Oroszország válaszul az ellene bevezetett nyugati szankciókra csütörtökön bejelentette, hogy egy éven át nem engedi be a területére az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából származó marhahúst, sertéshúst, gyümölcs- és zöldségtermékeket, baromfit, halat, sajtot, tejet és tejtermékeket.
Kinek, mennyire?
Például az olasz külkereskedelmi kamara számításai szerint 25 százalékkal is visszaeshet az Oroszországba irányuló olasz kivitel. A Coldiretti agrárszövetség szerint 183 millió euró (58 milliárd forint) lehet azoknak a mezőgazdasági termékeknek az összértéke, amelyeket az orosz embargó érint. (Az olaszok tavaly 700 millió euró értékben exportáltak agrártermékeket Oroszországba, elsősorban sajtot, gyümölcsöt, bort és tésztát. E két utóbbi termékcsoportot nem érintik a csütörtökön bejelentett orosz korlátozások.)
A németek annyira nem aggódnak
A német kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) szerint a német agrárszektor megérezheti az orosz szankciók hatását, a veszteség azonban kezelhető lesz. Oroszország a német agrártermékek második legfontosabb exportpiaca az EU-n kívüli régiókat, ugyanakkor még így is csak 7-8 százalékot képvisel a teljes német mezőgazdasági kivitelben. Tavaly 1,7 milliárd eurót tett ki az Oroszországba irányuló német agrárexport, míg az ágazat teljes kivitele 65 milliárd euró volt, a teljes német export pedig mintegy 1000 milliárd euró volt.
Ugyanakkor vannak régiók, amelyeket erősen sújthatnak a moszkvai intézkedések, ilyen elsősorban az országos átlaghoz képest kevésbé fejlett északkeleti - a volt NDK területén fekvő - Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány, ahol a tejipar erősen támaszkodik az orosz piacra.
A szlovákok már a telítődő piactól félnek
A szlovák hús- és tejipari cégek inkább a tilalom közvetett hatásainak begyűrűzésétől tartanak leginkább. A Hospodárské Noviny (HN) szlovák gazdasági-közéleti napilap pénteki írása szerint az embargó kilenc szlovák élelmiszeripari céget érint. Az érintett, a hús- és a tejiparban működő szlovák vállalatok mintegy fele országos jelentőségű, esetenként piacvezető termelő.
| Orosz szakértők szerint az embargó kölcsönösen fájdalmas lesz, ugyanis az EU többmilliárd eurós oroszországi gyümölcs- és zöldségexporttól esik el, az Egyesült Államok pedig a marhahús- és baromfiexportjáról lesz kénytelen lemondani. Részletek >>> |
A HN szerint bár a szlovákiai élelmiszeripar exportjának csupán négy százaléka irányul az EU-n kívüli országokba, az embargó komoly probléma az érintett vállalatoknak. Az orosz piac többük számára kulcsfontosságú, s akad köztük olyan, amely termelése kétharmadát ott értékesíti. Az érintett cégek az idei év első felében csaknem hatszáz tonna húsipari és közel kétszáz tonna tejipari terméket exportáltak.
Bár az érintett cégek termelésének kényszerű visszafogása is negatív hatásokkal járhat, a komolyabb következmények a közvetett hatások begyűrűzése után jelenhetnek majd meg. Ilyen hatás lehet, hogy az exportjuk 96 százalékát az uniós piacon értékesítő szlovák élelmiszeripari termelőknek gondjaik támadhatnak az orosz embargó miatt telítetté váló uniós piacon, valamint az is, hogy a szlovákiai értékesítés árait is csökkentheti a többi uniós országban keletkező terméktöbblet.
A lengyelek már a WTO-nál járnak
Lengyelország legalább 700 millió dollárra becsüli az agrártermékek exportjára kivetett orosz tilalom okozta veszteségét. Varsó az EU mintegy 300 millió eurós Szolidaritási Alapjától vár kárpótlást, illetve új piacok felkutatásában látná a megoldást. Csütörtökön a lengyel mezőgazdasági miniszter pedig bejelentette: Lengyelország a Kereskedelmi Világszervezet vitarendezési testületéhez fordul.
Mi a helyzet Magyarországgal?
Magyarországon a gazdák 2,5 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt állítanak elő, a termelés 5-7 százaléka irányul az orosz piacra az elmúlt évek adatai alapján. Ennek értéke nagyjából 15-20 milliárd forint éves szinten.
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi szervezet elnöke tegnap úgy nyilatkozott: a jelenlegi termelést meghatározóan nem érinti, nem dönti be az életbe léptetett szankció. De hosszútávon milyen hatása lesz a hazai gazdasági növekedésre az élelmiszerimportra kivetett tilalomnak? Oroszországba tavaly mintegy 70 milliárd forint értékben exportált Magyarország mezőgazdasági termékeket, ami a 24 200 milliárd forintos teljes magyar kivitel 0,3 százalékát teszi ki. Elemzők most úgy számolnak, hogy mintegy 0,2 százalékponttal vetné vissza a hazai össztermék (GDP) növekedést éves szinten, ha teljesen megszűnne a mezőgazdasági termékek kivitele Oroszországba.
Ugyanakkor nem valószínű, hogy önmagában a magyar növekedési kilátásokat jelentősen visszavetné a tilalom: a magyar exportban a jármű- és feldolgozóipari termékek kivitele foglal el nagyobb súlyt, de az élelmiszerexport is viszonylag jelentős. Az embargó az exporttöbblet további bővülését visszavetheti, de a GDP növekedés számottevő lassulásával nem kell számolni.
Tóth Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-orosz tagozatának elnöke ugyanakkor úgy látja, az orosz gazdasági kapcsolatokat érintő szankciók sokkal keményebb hatással lesznek az üzleti kapcsolatokra, az Európai Unió és a magyar gazdaságra, mint ahogyan azt az elemzők várják. A tagozat elnöke szerint fennáll a veszélye annak, hogy a szankciók bevezetésével üzleti kapcsolatok szakadnak meg, szünetelnek, nehéz lesz a jelenlegi helyzetet visszaállítani.
Aggódnak a tejesek
Hasonlóan a szlovákokhoz, a hazai tej terméktanács is azzal számol, hogy a magyar tejtermelőknek nem közvetlenül az orosz szankciók, hanem azok várható közvetett hatásai jelenthetnek veszélyt.
Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint közvetett veszélyt az unióban ragadó termékek jelentenek, amiket dömpingáron is jobban megéri eladni, mint kidobni, ami jelentős problémát okozhat.
Már kártérítést követelnek a gazdák
Időközben nem csak a lengyel kormány, a francia és a görög termelők is fölszólították az Európai Uniót, hogy térítsék meg az embargó miatt keletkezett kárukat vagy vezessen be ártámogatást. Az illetékesek egyelőre hivatalosan nem foglaltak állást a kérdésben.
Az EU kereskedelmi biztosa ugyanakkor pénteken azt közölte, 400 millió eurós (125 milliárd forint) alap áll rendelkezésére ahhoz, hogy kártalanítsa az EU-tagállamok mezőgazdasági termelőit.
