Ukrajnát támogató országokra.

A Gazprom tudvalevőleg már nem szállít Lengyelországba, Bulgáriába és Finnországba, múlt héttől pedig Hollandiát és Dániát is kizárta a szolgáltatásból, mert a két ország állítólag nem tett eleget a rubelben való fizetési kötelezettségének.

Az IEA vezetőjének kijelentései az esetleges európai megszorításokról rímelnek Németország és Ausztria felvetéseire. Németország márciusban közölte, hogy akut hiány esetén az ipar egyes részeit lekapcsolná a gázhálózatról, hogy a háztartásoknak megmaradjon az energia.

Birol figyelmeztetését Dan Jørgensen dán éghajlatvédelmi miniszter is megerősítette, aki egy interjúban azt mondta: szükségessé válhatnak a vészhelyzeti tervek, amelyek energia-megszorítást is tartalmazhatnak, ha Európa valóban leállítja az orosz gázimportot. Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa hozzátette, hogy készenléti terveket dolgoznak ki, amelyek szakértők szerint elsősorban az ipart érintik majd.

Az IEA dániai konferenciáján, amelyen legalább 20 ország miniszterei és kormányképviselői vettek részt, arra jutottak, hogy a világ 2030-ra Kína jelenlegi éves energia-fogyasztásának megfelelő mértékben csökkentheti éves energiafogyasztását olyan intézkedésekkel, mint például az épületek jobb szigetelése vagy az észszerűbb légkondicionálás.

Birol szerint az energiabiztonságot a hatékonyság növelésével, a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználásával és "a meglévő [olaj- és gáz-] mezők maximális kihasználásával" kell elérni, nem pedig új, nagy fosszilis tüzelőanyag-projektekkel, amelyek a 2040-es és 2050-es évekig tarthatnak, és a nemzetközi éghajlat-politika csődjét jelentenék.

Figyelmeztetett azonban arra, hogy az egekbe szökő olajárak valószínűleg sok gazdaság számára fájdalmat fognak okozni.

A Brent nyersolaj ára május végén majdhogynem idei csúcsot ért el, miután az EU bejelentette az orosz olajimport nagy részének betiltását, és azóta is magasan áll.

A gáz- és energiafelhasználás csökkentésének kérdése nem csak Németországban vagy Ausztriában merült fel, hanem például a már EU-n kívüli Nagy-Britanniában is. Boris Johnson brit kormányfő azt nyilatkozta május végén a Reutersnak: a kormány nem számít arra, hogy Nagy-Britanniának energia-megszorításokkal vagy áramkimaradással kell szembenéznie, de az ország rendelkezik vészforgatókönyvekkel. 

"Nem számítunk áramkimaradásokra ezen a télen, és nem számítunk megszorításra sem ezen a télen, tekintettel arra, hogy saját hozzáférésünk van az északi-tengeri gáztartalékokhoz, és más megbízható partnerektől is importálhatunk energiát”, nyilatkozta a brit kormányszóvivő.

Magyarországon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször jelezte, hogy a kormány mindent megtesz a gáz- és energiaellátás ügyében, és semmilyen fennakadásra nem számít a téli hónapokban.