Brüsszelen lesz ma a világ szeme. Példátlan módon egy napon kerül ugyanis sor a NATO, a G7, valamint az EU vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozóira, amelyeken az amerikai elnök is személyesen vesz részt.
A téma természetesen a háború, illetve az Oroszország elleni további lépések lesznek. A várakozások szerint a NATO tovább erősítheti a szövetség keleti szárnyának védelmét, ennek keretében újabb csapatok és katonai eszközök érkezhetnek a balti államokba, Lengyelországba, Romániába – és Magyarországra is. Jens Stoltenberg főtitkár a találkozó előtt már bejelentette, hogy a szövetség négy új harccsoportot telepít át a régióba, ezzel megduplázza ezek számát.
A nagy kérdés persze az, hogy mivel segíti közvetlenül a szövetség Kijevet az agresszor elleni harcban. A találkozón meghallgatják az online bejelentkező Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt is, aki minden bizonnyal újabb, pusztítóbb fegyverek mellett elsősorban az Ukrajna feletti repüléstilalmi övezet létrehozását fogja kérni a szövetségtől.
Segítünk, de félünk az atomtól
Ugyan Lengyelország és a balti államok támogatnák ezt a lépést, sőt Varsó azt a javaslatot is bedobta, hogy a szövetség küldjön békefenntartókat Ukrajnába, a NATO tagállamainak többsége ellenzi az olyan lépéseket, amelyek közvetlen összeütközést jelenthetnének a szövetség katonai ereje és az orosz fegyveres erők között, mivel ez a konfliktus további eszkalációjához vezethetne. Stoltenberg többször is leszögezte az elmúlt napokban, hogy a NATO közvetlenül semmilyen formában nem tervez beavatkozni a háborúba, Oroszország pedig hasonlóan sokszor utalt arra, hogy egy ilyen lépés NATO-Oroszország háborúhoz vezetne, amelyben a nukleáris arzenál bevetését sem zárják ki.
Új fejlemény lehet viszont, hogy a NATO feltehetően döntést hoz arról, hogy az utóbbi napok hírei, hírszerzési jelentései nyomán biológiai, vegyi, valamint nukleáris támadás esetén használható védelmi felszereléseket szállít Ukrajnának.
Kínának is üzenetet küldhetnek
A NATO-csúcs után ülnek össze a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő G7-csoport vezetői, a megbeszélés fő témája az Oroszország elleni további szankciók lesznek. Ugyan Biden a Brüsszelbe tartó repülőgépre felszálláskor csak annyit mondott a készülő lépésekről, hogy „minden mondanivalómat el fogom mondani, amikor odaérek”, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kicsit bőbeszédűbben nyilatkozott.
„Biztossá kell tennünk, hogy egy szuverén, független ország lerohanása egyértelmű stratégiai kudarc legyen, amelynek pusztító következményei vannak Putyin és Oroszország számára.”
Sok újdonság ebben sincsen, de valószínű, hogy a csoport Európán kívüli tagjai az Egyesült Államok vezetésével erősen szorgalmazni fogják az orosz energiahordozók importjának korlátozását is. A javaslatokat ismerő források szerint várható a szankciók az orosz politikai és gazdasági élet vezetőire még szélesebb körben való kiterjesztése is. Arról is egyeztetnek majd a csoport ülésén, hogy miként lehetne a szankciók megkerülését megnehezíteni, valamint eltántorítani attól a szankciókon kívül maradó államokat, hogy segítsék Oroszországot. Itt elsősorban persze Kína helyzete kiemelendő, a nyugati szövetségeseknek mind rövid távon, mind hosszabb, stratégiai távon alapvető érdeke, hogy Kína ne segítse katonai eszközökkel, valamint a szankciók hatálya alá eső termékekkel az orosz háborús erőfeszítéseket, illetve megakadályozzák, hogy a jelenlegi világrend két legerősebb kihívójának számító ország szorosabbra fűzze politikai és gazdasági kapcsolatait.
Nagy lehet a nyomás Orbánon
A kétnapos EU-csúcson részben ugyanezek a pontok lehetnek napirenden. A fő törésvonal itt az orosz kőolaj és földgáz importjának szankcionálása lehet. A katonai lépések mellett erre is utalhatott Orbán Viktor, aki a csúcsra készülve arról beszélt, hogy „veszélyes javaslatok” kerülhetnek napirendre. A magyar kormány minden adandó alkalommal leszögezte, hogy nem támogatja az orosz energiahordozókra kivetendő szankciókat (ennek hátteréről lásd laptársunk elemzését), de Olaf Scholz német kancellár is úgy nyilatkozott, hogy ezek a szankciók jobban sújtanák Németországot, mint Oroszországot.
Feltehetően erre utalt Zelenszkij is egy ma éjjeli beszédében, és már előre igyekezett emelni a téteket azzal, hogy a találkozókon „világosan ki fog derülni”, ki áll Ukrajna mellett, és „kinek fontosabb a pénz”.
Meglátjuk, mekkora nyomás fog helyeződni a szankciók az olajra és a gázra kiterjesztését ellenző tagállamokra.
„Világossá tettük, hogy a szankciókat nem lehet kiterjeszteni az orosz gáz- és olajbehozatalra, mert az Magyarország és néhány más ország esetében aránytalanul, szinte elviselhetetlenül nagy terhet jelentene. Közösen néhány országgal fellépünk és ismét meg fogjuk védeni Magyarország energiaellátását és az ország működésének biztonságát”
- fogalmazott mindenesetre Orbán Viktor, de ha Németországot esetleg sikerül meghátrálásra kényszeríteni ebben az ügyben, akkor valószínűleg a magyar kormányfőnek (és az e kérdésben a magyar álláspontot támogató Bulgáriának) sem lesz más választása, mint beállni a sorba, ahogy ez már Orbán esetében a Magyarországra érkező NATO-csapatok esetén megtörtént. Az mindenesetre már biztos, hogy a tavaly a magyar kormány által elutasított, ám most mégis kért hitelt egyhamar nem kapja meg Magyarország.
Az orosz gáztól és olajtól való függés hosszabb távon való enyhítését szolgálnák azok a javaslatok, amelynek vázlatát egy kiszivárgott zárónyilatkozat-tervezetből megismerhettünk. Az EU-csúcson véglegesítendő javaslatok szerint a tagállamok együtt fognak működni a földgáz, a cseppfolyós földgáz és a hidrogén közös vásárlásában, valamint előírnák azt is, hogy a következő tél előtt, október 1-jéig az európai gáztározókat legalább 90 százalékos szintig fel kell tölteni.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
