Noha egy-két évtizede még Görögország volt az EU legnagyobb fegyverimportőre, az ország 2012-es adósságválsága kurzusmódosításra késztette Athént.
Az 1970-es évek ciprusi válsága óta zajló fegyverkezési verseny egy fontos oka annak, hogy Athén csődbe jutott. Nem is olyan régen még voltak olyan évek, amikor a GDP 6 százalékát költötte védelmi kiadásokra, nagyobb részarányt, mint bármely más NATO-tagállam - az Egyesült Államokon kívül. A pénzügyi válsága miatt azonban Athénnak a 2009-es 7,88 milliárd euróról 2020-ra 5,5 milliárdra kellett redukálnia védelmi kiadásait.
Török kardcsörtetés
Devlet Bahceli, a török nacionalista MHP párt vezetője – és egyben Erdogan elnök szövetségese -, még 2017-ben jelentette ki, hogy az Égei-tenger keleti része „görög megszállás alatt van”. Hozzátette, hogy a török hadsereg "a görögöket a tengerbe fogja kergetni". Erdogan elnök maga is az utóbbi időszakban megkérdőjelezi az 1923-as Lausanne-i békében lefektetett határokat. Ha az a békeszerződés nem lenne, akkor ma Törökország nem 780 ezer négyzetkilométer nagyságú lenne, hanem 4 millió - hangsúlyozza a török elnök.
Ankara és Athén álláspontja továbbra is teljesen eltér Ciprus jövője tekintetében. Erdogan elnök egy éve leszögezte a szigetország török közössége előtt, hogy „az egyedüli út a ciprusi kérdés megoldásához két állam létrehozása”. A görög miniszterelnök azonnal riposztozott, kijelentve, hogy „Athén az ENSZ által is szorgalmazott föderációt támogatja”.
Amerika távolodik a törököktől, közeledik a görögökhöz
2019 őszén Mike Pompeo akkori amerikai külügyminiszter megállapodást írt alá Athénnal, amely lehetővé teszi az amerikai csapatoknak, hogy szélesebb körben vegyék igénybe a görög bázisokat. A megújított görög-amerikai katonai szerződés megkötése rámutatott arra, hogy a Kelet-Mediterráneum – amely Európa, Ázsia és Afrika találkozási pontja – visszatért az amerikai stratégiai gondolkodás homlokterébe. Már csak azért is, mert Ankara és Moszkva ütemesen bővíti jelenlétét a Mediterráneumban Líbiától Egyiptomig.
A szerződés keretében Washington fejleszti 6. flottájának bázisát Krétán, létrehoz egy drónbázist Görögország közepén, és felépít Alexandropouli kikötővárosában egy katonai bázist, valamint egy LNG terminált. Ez utóbbit aztán az orosz földgáz-monopólium megtörésére lehet felhasználni a Balkánon.
Ahogyan akkor egy görög katonai elemző elmondta az Al Jazeerának, az új bázis Alexandropouliban segíti az amerikai felet gyors műveletek végrehajtásában a Balkánon, míg a többi görög bázist az amerikai csapatok „könnyedén felhasználhatják” közel-keleti operációkhoz.
Bob Menendez, a szenárus védelmi bizottságának elnöke tavaly augusztusban látogatta meg Görögországot és Ciprust. Washington és Athén aztán tavaly októberben újabb katonai megállapodást kötött, amely már közvetlenül utal Görögország szuverenitásának védelmére.
Athén további megállapodásai
A görög kormány 2020 novemberében kötött átfogó katonai megállapodást az Egyesült Arab Emirátusokkal (UAE). A megállapodás – csakúgy, mint a 2021 szeptemberében megkötött paktum Párizzsal – egy paragrafust tartalmaz, miszerint közösen szállnak szembe azokkal, akik „biztonsági veszélyt jelentenek országaink szuverenitására és szuverén jogaira.” Ez természetesen alig leplezett utalás a neo-oszmán álmokat kergető török rezsimre.
Emmanuel Macron francia elnök tavaly ősszel Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnököt fogadta az Elysée-palotában, hogy katonai megállapodással mélyítse el kétoldalú kapcsolatait európai partnerével. A megkötött szerződés értelmében Athén ötmilliárd euró értékben vásárol hadihajókat és vadászrepülőket Franciaországtól, emellett pedig a felek kölcsönös katonai segítségnyújtásról is megállapodtak – számolt be a Politico hírportál. A görög kormányfő az üzlet bejelentésekor úgy fogalmazott: ez az alku megnyitja az ajtót a holnap Európája felé, amely erős és autonóm, és képes megvédeni saját érdekeit.
A megállapodás hat hadihajót – három fregattot és három korvettet – is tartalmaz, amelyeket 2025-től szállíthatnak le Athénnak, de ezek mellett további hajók megvásárlására is van lehetőség. Egyes hadihajókat Görögországban fognak megépíteni és Párizs átadja a „know-how-t” a görög ENAE és Neorion hajógyáraknak.
Athén továbbá rábólintott, hogy hat új Rafale típusú vadászgépet is vásárol Párizstól. Arra azonban egyik politikus sem tért ki, hogy mit takar a szerződésben foglalt „kölcsönös segítségnyújtás”.
Franciaország tavaly csatlakozott ahhoz a török-ellenes Ciprus-Görögország-Izrael tengelyhez (Eastern Mediterranean Alliance), amely kilenc éve folyamatosan egyezteti álláspontját az egyre forróbb térségben. Ankarát célozva Athén és Tel-Aviv nemrég épített föl egy közös radar-központot Kréta szigetén.
Görög haderőreform
Athén eltökélt, hogy 2025-ig 11,5 milliárd eurós modernizációs terv keretében megreformálja hadseregét. Ehhez közeli szövetségeseinek – Izrael, Franciaország, UAE és az Egyesült Államok - védelmi ipari együttműködésére is szüksége lesz.
De a görög haderőreform már most érzékelhetően aktívabb erőkivetítésben csapódik le. Legyen az Líbia, ahol Athén tavaly ősszel részt vett a „Líbiai Stabilizációs Kezdeményezésben”, avagy az Arab-öböl. Athén MIM-104 Patriot típusú légvédelmi egységet telepített Szaúd-Arábiába tavaly év végén, ugyanabban az időszakban pedig a két ország légiereje közös hadgyakorlatot tartott Kréta térségében.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Már szervezik a következő Zelenszkij-Trump találkozót – itt is megpróbálják elmagyarázni, miért nem hasonlít a háború a játszótéren civakodó gyerekekhez. 
