A héten folytatódnak a tárgyalások Brüsszelben az újabb, sorrendben tizenegyedik, Oroszország elleni uniós szankciós csomagról, valamint az azzal kapcsolatos ügyekről.
Ma az uniós külügyminiszterek tanácskoznak – mint a hivatalos napirenden szerepel – Ukrajna támogatásáról, szerdán pedig az új szankciós csomag részleteit vitatják meg az EU-hoz rendelt nagykövetek.
Magyar-görög vétó?
A Politico információi szerint a diplomaták többsége ugyan kis esélyt lát a gyors megegyezésre, de bízik abban, hogy végül sikerül tető alá hozni a dealt. „Egyre nehezebben, de végül mindegyik csomagot elfogadtuk” – mondta egy diplomata.
Bár a magyar kormány rendszeresen kárhoztatja a büntetőintézkedéseket, eddig mind a 10 csomagot megszavazta.
Most azonban változhat a helyzet: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a kormány addig nem támogatja az újabb szankciókat és nem hagyja jóvá az Ukrajnának nyújtott Európai Békekeret újabb, 500 millió eurós részletét, amíg az ukrán Antikorrupciós Ügynökség (NAZK) le nem veszi az OTP-t „a nemzetközi háborús szponzorok” listájáról.
A miniszter jelezte azt is, hogy a szankciókat „a kínai cégeket érintő korlátozások miatt” sem pártolják.
Szijjártó Péter ma délután, a külügyi tanács ülésének szünetében ezzel kapcsolatban azt mondta: „harcias a hangulat” és „óriási a nyomás” a békekeret újabb részletének elfogadása és a tizenegyedik szankciós csomag jóváhagyása érdekében, de a kormány továbbra sem adja fel „a nemzeti érdek képviseletét.”
A vétós szándékkal most nincs egyedül: uniós diplomaták szerint ugyanis Görögország szintén jelezte, hogy addig nem bólint rá a szankciókra, amíg görög cégek rajta vannak a feketelistán.
A lista egyébként öt görög céget tartalmaz, köztük a Delta Tankers hajótársaságot.
Feketelistán az OTP
A NAZK az OTP esetében azzal indokolta döntését, hogy a pénzintézet tovább folytatja ténykedését Oroszországban, valamint betartja azt a hitelezési törvényt, amely értelmében az oroszok finanszírozhatják a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságot.
Emlékeztetett arra, hogy az OTP Oroszország ötven legnagyobb bankja közt van: több mint 2,2 millió ügyfelet szolgál ki 1850 településén. Mindez kiemeli a szerepét az orosz gazdaságban, a nyereségéből pedig – mint a NAZK állítja – „kolosszális” összeget fizetett be az orosz költségvetésbe. Kijev azt is felrója az OTP-nek, hogy sajtóhírek szerint kedvezményesen nyújt hiteleket az orosz hadsereg tagjainak.
Az OTP a vádakra válaszul a lapunkhoz is eljuttatott állásfoglalásában azt közölte, hogy háború kitörése óta „minden stratégiai opciót" mérlegelnek az orosz leánybank jövőjével kapcsolatban, köztük annak eladását is.
Bár az eladás előkészítésére felkérték a Rothschild befektetési bank és pénzügyi szolgáltató vállalatot, Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletben tiltotta meg a külföldi érdekeltségű bankok tulajdonoscseréjét. Emiatt jelenleg nem tudják végrehajtani a kivonulást.
A bank megjegyzi azt is, hogy oroszországi piaci részesedése mindössze 0,17 százalék. Összehasonlításképp: a magyarországi részesedés 35-40 százalék körül mozog.
Vihart kavar a lista
A feketelista mindenesetre Brüsszelben is vitákat szül: egy, az ügyre rálátó diplomata például „alaptalan boszorkányüldözés”-nek nevezte azt a Politico szerint. Egyúttal megismételte a görög kormány kifogásait, miszerint a görög cégeket „minden előzetes figyelmeztetés nélkül” tették fel a listára, ráadásul olyan tevékenységek miatt, amelyek jogilag nem ütköznek az uniós szankciókba.
„Ha Kijevnek bármilyen információja van a szankciók megsértéséről, akkor meg kellene keresnie az adott tagállamokat és meg kellene osztania vele a tényeket, hogy azokat megfelelően kivizsgálják,” mondta a diplomata. Szerinte az ukrán lista „teljesen kontraproduktív.”
Egy másik, uniós diplomata viszont a vétózni készülő országokat (tehát Magyarországot és Görögországot) illette kritikával. „Abszolút elfogadhatatlan Ukrajna támogatását a feketelistához kötni; sok ország van rajta a listán” – mondta a brüsszeli lapnak. Szerinte ezek az államok túszul ejtették a szankciók ügyét.
Ami az újabb büntetőintézkedéseket illeti, azok már azokat a harmadik országokat is érintenék – például a Kaukázusban és Közép-Ázsiában –, amelyek kereskedelme megugrott Oroszországgal a széleskörű uniós szankciók után, azaz amelyek segítségével Moszkva megkerüli azokat. Az EU különösen azt kívánja megakadályozni, hogy a hadsereg által is használható csúcstechnika eljusson Oroszországba.
Ez a terv ugyanakkor az uniós országok között is vitatott.
„Ez példátlan lépés lenne Európa számára, tehát természetes, hogy nem kapkodjuk el” – mondta egy uniós tisztviselő. – „Nem engedhetjük meg a szankciók megkerülését. Ugyanakkor fel kell tennünk a kérdést: tényleg megengedhetjük magunknak a mai világban, hogy még több ellenséget gyűjtsünk?”
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
