Energiapolitikai szempontból fontos mérföldkőnek nevezték az aláírók azt a hétvégén szentesített szerződést, amely alapján Azerbajdzsánból Románián keresztül Magyarországra áramot szállító vezeték épül majd. A ceremónia alkalmával az is kiderült, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Layen révén, hogy a projekt az EU támogatásával épülhet majd. A beruházás mellett szól, hogy ennek révén csökkenhet az energiahordozók kapcsán meglévő orosz függőségünk. Az is jó pont továbbá, hogy ezen állítólag zöldenergia jön majd, és általában a diverzifikáció jelenleg kulcskérdés az energiapiacon. Nem túl pozitív ugyanakkor, hogy ilyen hosszúságú elektromos vezeték sehol a világon nem üzemel még, ahogy az is, hogy nem csak a vezeték, de az ahhoz áramot termelő tengeri szélerőműparkok is csak évek múlva készülhetnek el.
A szakértők szerint az is kockázatot jelent, hogy egy geopolitikailag meglehetősen ingatag régióra szeretnénk támaszkodni. Fontosabb lenne tehát jelenleg a hazai energiatermelésre fókuszálni, ahogy annak is több értelme lenne, ha a magyarországi hálózat fejlesztésére minél előbb sor kerülne, hogy a meglévő, illetve a jövőben létrejövő termelői kapacitásokat ne kelljen korlátozni.
Ami a hazai zöldenergia terjedését illeti, szóba kerültek a műsorban, hogy a most bejelentett szerződés mellett pozitív változás jelenthet, ha a szélenergia beruházásokat ismét engedélyezik. Már csak azért is, mert a hazai viszonyok között a már most is jelentős kapacitásokkal rendelkező napenergiát jól kiegészítené, míg a szélenergia révén a november és április közötti időszakban lehet a legtöbb energiát nyerni, addig a napelemek a tavaszi és az őszi időszak között tudnak hatékonyabban működni.
A teljes adás itt hallgatható meg:
Kína először nyerte vissza sikeresen egy felbocsátott rakéta első fokozatát szárazföldön 
