6p

A NATO, az EU és a G7 csoport is csúcstalálkozót tart ma Brüsszelben. A fő törésvonalak egyike lehet az orosz gáz importja, a magyar miniszterelnöknek feltehetően Joe Bidennel szemben kell megvédenie álláspontját.

Brüsszelen lesz ma a világ szeme. Példátlan módon egy napon kerül ugyanis sor a NATO, a G7, valamint az EU vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozóira, amelyeken az amerikai elnök is személyesen vesz részt.

Merre tovább? Joe Biden amerikai elnök (j) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a NATO-tagországok állam-, és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2022. március 24-én.  MTI/AP/Thibault Camus
Merre tovább? Joe Biden amerikai elnök (j) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a NATO-tagországok állam-, és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2022. március 24-én. MTI/AP/Thibault Camus

A téma természetesen a háború, illetve az Oroszország elleni további lépések lesznek. A várakozások szerint a NATO tovább erősítheti a szövetség keleti szárnyának védelmét, ennek keretében újabb csapatok és katonai eszközök érkezhetnek a balti államokba, Lengyelországba, Romániába – és Magyarországra is. Jens Stoltenberg főtitkár a találkozó előtt már bejelentette, hogy a szövetség négy új harccsoportot telepít át a régióba, ezzel megduplázza ezek számát.

A nagy kérdés persze az, hogy mivel segíti közvetlenül a szövetség Kijevet az agresszor elleni harcban. A találkozón meghallgatják az online bejelentkező Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt is, aki minden bizonnyal újabb, pusztítóbb fegyverek mellett elsősorban az Ukrajna feletti repüléstilalmi övezet létrehozását fogja kérni a szövetségtől.

Segítünk, de félünk az atomtól

Ugyan Lengyelország és a balti államok támogatnák ezt a lépést, sőt Varsó azt a javaslatot is bedobta, hogy a szövetség küldjön békefenntartókat Ukrajnába, a NATO tagállamainak többsége ellenzi az olyan lépéseket, amelyek közvetlen összeütközést jelenthetnének a szövetség katonai ereje és az orosz fegyveres erők között, mivel ez a konfliktus további eszkalációjához vezethetne. Stoltenberg többször is leszögezte az elmúlt napokban, hogy a NATO közvetlenül semmilyen formában nem tervez beavatkozni a háborúba, Oroszország pedig hasonlóan sokszor utalt arra, hogy egy ilyen lépés NATO-Oroszország háborúhoz vezetne, amelyben a nukleáris arzenál bevetését sem zárják ki.

Új fejlemény lehet viszont, hogy a NATO feltehetően döntést hoz arról, hogy az utóbbi napok hírei, hírszerzési jelentései nyomán biológiai, vegyi, valamint nukleáris támadás esetén használható védelmi felszereléseket szállít Ukrajnának.

Kínának is üzenetet küldhetnek

A NATO-csúcs után ülnek össze a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő G7-csoport vezetői, a megbeszélés fő témája az Oroszország elleni további szankciók lesznek. Ugyan Biden a Brüsszelbe tartó repülőgépre felszálláskor csak annyit mondott a készülő lépésekről, hogy „minden mondanivalómat el fogom mondani, amikor odaérek”, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök kicsit bőbeszédűbben nyilatkozott.

„Biztossá kell tennünk, hogy egy szuverén, független ország lerohanása egyértelmű stratégiai kudarc legyen, amelynek pusztító következményei vannak Putyin és Oroszország számára.”

Sok újdonság ebben sincsen, de valószínű, hogy a csoport Európán kívüli tagjai az Egyesült Államok vezetésével erősen szorgalmazni fogják az orosz energiahordozók importjának korlátozását is. A javaslatokat ismerő források szerint várható a szankciók az orosz politikai és gazdasági élet vezetőire még szélesebb körben való kiterjesztése is. Arról is egyeztetnek majd a csoport ülésén, hogy miként lehetne a szankciók megkerülését megnehezíteni, valamint eltántorítani attól a szankciókon kívül maradó államokat, hogy segítsék Oroszországot. Itt elsősorban persze Kína helyzete kiemelendő, a nyugati szövetségeseknek mind rövid távon, mind hosszabb, stratégiai távon alapvető érdeke, hogy Kína ne segítse katonai eszközökkel, valamint a szankciók hatálya alá eső termékekkel az orosz háborús erőfeszítéseket, illetve megakadályozzák, hogy a jelenlegi világrend két legerősebb kihívójának számító ország szorosabbra fűzze politikai és gazdasági kapcsolatait.

Nagy lehet a nyomás Orbánon

Fel kell kötniük a gatyát - Orbán Viktor miniszterelnök a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozójára érkezik 2022. március 24-én. A háttérben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Fel kell kötniük a gatyát - Orbán Viktor miniszterelnök a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozójára érkezik 2022. március 24-én. A háttérben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A kétnapos EU-csúcson részben ugyanezek a pontok lehetnek napirenden. A fő törésvonal itt az orosz kőolaj és földgáz importjának szankcionálása lehet. A katonai lépések mellett erre is utalhatott Orbán Viktor, aki a csúcsra készülve arról beszélt, hogy „veszélyes javaslatok” kerülhetnek napirendre. A magyar kormány minden adandó alkalommal leszögezte, hogy nem támogatja az orosz energiahordozókra kivetendő szankciókat (ennek hátteréről lásd laptársunk elemzését), de Olaf Scholz német kancellár is úgy nyilatkozott, hogy ezek a szankciók jobban sújtanák Németországot, mint Oroszországot.

Feltehetően erre utalt Zelenszkij is egy ma éjjeli beszédében, és már előre igyekezett emelni a téteket azzal, hogy a találkozókon „világosan ki fog derülni”, ki áll Ukrajna mellett, és „kinek fontosabb a pénz”.

Meglátjuk, mekkora nyomás fog helyeződni a szankciók az olajra és a gázra kiterjesztését ellenző tagállamokra.

„Világossá tettük, hogy a szankciókat nem lehet kiterjeszteni az orosz gáz- és olajbehozatalra, mert az Magyarország és néhány más ország esetében aránytalanul, szinte elviselhetetlenül nagy terhet jelentene. Közösen néhány országgal fellépünk és ismét meg fogjuk védeni Magyarország energiaellátását és az ország működésének biztonságát”

- fogalmazott mindenesetre Orbán Viktor, de ha Németországot esetleg sikerül meghátrálásra kényszeríteni ebben az ügyben, akkor valószínűleg a magyar kormányfőnek (és az e kérdésben a magyar álláspontot támogató Bulgáriának) sem lesz más választása, mint beállni a sorba, ahogy ez már Orbán esetében a Magyarországra érkező NATO-csapatok esetén megtörtént. Az mindenesetre már biztos, hogy a tavaly a magyar kormány által elutasított, ám most mégis kért hitelt egyhamar nem kapja meg Magyarország.

Az orosz gáztól és olajtól való függés hosszabb távon való enyhítését szolgálnák azok a javaslatok, amelynek vázlatát egy kiszivárgott zárónyilatkozat-tervezetből megismerhettünk. Az EU-csúcson  véglegesítendő javaslatok szerint a tagállamok együtt fognak működni a földgáz, a cseppfolyós földgáz és a hidrogén közös vásárlásában, valamint előírnák azt is, hogy a következő tél előtt, október 1-jéig az európai gáztározókat legalább 90 százalékos szintig fel kell tölteni.

 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Csoda történt a brit autópiacon?
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 09:03
2020 óta nem adtak el ennyi autót. a dízelekre mondjuk így is lasszóval fogták a vevőket.
Makro / Külgazdaság Munkáshitel: „túl sok ok nincs az örömre”
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 08:49
Fél év telt el, de máris sokan nem tudják fizetni a kedvezményes hitelt – és ez a jövőben is fájhat nekik.
Makro / Külgazdaság Tovább szenved a kormányprognózis teljesülésének egyik záloga
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 08:30
Azok után, hogy júliusban már a stagnáláshoz közelített az ipari termelés éves összevetésben, augusztusban ismét nagyot zuhant. Hogy lesz így meg az Orbán-kabinet által betervezett 1 százalékos GDP-növekedés?
Makro / Külgazdaság Váratlan ütést visz be Trump a vámháborúban – ez Európának is nagyon fájhat?
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 07:14
A nehézgépjárműveket is megvédené a „tisztességtelen versenytől” az amerikai elnök.
Makro / Külgazdaság A pénztárcánkon múlik, bukik-e a magyar gazdaság – de mi lesz, ha külföldön költünk?
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 15:39
A friss kiskereskedelmi adatok mellett a kedden megjelenő Privátbankár Árkosárba is betekinthettek a Trend FM hallgatói hétfőn – munkatársunk a nyomdaipart ért csapás hatásairól és hátteréről is beszélt.
Makro / Külgazdaság Üzbegisztán után Kazahsztánban terjeszkedik az OTP?
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 14:59
Egy hétvégi hírnek jártak utána az Erste Befektetési Zrt. elemzői.
Makro / Külgazdaság Meglepte az elemzőket az euróövezet októberi konjunktúraindexe
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 13:35
Az elemzők által vártnál sokkal jobban javult a befektetők hangulata, bár még mindig borúlátátó az euróövezeti Sentix GmbH gazdaságkutató intézet hangulatindexe.
Makro / Külgazdaság Megvertük az európai uniós átlagot kiskereskedelmi fronton
Imre Lőrinc | 2025. október 6. 12:12
Az euróövezeti kiskereskedelmi forgalom nőtt júliushoz képest, az Európai Unióé stagnált.
Makro / Külgazdaság Sosem látott modell, új holdingba tömörül a hazai védelmi ipar
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 11:00
A 4iG csoporthoz tartozó 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) és az állami tulajdonú N7 Holding három fontos megállapodást írtak alá, amelyek célja, hogy létrehozzák Magyarország első, állami és magántőke bevonásával működő védelmi ipari holdingját. A projekt célja, hogy egyetlen szervezetbe fogják össze a hazai hadiipar meghatározó szereplőit, növelve ezzel a magyar védelmi technológia versenyképességét és exportlehetőségeit – olvasható a közleményben.
Makro / Külgazdaság A forint is segített: rég nem látott szinteken a használtautó-import
Privátbankár.hu | 2025. október 6. 10:45
Óriási lendületben a piac, de a géppark nem tud érdemben fiatalodni.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG